Eleonóra 2024. február 21.
logo

Tisztázott atomfélreértés

1999.11.08. 23:00

Magyarország diplomáciai úton tisztázta Oroszországgal a miniszterelnök kanadai nyilatkozatának téves értelmezése nyomán kialakult helyzetet – jelentette be a külügyminiszter a parlament tegnapi plenáris ülésén, ahol ez a kérdés is szóba került. Martonyi János az atomfegyverek esetleges telepítésével kapcsolatos vita lezárását kérte. Az Országgyűlés megkezdte a kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló tárgyalását, illetve lefolytatta az ítélőtáblákról szóló törvényjavaslat részletes vitáját.Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában bírálta az MSZP-t, mert képviselői sokszor nem szakmai, hanem politikai szándéktól vezérelve fogalmazták meg aggályaikat az idei költségvetéssel kapcsolatban. Mára viszont kiderült, mindezek alaptalanok voltak – tette hozzá. A politikus emlékeztetett arra, hogy az infláció a kormány előrejelzéseinek megfelelően alakult, a külső egyensúly a vártnál jobb és az ipari növekedés is jelentős. Járai Zsigmond pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdasági fejlődés üteme az EU-átlag kétszerese. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyihoz hasonló alaptalan kritika elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt Kanadában az atomfegyverek esetleges telepítéséről szóló nyilatkozata miatt. Martonyi János külügyminiszter szerint az ellenzéket nem kizárólag a magyar külpolitika iránt érzett aggodalom, hanem belpolitikai érdekek vezérelték, amikor az ügyben megnyilatkoztak. Martonyi elmondta: Orbán Viktor egy többszörösen feltételes módban lévő mondatban utalt az esetleges atomfegyver-telepítésre. Amennyiben válsághelyzet alakulna ki és megtörténne a NATO-felkérés, akkor a kormány megfontolná az ügyet – tette hozzá a külügyminiszter. Magyarország nem tartja időszerűnek nukleáris fegyverek telepítését – emelte ki a politikus. Hangsúlyozta azt is, hogy hazánk NATO-tagsága nem irányul Oroszország ellen, és kiemelte: a szövetség nem tervezi az új tagállamok területére atomfegyverek telepítését. Bejelentette: Magyarország diplomáciai úton tisztázta az Oroszországgal Orbán Viktor nyilatkozatának téves értelmezése miatt kialakult helyzetet. Marto-nyi végül javaslatot tett arra: az ország érdekében zárják le az ügyet. A Fidesz-frakció egyébként tegnap nyilatkozatban intette mértéktartásra az ügyben korábban többször megszólaló MSZP-t, a szocialisták válaszul megkésettnek és feleslegesnek nevezték a legnagyobb kormánypárt állásfoglalását. A kormány folyamatosan támadja a sajtót, ellenségnek tekinti azt – jelentette ki napirend előtt Lendvai Ildikó (MSZP). Utalt egy újság szerkesztőségében tartott házkutatásra, a Duna Televízió riporterétől elvett videokazettára és néhány újságíró ellen folytatott nyomozásra. Megemlítette azt is, hogy a Magyar Televízióban a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik volt tisztje humánpolitikai igazgató lett és egykori helyettese is funkciót kapott. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kiemelte: 1995–96-ban, a Horn-kormány idején csak a részlegesen szabad minősítést kapta a magyar sajtó, míg jelenleg az EU-bizottság jelentésében az áll: Magyarországon teljes mértékben tiszteletben tartják a sajtó szabadságát. A parlament tegnap megkezdte a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló kormányzati jelentés tárgyalását. A jelentés az 1997 februárja és 1999 februárja között eltelt időszakot vizsgálja, s részletesen kitér a kisebbségekkel kapcsolatos demográfiai, szociális és kulturális jellemzők bemutatására, valamint a kisebbségi önkormányzatok működési tapasztalatainak ismertetésére. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1990-ben a magyarországi népesség 98,5 százalékát tették ki a magyar anyanyelvűek és 97,8 százalékát a magyar nemzetiségűek. Az ország lakosságából mintegy 232 ezer fő vállalta nemzeti és etnikai kisebbségi hovatartozását, mintegy 137 ezer fő vallotta anyanyelvének valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvét. A beszámoló rámutat arra is, hogy a magyarországi kisebbségek gazdasági és társadalmi integrációja a cigányság kivételével befejezettnek tekinthető. A kisebbségek iskolázottsági, foglalkoztatási és jövedelmi mutatói általában nem térnek el az azonos térségben hasonló körülmények között élő többségi lakosságétól. A legnagyobb létszámú hazai kisebbség, a cigányság helyzete viszont sok tekintetben más. Gondjaik elsősorban nem nyelvi vagy kulturális jellegűek, sokkal inkább szociális, foglalkoztatási és diszkriminációs problémák. Hende Csaba úgy fogalmazott: a cigányok integrációja, életkörülményeinek megváltozása csak évtizedes erőfeszítések eredményeként valósulhat meg, amihez az Európai Unió támogatására is szükség van. A jelentés kitér a kisebbségi önkormányzati rendszerre is, amely az elmúlt időszakban egyértelműen bizonyította létjogosultságát. Hende Csaba ugyanakkor rámutatott arra is: az önkormányzati rendszer kialakulása óta eltelt négy esztendőben felszínre kerültek a szabályozás ellentmondásai és hiányosságai is. Ennek érdekében a kormány a közeljövőben módosítani kívánja a kisebbségek jogairól szóló törvényt. Az elvégzendő feladatok közé sorolta az államtitkár a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó törvényjavaslat benyújtását is. A Fidesz-frakció tegnap úgy foglalt állást, hogy támogatja a kötelező kamarai tagság megszüntetéséről szóló javaslatot, melynek vitáját ma kezdi meg a Ház. A képviselőcsoport azt szeretné, ha a kamarák közfeladatait az állam, illetve az önkormányzatok vállalnák át. Az MDF ugyanakkor kiállt a kötelező tagság mellett.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.