Szavazási hajrá a Házban

Maratoni hosszúságú szavazás zajlott tegnap a parlament plenáris ülésén. A képviselők mások mellett szavaztak a kötelező kamarai tagdíj megszüntetéséről szóló kormányjavaslathoz benyújtott módosításokról. Lapzártánk után döntöttek a jövő évi költségvetéshez benyújtott kapcsolódó módosító indítványokról, ezek között szerepelt a képviselők 13. havi tiszteletdíjáról szóló előterjesztés.Az Országgyűlés módosította az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvényt. A módosítás az államtitok körébe emeli – és 50 évig titkosíthatóvá teszi – a kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület működésével összefüggő döntés-előkészítő, belső használatra készült adatokat, valamint az e testületek üléseiről készült összefoglalókat, emlékeztetőket és jegyzőkönyveket.- A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat vitájában elhangzott hozzászólások és a módosító javaslatok alapján a kormány szükségesnek tartja, hogy annak koncepcióját áttekintse, és megvizsgálja az esetleges alkotmányos aggályokat is – mondta Őry Csaba, a Szociális és Családügyi Miniszté-rium politikai államtitkára. – A kormány azokat a módosító indítványokat támogatja, amelyek erősítik a kamarák demokratikus önigazgatását, ugyanakkor megszüntetik a kamarai tagság kötelező jellegét – közölte. Továbbra is szükség van a kamarák köztestületi jellegére, nem indokolt azonban, hogy hatósági feladatokat lássanak el. – Nem szükséges a kamarák költségvetési támogatása, ezáltal az az alkotmányos aggály is elhárul, hogy a kormány állami támogatás útján befolyást kívánna gyakorolni a gazdasági kamarák működésére.Az elutasított indítványok között szerepel az, amely azt kezdeményezte, hogy a gazdasági kamarák a jövőben kiemelten közhasznú szervezetek legyenek. A többség nem támogatta azt a javaslatot sem, amely szerint a kamarai közfeladatok ellátásáról történő megállapodás során külön rendelkezzenek az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról is.Fazekas Sándor (Fidesz) interpellációjában úgy vélte: a valamikori tb-önkormányzatok legnagyobb méretű fiaskója a Postabankhoz és az érdekkörébe tartozó cégekhez kapcsolódik. A kudarc nemcsak a pénzintézet korábbi gazdálkodásával, hanem az egyes ügyletekben részt vevő személyek kapcsolatrendszerével is magyarázható – tette hozzá. Emlékeztetett arra: a Postabank VIP-kölcsönében érintett Nagy Sándor, az MSZOSZ korábbi elnöke 1993 májusától a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke, Sándor László jelenlegi MSZOSZ-elnök pedig az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke volt. Utóbbi a Postabank felügyelőbizottsági tisztségét is ellátta azzal a Vágó Jánossal együtt, aki Nagy Sándor parlamenti képviselővé választása után huzamosabb ideig a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke volt. Az érintett személyek zárt kört alkotnak – fogalmazott a politikus. Így válik érthetővé az alábbi történet:1995. április 26-án a Postabank bankgaranciát ajánlott az MSZOSZ Országos Nyugdíjpénztára számára. Június 7-én a Postabank Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Rt. megállapodást kötött az Első Hazai Önkéntes Pénztárfelvevő és Működtető Rt. finanszírozásáról. Megállapodtak abban, hogy a Postabank Értékpapír-forgalmazási Rt. a többi alapítótól átvállalja az rt. alaptőkéje rájuk eső részének befizetését, minden ellentételezés nélkül. Az rt. megalapításakor a bank az MSZOSZ helyett 8 millió forintot, a Postai Szakszervezetek helyett 500 ezer forintot és más szakszervezetek helyett is jelentős összegeket fizetett az új cégnek. 1995 augusztusában az MSZOSZ-szel közölte a Postabank, hogy akkor adja meg a bankgaranciát a nyugdíjpénztárnak, ha vagyonkezelőnek kizárólag a Postabank Értékpapír-forgalmazási Rt.-t bízza meg. Eszerint ez utóbbi cég 65 millió forinttal támogatja az MSZOSZ Országos Nyugdíjpénztárát, ha lehetőséget kap a vagyonkezelésre. Az első, 32,5 millió forintos részletből már átutaltak több mint tízmillió forintot – mondta a képviselő.Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: az önkormányzatok és a Postabank különös kapcsolata több mint tízmilliárd forint veszteséget okozott a járulékfizetőknek. Hozzátette ugyanakkor: a szerződéseket be kell tartani.Bauer Tamás (SZDSZ) azt állította, hogy a rendőrség újra és újra házkutatást tart azoknál az újságíróknál, akik a kormányt bírálják. Példaként említette Juszt Lászlót és a VIP-listát leközlő Világgazdaságot. Bauer azt firtatta: ki rendelte meg a lista összeállítását, amely első formájában a „miniszterelnök kedvenc lapjában, a Napi Magyarországban látott napvilágot júniusban”. Szerinte méltatlan a miniszterelnökhöz, hogy kormánya politikai harcba veti be a rendőrséget. A miniszterelnök válaszában elmondta: Bauer állítása egy demokráciában súlyos és káros.