Vízválasztó

Palágyi Edit
1999. 11. 28. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a szenior úszók csendes-óceáni bajnokságán nemrégiben egy 101 éves ausztrál hölgy is a rajtkőre állt, azért a 62 éves egri Fábián Béla is meghazudtolja korát, amikor sorra nyeri a világversenyeket. A nyugdíjas geológus jó tíz éve úgy döntött: vége az iszogatásnak, és újra róni kezdte a hosszakat az egri Bárány-uszodában.Fábián Béla élete kétszer csaknem kisiklott. Először azalatt a tizenöt év alatt, amikor családjától távol, egy szolnoki munkásszállón lakott, és geológusként a közép-alföldi régió olajfúró tornyait járta esőben-hóban, néha éjjel is, szabadidejét csendes poharazgatással ütve el. Másodszor pedig hét éve, amikor nyugdíjba ment mint a Kőolajkutató Vállalat egri üzemi főgeológusa, és rádöbbent, hogy reggel nincs miért felkelnie, hiszen nincsen semmi dolga. Mind a két alkalommal az segítette talpra állni, hogy edzeni kezdett, mégpedig katonás fegyelemmel, ahogy fiatal korában. Az egri úszó ugyanis tizenhárom éves korától a Fáklya, majd Bástya nevet viselő egyesület színeiben versenyzett, s Bakó Jenő edzői szigora jóvoltából egy év múlva már bekerült a magyar válogatottba, amelynek egészen az egyetemi éveinek végéig, 1960-ig tagja volt. Ezután következett a fúrótornyok világa, változó helyszíneken, embert próbáló, kemény munkával. Fábián Bélának közel harminc évig sem ideje, sem energiája nem maradt az úszásra. Aztán 1988-ban minden jóra fordult: a munkája ismét visszahozta Egerbe, s végre hét közben is együtt lehetett feleségével meg három lányával. Ráadásul az év elején a főváros XI. kerületében megalakult a Budapesti Szenior Úszóklub, amelynek elnöke, dr. Csikány József úgy gondolta, kellene a csapatba egy jó mellúszó, ezért rábeszélte Fábián Bélát, hogy kezdjen edzeni az őszi ausztráliai versenyre. Ő ódzkodott kicsit, hogy mit keresne a pesti hiénák között, aztán döntött. Letette a poharat, és felvette a fürdőköpenyt. Mára tizenegy év termése tölti meg Fábiánék lakásának vitrinjét: 14 világbajnoki, ugyanennyi Európa-bajnoki és 13 olimpiai aranyérem, serlegek, kupák. Ahhoz, hogy egyedüli vidéki versenyzőként eljusson Új-Zélandra vagy a Kanári-szigetekre, kevés lett volna a tehetség, családi kapcsolatok is kellettek hozzá. Feleségét rokoni szálak fűzik a zeneszerző Bartók Béla fiához, aki nagyvonalúan támogatja őket az utazásban. A geológusnak így sikerült erőltetett menetben megjárnia az életre szóló élményt nyújtó Grand Canyont, nem törődve azzal, hogy a meredek öszvércsapáson kapaszkodva leválik lábujjairól a köröm. Kevés vidéki nyugdíjas bővelkedhet olyan úti élményekben, mint Fábián Béla, hiszen bemutatta már legendásan könnyed, elegáns mellúszó stílusát a szingapúri, kanadai, ausztráliai medencékben. Újabban azonban arra vágyik, hogy sokkal közelebb, lakásától csak néhány utcányira állhasson rajtkőre, az alig egy év múlva elkészülő Makovecz-uszodában. Önkormányzati képviselőként évekig munkálkodott az uszodáért, és kis füzetben rögzítette a fontosabb történéseket. Az utolsó bejegyzést idén augusztusban keltezte, amikor jó barátját, Csikány Józsefet (aki a Kondorosi úti, egyetlen nyereségesen működő magyar fedett uszoda igazgatója) megbízta az egri önkormányzat, hogy legyen a készülő Makovecz-uszoda építésének szakértője. Ekkor Fábián Béla csak ennyit írt a füzetébe: Győztünk!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.