Szövetkező szövetkezetek

– A nyugati mintájú beszerző, értékesítő, szolgáltató szövetkezetek megjelenését, az újraszövetkezés gondolatát a magyar gazdatársadalom a várakozásokkal ellentétben, hamar elfogadta – mondta Tamás Károly, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára tegnap, a Hangya Raktárszövetkezeti Szakág alakuló ülésén. A családi vállalkozások jó része belátta, nincs értelme egyedül raktárat, szárítót, kombájnt vagy nehéz traktort beszerezni, sokan szereztek keserű tapasztalatokat azt követően, hogy képtelenek voltak nagyberuházásaik utáni hitelrészleteket és kamatokat fizetni. A termékpályás szövetkezés eddigi eredményei biztatóak, hiszen másfél év alatt több mint 400 jött belőlük létre. A legnagyobb számban, megyényi földterülettel a háttérben, a raktárszövetkezetek alakultak meg, amelyek most egymással is szövetségre léptek, hogy az együttműködésből, a tőzsdére jutásból származó előnyöket, közraktározási kedvezményeket kihasználhassák.A kormányzati program 1998 nyarán előírta, hogy új típusú, EU-konform szövetkezeteket kell létrehozni azzal a céllal, hogy azok a korábbi gyakorlattal ellentétben ne a termelést, hanem az értékesí- tést, feldolgozást szervezzék, különböző szolgáltatásokat nyújtsanak. Magyarországon azóta 420 termékpályás szövetkezet alakult, amelyek közül mintegy 300 a Hangya szervezeten belül működik. – A Hangya tulajdonképpen az agrárgazdaság kisvállalkozói beszállító rendszere, a kicsik együttműködésén keresztül a nagyok gazdálkodásának összes előnyét magában foglalja – állítja Szeremley Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsadója, a téma szakértője. A változások újabb állomásaként értékelhető a tegnap megalakult 80 tagszervezetet tömörítő Hangya Raktár-szövetkezeti Szakág, amelyik közel 200 ezer hektárnyi terület gazdáit fogja össze. Létrejött tehát a szövetkezetek szövetsége, amely többek között megteremti annak feltételét, hogy az érintettek árujukat tőzsdére vigyék, piaci feltételek között juthassanak közraktározási kedvezményekhez, közösen lépjenek fel a hitelezés, az árubeszerzés, raktározás és az értékesítés területén. A teljes képhez tartozik azonban az a körülmény is, hogy források hiányában a 4,7 milliárd forint helyett mind- össze egymilliárd forinthoz tudtak hozzájutni az említett szövetkezetek, és közülük csak 93 kapta meg az alapításra, forgóeszköz-feltöltésre járó egymilliárd forintot, 172-nek be kellett érnie a 2,2 milliárd forintos ígérvénnyel. A tárca most azon dolgozik, hogy kimunkálja azt a hitelkonstrukciót, amelynek segítségével – állami kezességvállalással – a pénzintézetektől a megígért pénzeket megkaphatják. A szakágazat alakuló ülésén Gárdosi Péter, az FVM Agrárrendtartási Hivatalának fősztályvezető-helyettese kifejtette, a tárca a jövő évi költségvetés függvényében fogja a 2000. évi támogatásokat meghirdetni. A kukorica garantált áron, tonnánként 14 ezer forinton történő felvásárlása december elsejével kezdődik. A tőzsdei árak viszonylag magasak, az elmúlt időszakban valamelyest emelkedtek is, és egyelőre nem látszik annak jele, hogy állami felvásárlást kell kezdeményezni. A kivitel a szóban forgó terményből jelenleg elsősorban Ukrajna, Oroszország és Románia felé irányul, de más térségekből is érdeklődnek e fontos takarmánynövény iránt. Ami a kukorica exporttámogatását illeti, Gárdosi Péter elmondta, annak szubvencionálható mennyiségét Magyarország esetében a WTO (Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet) 720 millió forintban határozta meg. A keret kihasználása a költségvetési pénzektől függ.