Tőkediktátum helyett együttműködés

1999. 11. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A főváros egyik legnagyobb forgalmi csomópontjának, a budai Moszkva térnek a rendezése ismét vitát robbantott ki Budapesten. Több szakmai és civil szervezet olyan városfejlesztést szeretne, amelyben az úgynevezett nagytőke nem diktál, hanem együttműködik a kormánnyal és az érintett önkormányzatokkal.Mint arról korábban beszámoltunk, a Moszkva (egykori Széll Kálmán) tér mai katasztrofális állapotainak rendezése érdekében egy szakmai-társadalmi bizottság megalakítását kezdeményezte a Magyar Polgári Együttműködés (MPE) és a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT). Az elmúlt években, évtizedekben számtalan terv és elképzelés született az I., a II., és a XII. kerület határában található, ám a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő terület fejlesztésére. – Közmegegyezésre van szükség a tér műemléki környezetéhez méltó közlekedési csomópont, az agglomerációs kapcsolat kiépíthetősége érdekében – véli Mádl Ferenc akadémikus, az MPE elnöke. A jövőkép, illetve egy átfogó program készítését sürgeti az is, hogy naponta 150-200 ezer ember fordul meg itt. A civil szervezet a „nép nevében” levélben szólítja fel együttműködésre a kormányzatot és az érintett önkormányzatokat. Vidor Ferenc, a MUT elnökségi tagja kifejtette: részmegoldások helyett egy olyan hosszú távú programot kell kidolgozni, amely megakadályozza, hogy – a korábbi rossz tapasztalatoktól eltérően – a magántőke diktáljon a hatóságoknak. A legfontosabb feladat, hogy a főváros a budai kerületekkel együtt olyan elvi kérdéseket tisztázzon, mint például a budai hegyvidék beépítése és a térség közlekedési problémái – nyilatkozta lapunknak Miklóssy Endre közigazgatási főtanácsos. Hozzátette hogy feltétlenül szükséges a környező hegyek beépítettségének limitálása, valamint az 56-os villamos továbbvezetése Pestre, ez ugyanis jelentősen csökkenti a városrész belsejének közlekedési gondjait. Elmondása szerint a Moszkva tér rehabilitációja évek óta napirenden van, de lényegében még senki nem vállalkozott arra, hogy generális megoldást keressen a tér rendezésére. A sok közfunkciót betöltő tér közlekedési helyzete fokozatosan romlik. A szakember szerint a Moszkva tér újjáalakításába minden bizonnyal magántőkét is be kell vonni, a legnagyobb feladat azonban a fővárosra és a kerületekre hárul. Ahhoz, hogy ténylegesen elkezdődjön a munka, minél előbb meg kell állapodniuk egymással, hogy a beruházásból és a magántőke bevonása által a későbbiekben befolyó bevételből milyen arányban osztozzanak – közölte végül Miklóssy. Hajtó Ödön, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke lehetséges megoldásnak tartja, hogy az illetékesek a fejlesztés technikai részleteiről is megegyezzenek az esetlegesen jelentkező multinacionális cégekkel. Szerinte – londoni és párizsi példák alapján – kidolgozhatnák egy ötszintes, lefelé terjeszkedő Moszkva tér tervét. Elképzelhető például, hogy újabb bevásárlóközpont épüljön ide, amenynyiben a befektetők vállalják a közúti forgalom rendezését, egy másik társaság pedig a tömegközlekedés rendezéséhez járulna hozzá az egyre inkább felértékelődő területek fejében. Loydl Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal illetékese is a magántőke „lecsapolásában” látja a megoldást. Banki szakemberek szerint viszont a pénzintézetek egy fillért sem hajlandók adni a fejlesztésre, amíg nincs egy közérthető, konkrétumokat is magában foglaló program. Utóbbi elkészítését a maga eszközeivel támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – tette hozzá Entz Géza a tárca képviseletében. Mikó Gergely, a hegyvidéki önkormányzat alpolgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy csak a terület rendezési terveinek elkészítése is milliárdokba kerül. Bencze B. György, a II. kerület polgármestere nem lát reményt a közeli megoldásra, ám a szomszédos kerületekkel folyamatosan egyeztetnek a lehetőségekről. A budai terület rekonstrukciójára átfogó koncepció még nem született – mondta Szálka Miklós, a városüzemeltetési bizottság alelnöke. Hangsúlyozta: a téren a tömegközlekedés állomásoztatására sincs elegendő hely, ezért elkerülhetetlen, hogy feljebb, a Buda-gyöngye térségében egy újabb közlekedési csomópontot alakítsanak ki, valamint hogy lebontsák a városképromboló metróállomást és újat építsenek. A főváros közlekedési rendszerfejlesztési tervének elfogadása után elsőként kell foglalkozni a Moszkva térrel, amelynek kapacitása katasztrofális állapotba került, többek között a gépkocsi-közlekedést is vonzó Mammut bevásárlóközpont miatt. Egyelőre a kisebb súlyú forgalomirányítási fejlesztésekre is sajnálja a városvezetés a pénzt, mondván, az egy átfogó térreha-bilitáció előtt felesleges. A fejlesztési tervek azonban még nem készültek el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.