„Veszélybe került százezrek munkahelye! Huszonhárommillió román indul hamarosan Magyarország felé. Már szervezik a munkásbrigádokat a határ túloldalán.” Ilyen, és ezekhez hasonló, döbbenetes marhaságokkal kezdték riogatni a magyar munkavállalókat. A legédesebb az volt, amikor a szocialista képviselôjelöltté avanzsált búzaégetô, aki köztudottan a legnagyobb „zsíros gazda” Battonya környékén, azonnal demonstráció szervezésébe fogott a megállapodás ellen, mert idénymunkásai félnek, hogy az olcsó román munkaerô megfosztja ôket a betevô falattól. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a tüntetésen valaki elmagyarázza majd az aggódó hagymapucolóknak: Karsai Józsefet senki nem kötelezi román munkások alkalmazására. Ha ezt teszi a még zsírosabb haszon reményében, megfosztva ezzel a környékbelieket a lehetôségtôl, azért kizárólag ôt terheli a felelôsség.
Mindennek tükrében viszont jól láthatóvá válik az igazi szándék a nagy aggodalmaskodás mögött. Hiszen tudják nagyon jól a most acsarkodók, hogy a két miniszterelnök által aláírt egyetértési megállapodás csak elvi kereteket biztosít. A munkavállalás gyakorlati szabályainak, feltételeinek kidolgozása még ezután következik. És ahogyan fölösleges volt az osztrák állampolgárokat a magyar invázióval riogatni, úgy teljesen értelmetlen ugyanezt tenni idehaza a környezô országok lakosaira mutogatva. Nem más munkál e mögött, mint egy olyan olcsó kampányfogás, alantas belpolitikai szándék, ami átlátszó szociális demagógiával próbálja meg szembefordítani a munkavállalókat a jelenlegi kormánnyal. Nem elôször nyúlnak a félelemkeltés eszközéhez, ugyanígy riogatnak a szélsôjobb elôretörésével, a gazdaság várható összeomlásával, a jogbiztonság elvesztésével. Nincs más érvük, mint mindannak a szóbeli megsemmisítése, amit a polgári kormány sikerként könyvelhetne el. Most éppen a státustörvény van soron.
Több, mint furcsa, hogy ezzel az érveléssel kísértetiesen hasonlatossá válnak balliberális nemzetmentôink ahhoz a Jörg Haiderhez, akit a külföldre vágyó magyar munkavállalók mumusaként mutattak fel nem is olyan rég. Ha olyan demagógok akarnánk lenni, mint egyes ellenzéki politikusok és médiatalpnyalóik, akkor egyenesen azt mondanánk, hogy a hazai baloldal határozottan szélsôjobbra tolódott. És egyébként is, hová tűnt a nemzetközi szolidaritás, a proletár internacionalizmus a tisztelt elvtársak szívébôl, amikor román munkást tesznek meg magyar munkás ellenségévé? Nem gyanús ez egy kissé így a kampány kellôs közepén?
origo.hu
Gulyás Gergely nevetségessé tette Magyar Pétert, így reagált Magyar ámokfutására
