Jenei Imrére emlékezünk – az 1986-os BEK-döntő kulisszatitkai + videó

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Jenei Imre, aki a magyar és a román labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt, valamint 1986-ban BEK-győzelemig vezette a Steaua Bucuresti csapatát. Jenei Imre 2017-ben a 80. születésnapja előtt hosszú interjút adott az Origónak, amelyben többek között beszélt az 1986-os BEK-döntőről is. A Steaua tizenegyespárbajban győzött a Barcelona ellen úgy, hogy Helmuth Duckadam négy büntetőt hárított.

Jenei Imre 88 éves korában hunyt el Forrás: Origo

A 88 éves korában elhunyt Jenei Imre nyolc csapatot irányított, a Steaua Bucuresti mellett a Bihar FC-t, a Chindia Targoviştet, a Videotont, a Panionioszt, az Universitatea Craiovát. A román válogatott a vezetésével húsz év után jutott ki az 1990-es világbajnokságra, ahol a nyolcaddöntőben búcsúzott. A magyar válogatott szövetségi kapitánya 1992–1993-ban volt, a mérlege hat győzelem, négy döntetlen és négy vereség.

Jenei Imre a magyar válogatottat is irányította. Fotó: Mirkó István

Jenei Imre játékosként a román válogatottban 12-szer szerepelt, edzőként pedig sokkal magasabbra jutott. A csúcs természetesen az 1986-os BEK-győzelem Sevillában, a Barcelona elleni döntő, amelyben 120 perc alatt nem született gól. A tizenegyespárbajban a Steaua két büntetőt is elhibázott, majd Lacatus és Balint belőtte a sajátját. A Barca négy 11-esét viszont Helmuth Duckadam kivédte, így a Steaua lett a BEK-győztes.

Jenei Imre: A játékosokat nem érdekelte, hogy ki az edző, magyar vagy román

– Én nem voltam híve annak, hogy az edzéseken tizenegyeseket rúgjanak a játékosaim. Viszont minden foglalkozás végén kaptak a focistáim 30 percet, hogy a szabadrúgásokat gyakorolják. Duckadam többször rávette a csapattársakat, hogy sörben vagy csokoládéban fogadjanak, és már ekkor láttam, hogy óriási formában van. A játékosok először a szabadrúgásokat gyakorolták – oldalról néztem őket, és szóltam is nekik, hogy rosszul rúgják –, majd jöttek a tizenegyesek. A kapusunk nagyon jól védett, ezzel együtt büntetőrúgásra játszani hazardírozás. Sevillában Mihail Majearu, majd Bölöni László állt oda a büntetőponthoz, edzéseken ők nagyon jól lőtték, a döntőben viszont mindketten hibáztak. Az volt a szerencsénk, hogy Duckadamnak nem lehetett gólt lőni. Pedig nem indult jól a párbaj, a gond abból adódott, hogy le kellett adnom a bírónak a végrehajtók nevét. Anghel Iordanescu – a csapat másodedzőjeként – beállt az utolsó 15 percre, a jó tizenegyesrúgó Victor Piturcát lecseréltem a szintén jó rúgó Marin Radura, de a becseréltek nem akarták vállalni a büntetőt. Ekkor odajött hozzám Lacatus és Balint, és azt mondták, Imi bácsi, rúgjuk majd mi a 11-est – meglátja, nem fogunk hibázni, miénk lesz a BEK-serleg, és önt is ünnepelni fogják. Mindketten berúgták – mesélte Jenei Imre az Origónak adott 2017-es interjúban.

A legendás tréner arról is beszélt, miként fogadták Bukarestben, hogy egy magyar nevű edző vezeti a csapatot:

Nem is Jeneinek neveztek, hanem Zseneinek. A játékosokat nem érdekelte, hogy ki az edző, magyar vagy román, főleg hogy a válogatottban is szerepeltek magyar nemzetiségű futballisták.

Jenei Imre 1992-ben a magyar válogatott kapitánya lett, de ami Romániában működött vele, az Magyarországon nem, az 1994-es vb-re nem jutottunk ki.

– Én is szeretném tudni ennek az okát. Egyértelmű, hogy a magyar gyerekek is tehetségesek. Ami a különbség oka lehet, hogy a magyaroknál hamarabb lett szabad az élet, mint a románoknál, és ezért a gyerekek nem tudtak igazán fejlődni, talán úgy érezték, nem számít, mit csinálnak az edzésen. Én azt mondtam nekik, hogy a labda soha nem izzad, és nem fárad el, így ha ti leadjátok a labdát, akkor kevesebbet kell futnotok, és nem fáradtok el. Sokan azt mondják a játékosoknak, hogy haljanak meg a pályán. Én nem ezt mondom, hanem ennek épp az ellenkezőjét: szerintem az vezet eredményre, ha a futballisták élnek a pályán. Azt kell tenniük, amit szeretnek, és akkor a csapat is sikeres lesz.