Újabb esélyt kapott Bagdad

Az ENSZ új fegyverzetellenőrző bizottságot próbál elfogadtatni Irakkal, miközben az ellenzék felhívja a figyelmet a rezsim gyengülésére. Ami a humanitárius szempontokat illeti, nincs túl nagy esély a válságos helyzet orvoslására.A Világszervezet Hans Blixet, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség volt igazgatóját nevezte ki az iraki fegyverzet-ellenőrző bizottság vezetőjévé. Blix, akit a Le Monde a kompromisszumos irányzat jelöltjeként emleget, legelső sajtókonferenciáján vázolta a miszszió irányelveit, amelyet a Biztonsági Tanács alakított ki. – Az újabb fegyverzet-ellenőrző bizottság, az UNMOVIC az Irakban folytatott tevékenység felújítását, a korábbi normák leszállítása nélkül akarja érvényesíteni úgy, hogy ez ne jelentse Bagdad „megalázását” – jelentette ki Blix.A megfigyelőknek elengedhetetlenül szükségük van a szabad és feltétel nélküli mozgás biztosítására a stratégiai információk szempontjából fontos helyszíneken, ám „nem megszálló hadsereg, felhatalmazva a kapuk döngetésével” – emelte ki a bizottság első embere. Az ENSZ-nek el kell döntenie, hogy milyen határokig tűri el a fegyverzetellenőrök irányában megnyilvánuló bizonytalanságot. Az amerikai kémkedéssel kapcsolatban Blix kijelentette, hogy a tagországok érdekei miatt az előző misszió sikertelenségében szerepet játszó hírszerzési ügyről nem szolgáltattak informá-ciót, azonban „azokat, akik nem száz százalékig lojálisak az ENSZ-hez elbocsátja a misszióból”. Hogy mi a tagállamok szándéka Irakkal, az talán még Blix számára sem teljesen világos, a beérkező jelzéseket ő sem látta koherensnek. Blix mandátumát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1248-as számú, 1999. december 17-én kiadott határozata alapján teljesíti. Ez a határozat kilátásba helyezi a tíz éve életben levő gazdasági szankciók felfüggesztését, s a fegyverzet-ellenőrzési folyamat akadályoztatás nélkül megindulhat Irakban. Bagdad még nem fogadta el ezt a határozatot, ám Blix, – mint mondotta – „eléggé optimista e kérdésben”. Irak büntetésként fogja fel a fegyverzetellenőrzést, ám hajlamos a kompromisszumokra. Blix április 10-én terjeszti elő beszámolóját a BT-nek.Az iraki humanitárius program, „az olajat élelmiszerért” teljes kudarcba fúlt – jelentette ki a projekt volt vezetője, Hans von Sponeck német diplomata, aki januárban adta be lemondását. Sponeck úgy látja: nincs túl nagy esély arra, hogy az ország katasztrofális helyzetében, legalábbis az ott élők érdekeit ille-tően kedvező változás álljon be.Nem véletlen, hogy Irak irányában megváltozott a nemzetközi közösség álláspontja: mióta Szaúd-Arábia bejelentette az olaj hordónkénti termelésének csökkentését, az olajárak kedvezőtlen alakulása miatt ismét Irak felé fordult a Nemzetközi közösség figyelme. S mint Hans von Sponeck valószínűleg helyesen állapította meg, ezt az érdeklődést nem feltétlenül a humanitá-rius katasztrófa megállítása vezérli. Mohamed Baker El Hakim, az Iraki iszlám forradalom legfelsőbb tanácsának vezetője (ez a legerősebb síita ellenzéki mozgalom – a szerk.) a Le Monde-nak adott minapi nyilatkozatában így fogalmazott: „a rezsim korszakának egy igen bonyolult periódusán halad át: bár az ENSZ 1248-as határozatának elfogadása óta szakításban vannak a világszervezettel, most megkísérelnek kitörni a nemzetközi elszigeteltségből”.