Szövetkező szövetkezetek

Valkó Béla
1999. 11. 19. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A nyugati mintájú beszerző, értékesítő, szolgáltató szövetkezetek megjelenését, az újraszövetkezés gondolatát a magyar gazdatársadalom a várakozásokkal ellentétben, hamar elfogadta – mondta Tamás Károly, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára tegnap, a Hangya Raktárszövetkezeti Szakág alakuló ülésén. A családi vállalkozások jó része belátta, nincs értelme egyedül raktárat, szárítót, kombájnt vagy nehéz traktort beszerezni, sokan szereztek keserű tapasztalatokat azt követően, hogy képtelenek voltak nagyberuházásaik utáni hitelrészleteket és kamatokat fizetni. A termékpályás szövetkezés eddigi eredményei biztatóak, hiszen másfél év alatt több mint 400 jött belőlük létre. A legnagyobb számban, megyényi földterülettel a háttérben, a raktárszövetkezetek alakultak meg, amelyek most egymással is szövetségre léptek, hogy az együttműködésből, a tőzsdére jutásból származó előnyöket, közraktározási kedvezményeket kihasználhassák.A kormányzati program 1998 nyarán előírta, hogy új típusú, EU-konform szövetkezeteket kell létrehozni azzal a céllal, hogy azok a korábbi gyakorlattal ellentétben ne a termelést, hanem az értékesí- tést, feldolgozást szervezzék, különböző szolgáltatásokat nyújtsanak. Magyarországon azóta 420 termékpályás szövetkezet alakult, amelyek közül mintegy 300 a Hangya szervezeten belül működik. – A Hangya tulajdonképpen az agrárgazdaság kisvállalkozói beszállító rendszere, a kicsik együttműködésén keresztül a nagyok gazdálkodásának összes előnyét magában foglalja – állítja Szeremley Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsadója, a téma szakértője. A változások újabb állomásaként értékelhető a tegnap megalakult 80 tagszervezetet tömörítő Hangya Raktár-szövetkezeti Szakág, amelyik közel 200 ezer hektárnyi terület gazdáit fogja össze. Létrejött tehát a szövetkezetek szövetsége, amely többek között megteremti annak feltételét, hogy az érintettek árujukat tőzsdére vigyék, piaci feltételek között juthassanak közraktározási kedvezményekhez, közösen lépjenek fel a hitelezés, az árubeszerzés, raktározás és az értékesítés területén. A teljes képhez tartozik azonban az a körülmény is, hogy források hiányában a 4,7 milliárd forint helyett mind- össze egymilliárd forinthoz tudtak hozzájutni az említett szövetkezetek, és közülük csak 93 kapta meg az alapításra, forgóeszköz-feltöltésre járó egymilliárd forintot, 172-nek be kellett érnie a 2,2 milliárd forintos ígérvénnyel. A tárca most azon dolgozik, hogy kimunkálja azt a hitelkonstrukciót, amelynek segítségével – állami kezességvállalással – a pénzintézetektől a megígért pénzeket megkaphatják. A szakágazat alakuló ülésén Gárdosi Péter, az FVM Agrárrendtartási Hivatalának fősztályvezető-helyettese kifejtette, a tárca a jövő évi költségvetés függvényében fogja a 2000. évi támogatásokat meghirdetni. A kukorica garantált áron, tonnánként 14 ezer forinton történő felvásárlása december elsejével kezdődik. A tőzsdei árak viszonylag magasak, az elmúlt időszakban valamelyest emelkedtek is, és egyelőre nem látszik annak jele, hogy állami felvásárlást kell kezdeményezni. A kivitel a szóban forgó terményből jelenleg elsősorban Ukrajna, Oroszország és Románia felé irányul, de más térségekből is érdeklődnek e fontos takarmánynövény iránt. Ami a kukorica exporttámogatását illeti, Gárdosi Péter elmondta, annak szubvencionálható mennyiségét Magyarország esetében a WTO (Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet) 720 millió forintban határozta meg. A keret kihasználása a költségvetési pénzektől függ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.