Mivel a társasági élet olyan terepei, mint a kávéházak, gőzfürdők kevésbé látogatottak, mint a századelőn, nem születnek olyan jóízű kabarétréfák, viccek, mint hajdanán. Ezt az űrt pótolja Pálmai Tamás Ez vicc! című sorozata, amelynek tavalyi Zsidó viccek kötetét a közelmúltban megjelent Pesti viccek követi.A pesti vicc – állítja a szerkesztő – külön műfaj, a századelőn, a gazdaságilag emelkedő Budapesten keletkezett. Lényege, hogy kitalálója, mesélője és hallgatója a történések fonákját is átlássa, felülemelkedjen a mindennapokon, képes legyen nevetni akár magán is. Napjaink egyre komorabb világában kevesebb vicc születik, azok java része is méregből, így jelenünk viccei durvák, a politikaiak kifejezetten a tréfa tárgyát képező személy torkát kívánják elvágni.Pálmai a pesti flaszterhumorból gyűjtött össze háromszáznyolcvan viccet, amelyek tematikus rendben sorakoznak: anyós-, rendőr- és suliviccek stb.

Kiderült, kiket környékeztek meg az ukrán szolgálatok