Summázva az elmúlt tíz év eredményeit, megállapítható, hogy környezetvédelmi szempontból hazánk a közepesen fejlett OECD-tagországok közé sorolható. Ez nem kis teljesítménynek számít, ha szem előtt tartjuk, milyen drasztikus változásokra volt szükség ezen a területen a rendszerváltozás óta. Mindezt Medgyesi Balázs hangsúlyozta az első nemzetközi környezetvédelmi technológia konferencián, amelyet tegnap rendeztek Szegeden a helyi önkormányzat, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium támogatásával.A környezetvédelmi szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a viszonylag rövid idő alatt elért látványos eredmények egy pillanatig sem vonhatják el figyelmünket azoktól az óriási kihívásoktól, amelyekkel a közeljövőben találjuk magunkat szemben. Az Európai Unióba tartunk, ahol a világ legszigorúbb követelményeit alkalmazzák a környezetvédelemben.Az egyik legnagyobb feladat, hogy létrehozzuk azokat a technológiákat, amelyeknek a kialakítására az EU-nak hosszú ideje volt, míg nekünk sokkal gyorsabban kell cselekednünk. Gyakorlatilag két-három év áll rendelkezésünkre, hogy megtegyük a szükséges lépéseket, amelyek az európai környezeti minőséget biztosíthatják. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, amit újabban az EU-ban és az USA-ban tapasztalhatunk. Az egyre szigorodó normák következtében a hagyományos környezetvédelmi, valamint ipari technológiák műszaki és költséghatékonysági alkalmazásai elérték lehetőségeik végső határát. Ezért vált időszerűvé az új generációs, innovatív környezetvédelmi technológiák fejlesztése, tervezése és integrált alkalmazása.A konferencián elhangzott, hogy a felzárkózási folyamat óriási erőfeszítéseket kíván az önkormányzatoktól is. Számos olyan beruházásra van szükség, amelyhez a források bizony szűkösek. Ezért olyan stratégiát célszerű alkalmazni, amelynek köszönhetően pótolni tudják a hiányzó összeget a környezetvédelemmel összefüggő beruházásoknál. A befektetett pénz hosszabb távon megtérül, hiszen a polgárok környezetminőségének javításával javulhat az egészségi állapotuk is. Az önkormányzatoknak és integrációs szervezeteiknek fel kell készülniük az új típusú támogatási rendszerre. Ennek egyik markáns eleme, hogy rendkívül szigorú elbírálási, utólagos értékelési követelményrendszert támaszt az államigazgatással, valamint a projekt megvalósítói-val szemben. Az Európai Unió támogatási rendszerét tanulmányozva kiderül, hogy olyan öszszefogásra van szükség, amely elméletben már ugyan létezik Magyarországon, de azt mindinkább a gyakorlatban illene érvényesíteni. Nagyon fontos, hogy tovább erősödjön a régiók szerepe a támogatások tervezésénél.A résztvevők egyetértettek azzal a megállapítással, hogy számos probléma megoldható lenne az önkormányzatok öszszefogásával. Példaértékűnek tartják azt, amit a szegediek kezdeményeztek a hulladékgazdálkodással kapcsolatban. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. olyan programot dolgozott ki, amelynek a megvalósításával a megyeszékhelyen kívül harminc kisebb településen is megakadályozhatják és felszámolhatják a hulladék okozta környezetszeny-nyezést. A térségben képződő szerves hulladékok hasznosítása érdekében regionális komposztálót, az építési és bontási hulladékok kezelésére pedig feldolgozótelepet alakítanak ki. A szennyezett területek rekultivációja érdekében jelentős összeget fordítanak a nagyobb illegális lerakóhelyek és a kistelepüléseken található környezetszennyező szeméttelepek felszámolására. Azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy miután utólag szigetelik a szegedi regionális hulladéklerakó-telepet, a képződő biogázból villamos energiát állítanak elő.Szabó Ferenc, a környezetgazdálkodási kht. igazgatója előadásában a hulladékgazdálkodással kapcsolatos témakört taglalta. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az utóbbi időben egyre több veszélyes hulladék keletkezik az országban, amely – ha nem kezelik kellő módon – akár ivóvízkészletünket is veszélyeztetheti. Rendkívül fontosnak tartja a legkorszerűbb környezetvédelmi technológiák alkalmazását, amelyre kifizetődő áldozni, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor komoly következményekkel számolhatunk.
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet