Október 24.: Magyar politikai élet (2.)

Medgyessy Péter (MSZP) a gazdaságról, MSZP-bírálat a kormányról, Járai Zsigmond jegybank-elnök a gazdasági helyzetről, Kövér László (Fidesz) a választási esélyekről, Pokorni Zoltán a Fidesz céljairól.

MTI
2001. 10. 24. 17:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Medgyessy Péter a gazdaságról
Magyarország makrogazdasági helyzete jó, stabil alapokon nyugszik – jelentette ki Medgyessy Péter, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szerdai üzleti ebédjén. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a gazdaság szerkezete és a magyar termelékenység jó és kedvező az is, hogy alacsony a külföldi devizaadósság szintje. Érzékelhető a gazdasági növekedés, azonban az utóbbi időben megnövekedtek a kockázatok. A kockázati tényezők között említette az államháztartás elavult rendszerét, amelyen szerinte az elmúlt 3,5 évben semmilyen reformértékű előremutató változás nem történt.

A legnagyobb hiányosságként az egészségügyi szektor reformjának elmulasztását nevezte, de hozzátette, hogy e szektorban az eltelt 11 évben sem történt változás. Medgyessy szerint az egészségügy állapotának folyamatos romlása visszahat az ország közérzetére, versenyképességére is. Bírálta a kormányt azért, hogy a nyugdíjreform megtorpant, s ez véleménye szerint két kockázatot hordoz: a tőkeakkumuláció korlátozódását valamint a lakosság bizalmának megingását, amely „gazdasági és morális veszteség”. A kormányzat az utóbbi időben kockázatos ígéreteket tett, amelyek a jövőben veszélyeztethetik a gazdasági egyensúlyt – jelentette ki Medgyessy Péter.
A megingott befektetői bizalomra vezette vissza például a tőzsde gyengülését, a forgalom visszaesését. Szerinte a bizalmat gyengítette, hogy a gazdasági kormányzat rendre „alultervezi az inflációt”, s rossz időpontban került sor a valutasáv kiszélesítésére is, mert azt korábban kellett volna végrehajtani, és romlott a kis- és középvállalkozók pozíciója.
Gazdasági programjáról elmondta: az a növekedés és egyensúly vonalát követi, s bár az MSZP nem ígért soha hét százalékos növekedést, de a négy százalékos növekedés sem olyan, amihez ragaszkodni kell. Medgyessy elmondta, hogy programja a pontos piaci infláció prognózisra, a piaci törvények tiszteletére, a szociális elkötelezettségre, a jogbiztonságra, vagyis a szerződések szentségére, valamint az adócsökkentésre, a közbeszerzések átláthatóságára alapul. Az MSZP által tervezett társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó csökkentés révén a következő kormányzati ciklus negyedik évében 300 milliárd forint többletforrás maradna a vállalkozóknál.
Az MSZP tervezi a nyugdíjreformot és az egészségügyi reformot, abszolút prioritást kapna a képzés és az átképzés. Párbeszédet akarnának a vállalkozókkal, de a munkavállalókkal is. Karakteres antiinflációs politikát szeretnének, de nem úgy, hogy megakadályozzák az áremelkedéseket. Határozott agrár- és vidékfejlesztési programjuk van, és kormányra jutásuk első percétől megkezdenék az infrastrukturális fejlesztést, amelyben valódi versenyt akarnak. Az MSZP a program sikerességéhez egyfajta „társadalmi szerződést” szeretne létrehozni. Medgyessy tervei között szerepel egy információtechnológiai, 30-40 fős minisztérium létrehozása.




MSZP-bírálat a kormányról
A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja meg kívánja erősíteni álláspontját az október 18-án a Parlamentben megtartott politikai vitanapról, a hivatalban lévő kormány hároméves tevékenységéről.
Értékelve a vitanap utóéletét, a közvélemény számára is egyértelművé vált, hogy a kormányoldal vitaképtelensége, elzárkózása nem segítette elő az ország előtt álló feladatok, az emberek jelentős részét érintő problémák megoldását.
Az MSZP képviselőcsoportja szerint a koalíció nem adott számot az elmúlt három év kormányzati tevékenységéről. A kormány legnagyobb hibája, hogy nem, vagy rosszul él a gazdaság teremtette bővülő forrásokkal, mindemellett megosztó, a különböző társadalmi csoportokat szembe állító politikát folytat.
Az emberek, a családok jelentős része nem érzi a gazdasági fejlődést, mert reálkeresetének növekedése jelentősen elmarad a gazdasági növekedés ütemétől. A leginkább rászoruló családok nem kapják meg a gyermekneveléshez szükséges támogatást. A nyugdíjemelés mértéke kiszámíthatatlan. Padlón van a magyar mezőgazdaság, nem mérséklődik a munkanélküliség a vidéki kisebb településeken, Kelet-Magyarország számottevő részén és Dél-Dunántúl jó néhány településén.
Kritikus helyzetbe került az egészségügy, a ciklus első két és fél évében leállt az autópálya-építés, megfosztva elsősorban Kelet-Magyarországot attól, hogy bekapcsolódjon a gazdasági élénkülésbe.
A kormány vezető politikusai minden kritikára arrogáns elutasítással, a megelőző ciklus stabilizációs politikájának felemlegetésével válaszolnak, mintha legalábbis nem az teremtette
volna meg a lehetőségét annak, hogy a jelenlegi kormány sok száz milliárd forint többletjövedelemmel gazdálkodjon. Így a koalíciós pártok hibájából ez alkalommal sem alakulhatott ki az ország közvéleménye számára elfogadható politikai diskurzus. A Fidesz
képviselőinek, illetve a kormány tagjainak nagyobbik fele – ügyet sem vetve a vitanap elfogadott napirendjére – vagy a múltról, vagy a reményteljes jövőről beszélt, kerülve a hivatalban lévő kormány tevékenységének érdemi elemzését, elutasítva minden kritikát.
A költségvetési tervezés, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatatlan. Ellenőrizhetetlenül vándorolnak közpénzek a kormányhoz közelálló cégekhez, személyekhez. Az ország újra eladósodik, miközben nem vesz igénybe európai uniós támogatásokat, például az autópálya-építéshez.
Mindez nem így alakulna, ha a kormány figyelmet fordítana az ország valamennyi lakójának alapvető érdekeire, ha odafigyelne az ellenzék véleményére, ha párbeszédet folytatna a civil
társadalommal. Erre azonban ez a kormány képtelen. Ígéreteinek jelentős részét nem valósította meg és ezt tudják a választópolgárok is. Mindennek egyenes következménye, hogy elvesztette többségét az Országgyűlésben. Az elmúlt időszakban rendszeresen előfordult, hogy a kormányoldal nem, vagy csak a MIÉP és néhány „zsebszerződéssel” magához kötött független képviselő segítségével tudta biztosítani a határozatképességet.
Mindezeket együtt értékelve, az MSZP képviselőcsoportjának meggyőződése, hogy változásra van szükség. A 2002 tavaszán esedékes országgyűlési választások után olyan kormánynak kell megalakulnia, amely érdemi és reális válaszokkal rendelkezik az ország lakóit érintő, foglalkoztató problémákra. Ehhez kínál lehetőséget az MSZP programja, amelynek széles körű társadalmi vitája ezekben a napokban indult el.

a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja,
Kovács László pártelnök,
Nagy Sándor frakcióvezető




Járai Zsigmond a gazdasági helyzetről
A Pénzügyi Vezetők Magyar Tanácsa második találkozóján Járai Zsigmond elmondta, hogy a 12 havi infláció mértékét októberre 8 százalék alatti szintre várja. Magyarország uniós csatlakozásának feltételei közül a meghatározott inflációs szám elérése lesz a legnehezebb. A jegybankelnök szerint az eurózónához való 2006-os csatlakozás feltétele, hogy 2004-ben és 2005-ben 2-3 százalék közötti legyen az infláció Magyarországon, ezért a monetáris politikát kiemelten kell kezelni. Az elmúlt hónapokban 5-10 százalékkal emelkedő forintárfolyam nagyban segítette az inflációs szám leszorítását.
A kormány és az MNB álláspontja az, hogy a csatlakozási folyamatban nem kér könnyítéseket, azaz sem az Európai Unióba, sem az Európai Monetáris és Gazdasági Unióba való belépés során nem kívánja az előzetes feltételek enyhítését, azt viszont kéri, hogy a mostani belépési előírásokon ne változtassanak, így ne szigorítsák a maastrichti kritériumokat se. Bár a világgazdaság folyamatai a következő hónapokban kiszámíthatatlanul alakulnak, a jegybank elemzői csökkentették növekedési várakozásukat, most ez évre a 3,8-4,2 százalékos sávba helyezik Magyarország lehetséges gazdasági növekedésének mértékét.
Járai Zsigmond üzletemberek kérdéseire válaszolva elmondta: a fizetési mérleg az első nyolc hónap számai alapján olyan kedvezően alakult, hogy akár 1,6-1,8 milliárd euró is lehet az éves
deficit. Nem tudni azonban, hogy az év végén az itt megtelepedett multinacionális cégek mekkora tőkekivitelt valósítanak meg, de a mostani várakozás szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2 milliárd euró alatt maradhat. A költségvetési deficitre idén semmiképpen sem hat a Széchenyi-terv, illetve annak végleges változata a Széchenyi Plusz, így kézben tarthatóak a központi büdzsé folyamatai, a Széchenyi-terv hatása egyébként is szerinte 2-3 év múlva lesz érzékelhető teljes mértékben.
A jegybank-elnök szerint bár az afganisztáni háború hatásai nehezen kiszámíthatóak, a mostani információk alapján arra számít, hogy a következő év második felében a világgazdaság helyzete normalizálódik és egyes térségekben gazdasági növekedés indul el, így az Európai Unión belül is a növekedés jövőre nagyobb lesz, mint az idei mérték. A közeljövőben az infláció alakulására a világgazdasági környezet még pozitívan is hat, mivel a gazdasági megtorpanás, illetve egyes államokban a recesszió erősíti a világméretű dezinflációt.




Kövér László a választási esélyekről
Kövér László kifejezetten sikeresnek ítéli meg az Orbán-kormány teljesítményét, összehasonlítva a rendszerváltás utáni többi kormány munkájával. A Fidesz ügyvezető alelnöke a berettyóújfalui lakossági fórumon fordulatértékű változásnak nevezte, hogy csökkent a népesség fogyásának üteme, s 1980 óta 2001-ben először több gyermek született, mint az azt megelőző években. Sikeresnek nevezte a Fidesz vezette kormány családpolitikáját, a szegénység enyhítésére tett intézkedéseit, és azt, hogy a polgári kormány idején két év alatt 25 százalékkal sikerült csökkenteni az országban a bűncselekmények számát.
„Fejlettebb demokráciával rendelkező országokban csupán egyetlen ilyen kormányzati eredménnyel is választást lehetne nyerni” – mondta a politikus. Kövér szerint megváltozott az emberek hangulata, s ma már nem a magyar a világ legpesszimistább népe. A polgári kormány ideje alatt csökkent Magyarországon az abortuszok és a válások száma, s emelkedett a házasságkötéseké. A Fidesznek az MDF-fel és az MKDSZ-szel kötött megállapodása hosszú távon is versenyképes együttműködést jelent.
Kövér László szerint a 2002-es választásokon ez a polgári összefogás abszolút többséget szerez a parlamentben, és a polgári kormány folytathatja a következő ciklusban is sikeres
tevékenységét. Kizárta annak lehetőségét, hogy a választások után nagykoalíciós együttműködés jönne létre a Fidesz és az MSZP között. „Ennél még a kisebbségi kormányzás is jobb lehetőség”, és sem erkölcsileg, sem politikai értelemben nem jöhet létre együttműködés az MSZP-vel.
Kövér László szerint a szocialistáknak még negyedszerre sem sikerült olyan vezetőgarnitúrát találniuk, amelyik nem cipeli magán a múlt terheit. Kizárta a MIÉP-pel való koalíciós együttműködést, mondván: a MIÉP-pel való kormányzati együttműködés az európai uniós csatlakozást igen jelentős mértékben gátolná. Kövér László jó esélyt lát arra, hogy a következő választásokon a Fidesz vezette polgári tömörülés abszolút többséget szerez.




Pokorni Zoltán a Fidesz céljairól
A kormány az elmúlt három évben azért dolgozott, hogy felszabadítsa az emberekben az ország felemeléséhez szükséges erőket – mondta Pokorni Zoltán Egerben. A Fidesz elnöke, aki a pártja által megfogalmazott, A jövő elkezdődött című vitairatot mutatta be a hevesi megyeszékhelyen, kijelentette: „a Horn-kormány csak kezelte a problémákat, ám nem volt jövőképe”.
„Ez vezetett oda, hogy a gyermekvállalás 1995-re egyet jelentett a szegénységgel, illetve a kormány szociálpolitikája egyet jelentett a szegénységpolitikával és a segélyezéssel.” Ebben a helyzetben a Fidesz és az Orbán-kormány felismerte a feladatát, azt, hogy azok mellé kell állni, akik a hátukon viszik az országot. Az ország felemeléséhez szükséges erők felszabadítását jelentette például a családtámogatási rendszer bevezetése, a bérlakás építési és az otthonteremtési program útnak indítása.
Az utóbbival kapcsolatban elmondta: a lakáskérdés 45 éves gond Magyarországon, de a kabinet felismerte: nem a kormánynak kell lakást építenie, hanem lehetővé kell tenni, hogy az emberek
maguknak építsenek. Az otthonteremtési program képes felszínre hozni a családok energiáit. Ugyanez volt a célja a millenniumi ünnepségeknek is, az ezeréves múltból fakadó energiának a felszabadítása a jövő feladatainak megoldása érdekében.
Pokorni Zoltán lát arra reményt, hogy a legfontosabb kérdésekben pártállástól függetlenül képes a nemzet az összefogásra. Ezt bizonyítja a Fidesznek az MSZP szavazói körében elvégzett felmérése, amely szerint a szocialistákkal szimpatizálók 91 százaléka egyetért a tandíj eltörlésével, 73 százalékuk a minimálbér emelésével, 79 százalékuk a gyermekek után járó adókedvezményekkel, 70 százalékuk a Széchenyi tervvel és 72 százalékuk a diákhitel intézményével.
A vitairatról szólva elmondta, hogy abban az ország előtt álló, megoldásra váró valamennyi fontos kérdést feltették, és keresik rájuk a válaszokat. A Fidesz nem gondolja, hogy birtokában lenne a kérdésekre adott legjobb válaszoknak, csupán javaslatot tesz ezekre a választóknak. A május óta készülő vitairat legnagyobb sikerének azt tartja, hogy sokan olyanok is hozzászólnak, akik nem nagyon szeretik a Fideszt, de tudják, hogy együtt gondolkodva előrébb jut az ország. „Ha pedig ezt tesszük, akkor megakadályozható, hogy a választásokig indulatokat gerjesztő problémákon rágódjunk az érdemi munka helyett” – mondta Pokorni Zoltán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.