Kisegyházak a vallásügyi törvényről

Huszonkét keresztény kisegyház közös nyilatkozatban jelezte, hogy indokolatlannak tartja a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását. A dokumentumot eljuttatták Kósáné Kovács Magdának. Az országgyűlés vallásügyi bizottságának elnöke csak abban az esetben tudja támogatni a kormány új törvénytervezetét, ha az úgy küszöböli ki a jelenleg érvényes jogszabály hibáit, hogy közben nem korlátozza a vallásszabadsághoz fűződő egyetemes emberi jogokat.Indokolatlan a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása, mert a jelenlegi jogi szabályozás alapján fel lehet lépni a visszaélések ellen – olvasható abban a levélben, amelyet huszonkét keresztény kisegyház a közelmúltban juttatott el Kósáné Kovács Magdának, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága szocialista elnökének. A nyilatkozat aláírói szerint az egyházi státussal működő vallási felekezetek feltételezett vagy bizonyított gazdasági, illetve a személyiségi jogokkal kapcsolatos visszaélései „nem nyújtanak alapot más közösségeket érintő általánosításra vagy rávetítésre, így az 1990. évi IV. törvény módosítására”. Megítélésük szerint az érvényben lévő törvény kielégítő módon valósítja meg a különböző, jogszerűen működő egyházak, illetve vallási közösségek törvény előtti egyenlőségét. Mint az a levélben olvasható: „Hitünk miatt nem vállalunk közösséget a faji, nemzeti, vallási, felekezeti vagy bármely más alapon történő gyűlölet szításával, hívők megfélemlítésével, átkozásával, megalázásával. Az emberi jogokkal való esetleges visszaélések miatt azonban nem csorbíthatók a hitüket becsületesen megélő keresztények jogai.” A kisegyházak ezért károsnak nevezik azt a szándékot, amely az egyházalapítást szabályozó törvényt kivonná az úgynevezett kétharmados törvények csoportjából.Ez utóbbi gondolatot Kósáné Kovács Magda sem támogatja. Kijelentette: az MSZP nem ért egyet azzal, hogy a legalapvetőbb emberi jogok közé sorolható jogszabályok közül akárcsak egyet is kivegyenek a kétharmados törvények közül. A szocialista frakció még nem foglalkozott az egyházalapítás rendjét szabályozó törvény módosításának kérdésével. Kósáné Kovács Magda Semjén Zsoltnak, a kultusztárca egyházi ügyekkel megbízott helyettes államtitkárának javaslatát olyan „mérlegelendő”, a korábbi tervezetnél jobb elképzelésnek nevezte, amelyről – úgymond – már érdemes vitatkozni. Kijelentette: nem utasítja el eleve az elképzelést, mert annak számos elemével egyetért. Ezek közül kiemelte, hogy a jövőben csak a Fővárosi Bíróságnál lehessen bejegyeztetni az új vallási közösségeket. Azzal is egyetért, hogy ki kell szűrni az egyházi köntösbe burkolódzó, de nem vallási tevékenységet folytató közösségeket. Hozzátette: mindez mégsem jelentheti a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz fűződő egyetemes jogok korlátozását, vagy azt, hogy a már bejegyzett egyházak között a működésüktől független szempontok alapján tegyenek különbséget.