Tőkediktátum helyett együttműködés

A főváros egyik legnagyobb forgalmi csomópontjának, a budai Moszkva térnek a rendezése ismét vitát robbantott ki Budapesten. Több szakmai és civil szervezet olyan városfejlesztést szeretne, amelyben az úgynevezett nagytőke nem diktál, hanem együttműködik a kormánnyal és az érintett önkormányzatokkal.Mint arról korábban beszámoltunk, a Moszkva (egykori Széll Kálmán) tér mai katasztrofális állapotainak rendezése érdekében egy szakmai-társadalmi bizottság megalakítását kezdeményezte a Magyar Polgári Együttműködés (MPE) és a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT). Az elmúlt években, évtizedekben számtalan terv és elképzelés született az I., a II., és a XII. kerület határában található, ám a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő terület fejlesztésére. – Közmegegyezésre van szükség a tér műemléki környezetéhez méltó közlekedési csomópont, az agglomerációs kapcsolat kiépíthetősége érdekében – véli Mádl Ferenc akadémikus, az MPE elnöke. A jövőkép, illetve egy átfogó program készítését sürgeti az is, hogy naponta 150-200 ezer ember fordul meg itt. A civil szervezet a „nép nevében” levélben szólítja fel együttműködésre a kormányzatot és az érintett önkormányzatokat. Vidor Ferenc, a MUT elnökségi tagja kifejtette: részmegoldások helyett egy olyan hosszú távú programot kell kidolgozni, amely megakadályozza, hogy – a korábbi rossz tapasztalatoktól eltérően – a magántőke diktáljon a hatóságoknak. A legfontosabb feladat, hogy a főváros a budai kerületekkel együtt olyan elvi kérdéseket tisztázzon, mint például a budai hegyvidék beépítése és a térség közlekedési problémái – nyilatkozta lapunknak Miklóssy Endre közigazgatási főtanácsos. Hozzátette hogy feltétlenül szükséges a környező hegyek beépítettségének limitálása, valamint az 56-os villamos továbbvezetése Pestre, ez ugyanis jelentősen csökkenti a városrész belsejének közlekedési gondjait. Elmondása szerint a Moszkva tér rehabilitációja évek óta napirenden van, de lényegében még senki nem vállalkozott arra, hogy generális megoldást keressen a tér rendezésére. A sok közfunkciót betöltő tér közlekedési helyzete fokozatosan romlik. A szakember szerint a Moszkva tér újjáalakításába minden bizonnyal magántőkét is be kell vonni, a legnagyobb feladat azonban a fővárosra és a kerületekre hárul. Ahhoz, hogy ténylegesen elkezdődjön a munka, minél előbb meg kell állapodniuk egymással, hogy a beruházásból és a magántőke bevonása által a későbbiekben befolyó bevételből milyen arányban osztozzanak – közölte végül Miklóssy. Hajtó Ödön, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke lehetséges megoldásnak tartja, hogy az illetékesek a fejlesztés technikai részleteiről is megegyezzenek az esetlegesen jelentkező multinacionális cégekkel. Szerinte – londoni és párizsi példák alapján – kidolgozhatnák egy ötszintes, lefelé terjeszkedő Moszkva tér tervét. Elképzelhető például, hogy újabb bevásárlóközpont épüljön ide, amenynyiben a befektetők vállalják a közúti forgalom rendezését, egy másik társaság pedig a tömegközlekedés rendezéséhez járulna hozzá az egyre inkább felértékelődő területek fejében. Loydl Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal illetékese is a magántőke „lecsapolásában” látja a megoldást. Banki szakemberek szerint viszont a pénzintézetek egy fillért sem hajlandók adni a fejlesztésre, amíg nincs egy közérthető, konkrétumokat is magában foglaló program. Utóbbi elkészítését a maga eszközeivel támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – tette hozzá Entz Géza a tárca képviseletében. Mikó Gergely, a hegyvidéki önkormányzat alpolgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy csak a terület rendezési terveinek elkészítése is milliárdokba kerül. Bencze B. György, a II. kerület polgármestere nem lát reményt a közeli megoldásra, ám a szomszédos kerületekkel folyamatosan egyeztetnek a lehetőségekről. A budai terület rekonstrukciójára átfogó koncepció még nem született – mondta Szálka Miklós, a városüzemeltetési bizottság alelnöke. Hangsúlyozta: a téren a tömegközlekedés állomásoztatására sincs elegendő hely, ezért elkerülhetetlen, hogy feljebb, a Buda-gyöngye térségében egy újabb közlekedési csomópontot alakítsanak ki, valamint hogy lebontsák a városképromboló metróállomást és újat építsenek. A főváros közlekedési rendszerfejlesztési tervének elfogadása után elsőként kell foglalkozni a Moszkva térrel, amelynek kapacitása katasztrofális állapotba került, többek között a gépkocsi-közlekedést is vonzó Mammut bevásárlóközpont miatt. Egyelőre a kisebb súlyú forgalomirányítási fejlesztésekre is sajnálja a városvezetés a pénzt, mondván, az egy átfogó térreha-bilitáció előtt felesleges. A fejlesztési tervek azonban még nem készültek el.