Közhelyszámba megy, anynyian és annyiszor leírták, elmondták, hogy Kecskemét színházbérlettel bíró nézőközönségét különösen erős ragaszkodás köti kedvenc műfajához, az operetthez. Nagy úr a bérlő! Hát add meg a királynak, ami megilleti! Igen ám, de felhorgad az alkotói lelkiismeret. Bodolay direktor urat ismerve biztosak lehetünk abban, hogy valami különlegesség várja a ma esti premier nézőit. Tavaly társulatával elővette a feledésbe merült szovjet-orosz Szabad szél című revüt. Jól tette, a nosztalgia biztos sikert hozott. Idén még ennél is nagyobbat igyekeznek dobni. Ekképpen kerül a Katona József Színház színpadára egy nagyoperett-ősbemutató. A címe Égi szerelem, szerzője pedig Pozsgai Zsolt.Eredeti szövegkönyv, amely íródhatott volna akár a húszas-hamincas években is, mint ahogyan a felcsendülő tucatnyi közismert nagy sláger. Pozsgai zeneszerzőinek igen előkelő a névsora: Huszka Jenő, Zerkovitz Béla, Fényes Szabolcs, Erdélyi Mihály, Márkus Alfréd, Buday Dénes vagy éppen az ifjabb Strauss. Az író hibátlanul vonultatja fel a műfaj összes elmaradhatatlan kellékét, szereplőjét, szerepkörét, fordulatát, poénját. Igazán csak az nem derül ki – vagy az előadás rendezője, Vas Zoltán Iván nem döntött markánsan -, hogy vajon mindez együtt, mint produkció, komolyan veszi-e saját magát, netán stílusparódia kíván lenni, önmagán is röhögő pamfletként.A korabeli felső tízezer merev szabályokhoz igazított életéből tör ki Zoltán (Pál Attila). Méghozzá képletesen és a valóságban egyaránt, hiszen a barátja (Hegedűs Zoltán) vezette repülőtér fiataljai közé vegyülve hódítja meg a szabad égboltot. A gazdag miliőben sápadó grófi szülők (Miklóssy Judit, Csizmadia László) világának éles ellentéte a rozsdás, lepukkant hangtár előtt (díszlet: Werner József) zsibongó, tarka ruhás (jelmez: Húros Annamária) fiatalok harsány serege. Ha ifjúság, akkor szerelem. No persze a rang és a tiszta érzelem közti csatával nehezítve. Zoltán, a neki vérségi szinten megfelelő ara, Izabell (Vásári Mónika) helyett Esztert (Kiss Orsolya) választja, természetesen a műfaj szabályainak útjelzői mentén. Hálás szerepről, valódi ziccerről gondoskodtak mindig is az operettlibrettisták a korosodás útjára lépő táncos komikusoknak. Nem tesz másként Pozsgai sem, s ennek köszönhetően Sirkó László mint a jövővel keveset törődő feltaláló csillogtathatja színészi, énekesi, táncosi képességeit. Hozzá hasonlóan előrajzolt figurát ábrázol a buffo szerepkörében Reiter Zoltán, s a komikuskettős, Szívós Győző és Bori Tamás. Utóbbiak, mint ügyefogyott titkosrendőrök, álöltözetükkel – anya s karon ülő csecsemőjeként – némileg elütnek az operett-realista játékmódtól. A finálét követően aztán morfondírozhatunk magunkban, vajon mennyire kell komolyan venni a látottakat.Pozsgai Zsolt tavaly Giorgio Pianoza nápolyi vígjátékíró szerepében remekelt Kecskeméten, idén nagyoperett-librettistaként mutatkozik be, úgyhogy kíváncsian várjuk, mivel lep meg az elkövetkező évadban.
origo.hu
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?
