Efefántcsontparti változások

Abidjanban, Elefántcsontpart fővárosában hétfőn, a puccs után először ismét kinyitottak az üzletek, és a piacokon is megindult a kereskedés. Ez azt jelzi, hogy a vértelen katonai hatalomátvétel után az élet viszszatért a normális kerékvágásba. A puccsisták vezetője, Robert Guei tábornok tegnap kinevezte az úgynevezett Nemzeti Megmentési Tanács tagjait. A Guei által kijelölt kilenc magas rangú tiszt alkotta tanács átmeneti kormányként működik majd. A junta vezetője bejelentette, hogy a valódi demokrácia csak most kezdődik a nyugat-afrikai államban és az ország jövőjéről folyó tárgyalásokba Guei tábornok bevonja az öszszes politikai pártot.Időközben a megbuktatott államfő, Henri Konan-Bédié és családja egy francia katonai helikopteren elmenekült Elefántcsontpartról. A volt elnöknek a szomszédos Togó kormánya emberiességi okokra hivatkozva menedéket adott, ám arról még nincs megállapodás, hogy Bédié meddig maradhat Togóban. A hatalmától erőszakkal megfosztott politikus sorsa miatt parázs diplomáciai vita alakult ki az új abidjani katonai vezetés és az egykori gyarmattartó, Franciaország között. Bédié a katonai zendülés után egy francia ellenőrzés alatt álló légi támaszpontra menekült. Guei tábornok nem engedélyezte az elűzött államfőt szállító francia helikopter felszállását. A pucscsisták vezére azzal próbálta zsarolni Párizst, hogy megtiltja újabb francia csapatok partraszállását Elefántcsontparton. A francia alakulatokat Párizs azért kívánta egykori gyarmatára vezényelni, hogy azok segítsenek a mintegy húszezer Abidjanban rekedt francia állampolgár esetleges evakuálásában.A nemzetközi közvéleményt váratlanul érte az elefántcsontparti katonai hatalomátvétel, hiszen a nyugat-afrikai államban 1960-ban elnyert függetlensége óta ez volt az első puccs. Ezzel a „mutatóval” Elefántcsontpart az egyik legstabilabb polgári kormányzású országnak számított a nyugat-afrikai régióban. Sokaknak azért is volt meglepő a hatalmi fordulat, mert az látszólag minden előzmény nélkül, a zsoldok elmaradt kifizetésének elmaradása miatti katonai zendülés után következett be. Politikai elemzők azonban arra hívják fel a figyelmet: az 1993 óta hatalmon lévő Konan-Bédié elnök 1995-ös újraválasztásakor kialakult politikai viharok és etnikai zavargások már előrevetítették egy későbbi erőszakos hatalomváltás lehetőségét. Négy éve a választásokat a legnagyobb ellenzéki pártok bojkottálták, és a kampány 35 halálos áldozatot hozó zavargásokba torkollott.