A valódi tettesek bűnhődnek-e Békésben?

„Negyedik hónapja ártatlanul tartják fogdában a fiamat” – állítja egy békéscsabai rokkantnyugdíjas. Szerinte mindez azért történhetett meg, mert az igazi bűnelkövető egy sokmilliós vagyon felett rendelkező személy, aki helyett másoknak kell bűnhődniük. Nem kapott magyarázatot arra sem, hogy az előzetes letartóztatást indítványozó ügyész és a határozatot kiadó bíró hogyan írhatták alá a hivatalos aktákat, ha ebben az időszakban éppen szabadságukat töltötték. Kiderült, hogy a vádemelési javaslat ellentétes a kórház feljelentésével, mivel az orvosi iratokban más neve szerepel a nyolc napon túl gyó-gyuló testi sértés elkövetőjeként.Ez év augusztus 18-án a Békés Megyei Hírlapban megjelent egy újságcikk, amely arról tudósított, hogy négy csabai fiatalember szexuálisan molesztált egy tizenöt éves lányt. A nemi erőszak bűntett elkövetésének gyanújába keveredett fiúk közül hármat őrizetbe vettek, majd kettőjüket előzetes letartóztatásba helyezték. Néhány nap múlva a Blikkben már azt nyilatkozta a rendőrség szóvivője, hogy az erőszakkal elrabolt lányt a rokona mentette meg, miközben a fiatal teremtés védelmére siető barátját összeverték, orrcsontját betörték.Az egyik letartóztatott fiú édesapja több hétig tartó magánnyomozást folytatva egészen másként látta a történteket. A szülői elfogultságot félretéve arra a következtetésre jutott: azért lettek „bűnösök” a fiúk, hogy a sok százmillió forintos vendéglátó-birodalom egyik vezetője ne bűnhődjön.1999. augusztus 10-ről 11-re virradó éjszaka a békéscsabai kórház ügyeletére súlyos sérülésekkel szállítottak be egy csabai fiatalembert. Az ügyeletes orvosnak elmondta: a Kőrös Hotel előtt szóváltás után a szálloda tulajdonosa ököllel orron, majd állkapcson vágta, eszméletét ugyan nem veszítette el, de erősen vérzett. A mentőknek maga telefonált. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy nyílt, darabos orrcsonttörése testi erővel keletkezett, műteni kell. A kórház a rendőrséget hivatalból értesítette, mivel a sérülés egyértelműen nyolc napon túl gyógyulónak minősült. A feljelentést követően délután 4 óra 20 perckor a békéscsabai rendőrkapitányság gazdaságvédelmi alosztályán J. P. százados hallgatta ki a gyanúba keveredett üzletembert, aki elmondta: valóban dulakodott a sértettel, de csupán azért, mert a fiú hirtelen mozdulatot tett, amit ő el akart hárítani. Közben azt is bejelentette, hogy a fiú barátnőjét, aki az unokahúga lánya, egy taxival elrabolták. Mivel nagyon ideges lett, ezért nem emlékszik a részletekre.Ez a történet azért lényeges, mert a sértettet a kórházból jövet már délelőtt fél tizenegykor ugyanennek a kapitányságnak a bűnügyi osztályán B. J. törzszászlós kihallgatta, ahol a fiatalember még semmit nem tudott a lányrablásról. Elmondta, hogy a Pálma presszóban éjjel összeszólalkoztak, ezért a lány ott hagyta őt, s beült az időközben odaérkező taxiba. A taxi utasait csak látásból ismerte, kiérkezésükkor még beszélt is velük, sőt egy óra megvételéről alkudoztak. A lányt nem rabolták el, nem tuszkolták be a kocsiba, önszántából ült be. Ő nem akarta engedni, ki szerette volna húzni a kocsiból. Mivel a lány mégis elment, felkereste először a szülőket, majd az üzletembert, aki barátnője keresztapja. A férfi annyira megharagudott rá, hogy orrba vágta, s még azért is ütötte, amiért összevérezte őt.Az édesapát augusztus 11-én több alkalommal is kereste J. P. százados, és fia után érdeklődött. Az apa, miután nem kapott tájékoztatást a rendőri megkeresésre, elmondta, hogy másnap, ha szükséges, ügyvéd jelenlétében bemennek a kapitányságra. A tanúkihallgatásról azonban már nem engedték el, s azóta is a fogdában tartják. A százados ismeretlen tettes által elkövetett ügyként kezdett nyomozást, majd házkutatást rendelt el a fiú otthonában. Az édesapa szerint ezzel is meg szerették volna félemlíteni őket.Időközben, még aznap 18 órakor a sértett, a betört orrú fiatalember újabb tanúvallomást tett, elmondva, hogy a délelőtti vallomása félreérthető volt, ezért módosítani akarta. Bejelentette: nem tud arról, amit a kihallgatott gyanúsított mondott, azaz hogy barátnőjét erőszakkal tették volna be az autóba, azt sem hallotta, hogy a lány segítségért kiabált. Az orra viszont akkor tört be, amikor ki akarta húzni a lányt az autóból.A barátnőt a taxiban ülő fiúk hajnali 5 óra körül hazavitték, másnap pedig már keresztapja éttermében dolgozott. Amikor a gyanúba kevert fiú apja is felkereste, a lány azt mondta, nem történt semmi, csak „ökörködtek”, s ekkor még orvoshoz sem ment. Ez azért lényeges az apa szerint, mert ha valakit éjszaka megerőszakolnak, akkor másnap délelőtt nem megy el dolgozni, s nem csupán délután jut eszébe, hogy felkeresse a nőgyógyászt. Úgy vélte, ha a lány barátjának sérüléséről a kórház hivatalból nem tesz feljelentést, a fiúkat sem vádolják meg. Így azonban az esetet már eltussolni nem lehetett, kerekítettek egy történetet. Ezért fordulhatott elő az is, hogy miközben még a nyomozás meg sem kezdődött, a rendőrség szóvivője már sajtótájékoztatón nyilatkozta, hogy lányrablás és szemérem elleni bűncselekmény történt, majd a súlyos testi sértés elkövetését is a fiúknak rótták fel.A szexuális bűncselekmény áldozatának mondott lány csak keresztapja kihallgatását követően fordult orvoshoz. A vizsgálat a nemi erőszakot nem állapította meg. Lényeges tény még az apa szerint, hogy a nyári szabadság idején a bíróságokon ítélkezési szünet volt, ezért aznap a gyulai bíróság egyik bírájának kellett volna döntenie a fiúk előzetes letartóztatásáról. Ezzel szemben J. százados nem a gyulai bírót, hanem egy pár napja még ügyészként ismert bírót keresett meg. Az előzetes letartóztatást indítványozó ügyész is éppen szabadságát töltötte.Hogy előfordulhat-e ilyen eset, ezt szerettük volna megtudni a Békéscsabai Városi Bíróságon, ám a testület elnöke, Szil-vásyné Futó Rózsa titkárnőjén keresztül annyit üzent: nem adhat információt, hogy aznap ki volt az ügyeletes bíró. A Gyulai Városi Bíróságon szintén érdeklődtünk, hogy augusztus 13-án ki volt az ügyeletes bíró. Baur Péter elnökhelyettes azt mondta: ez az információ nem közérdekű, az adatot zártan kezelik, erről sem a sajtót, sem az állampolgárokat nem tájékoztathatják. A vámnyomozó hivatalban viszont megtudtuk, hogy a hivatalos értesítő szerint augusztus 13-án az előzetes letartóztatást aláíró bírónő és ügyésznő is szabadságon volt. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál arról tájékoztattak, hogy az állampolgároknak joguk van tudni, ki az ügyeletes bíró és ügyész az ítélkezési szünetben.Az apa augusztus 13. óta ügyvédje által több alkalommal kérvényezte fia szabadon bocsátását, tekintettel arra, hogy szeptembertől iskolába kellett volna mennie. Ezt minden alkalommal néhány mondatos indokkal megtagadták. Legutóbb a városi bíróság bírája január 13-ig hosszabbította meg a fogva tartását, majd szintén másodfokon az elutasítást fellebbező határozatot is elutasították.Az édesapa azóta a Legfőbb Ügyészségnél tett panaszt, amiért a rendőrség számos, szerinte perdöntő bizonyítékot mellőzött, tanúkat nem hallgatott meg. A súlyos testi sértés tényét sem vették figyelembe, amelyet a kórház jelentett. Felvetette: a békéscsabai vezető ügyész vajon milyen információ alapján postázta szeptember 8-án az előzetes letartóztatásra tett fellebbezés elutasítását az új ügyvédnek, hiszen ekkor még az előző ügyvédnő látta el a védelmet. Az édesapa az új jogi képviselővel csupán 10-én tárgyalt. Vajon az ügyészség honnan tudhatta, hogy az ügyvédnőtől két nap múlva visszavonja a megbízatást? Az akták néhány hete Bíró Lukácshoz, a Legfőbb Ügyészség ügyészéhez kerültek, aki folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhat. Az év végi szabadságok miatt érdemben már a panasszal nem foglalkoznak, így elképzelhető, hogy a húszéves fiatalember az új esztendőt a fogdájában éli meg. Megtudtuk viszont, hogy az orrba vert fiú azóta az őt összeverő vállalkozó egyik éttermében dolgozik.Az édesapa most úgy látja, talán azért húzódik negyedik hónapja fia ügye, mert a véleménye szerint jogszabályellenes intézkedések sorozata miatt a nyomozó hatóságok ellen több alkalommal is panasszal élt.