Talán nem túlzás állítani, hogy Lázár Ervin írásait éppoly kilátástalannak tűnő feladat színre vinni, akár a Micimackót vagy A kis herceget. Mégis örömteli esemény, ha valahol megpróbálkoznak vele, hiszen annyira kevés manapság a gyermekelőadás. A IX. kerület nebulóit kedden lepte meg egy lelkes színészekből verbuválódott együttes a Hétfejű tündér című produkció bemutatójával a Ferencvárosi Művelődési Központban.Elkeserítően ritkán találkozhat az ízlésében, erkölcsében legbefolyásolhatóbb korosztály színvonalas, nem hakni ízű színi előadással. Mindenképpen hasznos, hogy a kicsik, ha esetleg másként nem is, legalább így megismerkednek Lázár Ervin költőien sokrétegű szövegével. Kőváry Katalin rendezésében semmi sem köti gúzsba a mondatok, a szavak zenéjét. Ennek megfele-lően a gyermeki fantáziára bízza, hogy a hősök elnyerjék végső alakjukat. E koncepció jegyében a jelmezek (tervező: Kovács Andrea) nem konkrétizálják a szereplők nemét vagy faját. Ló Szerafin (Horváth Zsuzsa) ló mivolta például mindössze a ma divatos pata cipőben jelenik meg. De Bruckner Szigfrid (Borbiczky Ferenc) is inkább kiöregedett bohócra emlékeztet, mintsem oroszlánra. Rajtuk kívül itt van természetesen Lázár Ervin minden klasszikussá vált hőse, Mikkamakka (Dévai Balázs), Dömdödöm (Kőmíves Sándor), Aromo (Kanda Pál), Vacskamati (Major Melinda), Szörnyeteg Lajos (Kardos Róbert), Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon (Puskás Tivadar), valamint Doktor Zirr Zurr (Huzella Péter) – köszönhetően a dramaturgiai munkának, amely a szerző legismertebb történeteit szerkesztette eggyé.Előadásban ezek a kis mesék kevésbé tűnnek eseménydúsnak, mint olvasva, ami azért – valljuk be – komoly koncentrációs feladat elé állítja a gyermek nézőket. Tény, hogy a mesék szerzője nem színpadra szánta e műveit, ezért nem is dramatikus szituációk köré szervezi a cselekményt. Szerencsére az etűdök nem hosszúak, s könnyen megérthető tanulsággal végződnek.Kőváry Katalin rendező szerint valóban nem drámai a szöveg, mégis el kell játszani ezeket a történeteket. Igazán dicséretes a színészek munkája, akik bár harsányak, játékuk sok helyütt markírozott (ami, mondhatni műfaji sajátosság), mégsem közhelyesek, s az egész előadás alatt hihetetlenül őszinték. Mernek önmaguk lenni, nem próbálkoznak a cseppet sem hús-vér figurák konkrét ábrázolásával. Ezzel a szellemiséggel harmonizál a játéktér (tervező: ifj. Jordán Tamás). Nehéz is lenne valóságként ábrázolni a négyszögletű kerek erdőt.Mint minden valamire való gyermekprodukcióban, úgy ebben is felhangzik jó néhány zenei betét. A Kaláka együttese korrekt munkát végzett. A harmóniák fülbemászóak, hangszerelésük egyszerű és ember közeli, ugyanakkor természetesen nem hiányozhat az együttesre jellemző műfajparódia sem, amit a kalákás Huzella Péter prezentál.
origo.hu
Nem sokáig tart már a jó idő, hirtelen érkezik a nagy lehűlés
