Szent Gellért ereklyéi magyar földön

A budapesti Belvárosi Fôplébánia plébánosa, Osztie Zoltán kezdeményezésére a velencei egyházi hatóság engedélyezte, hogy Szent Gellért püspök – a muranói Szent Donát-templomban ôrzött – relikviáinak egy része ismét visszatérjen Magyarországra. A lepecsételt üvegtékában elhelyezett csigolya- és sarokcsontot és a Velencei Patriarchátus hitelességet bizonyító igazolását a magyar állam nevében Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházi ügyekért felelôs helyettes államtitkára adta át Osztie Zoltán plébánosnak.
Jelképes jelentôsége van az ereklye hazahozatalának, hiszen Gellért püspök is segítette a keresztény magyar állam megszületését. Jogi és egyházszervezôi munkássága jelentôs. Gellértet, a velencei Szent György-sziget apátját Gaudentius pannonhalmi apát hívta meg 1015-ben Magyarországra. Imre herceg nevelôjeként és a csanádi egyházmegye elsô püspökeként is beírta nevét történelmünkbe. Az elôkelô velencei családból származó, európai műveltségű bencés szerzetes ezer éve részese volt a magyar állam megalakulásának s a nemzet evangelizációjának Szent István oldalán. Jelképes értékű, hogy a millenniumi megemlékezésekkel egy idôben, ezer évvel késôbb ereklyéi révén ismét magyar földön van.
Csontjai abba a templomba tértek vissza, ahová 1046-ban a vértanú püspököt eltemették. Holttestét a budapesti Belvárosi Fôplébánia-templom helyén állt Boldogságos Szűz templomában helyezték el, miután a pogány lázadók egy kordéra kötve a hegy oldaláról a mélybe taszították.
Legendája szerint „nagy sírással temették el Pesten, ugyanabban a ruhában, amelyben a vértanúságot szenvedte. Teste hét évig feküdt abban a földben, ahol eltemették.” Elsô nyughelyéről Csanádra, más néven Marosvárra, egyházmegyéjének székhelyére vitték. Az 1400-as években hazaszállították Muranóba, ahonnan hajdan térítô útjára indult. A török elôl menekített csontvázból több darab eljutott már Magyarországra: a tabáni Szent Katalin-templomban, az esztergomi és a gyôri székesegyházban, a szegedi Fogadalmi templomban is ôriznek néhány relikviát, amelybôl került Prágába és Bolognába is néhány.
A Március 15. téri templomban már készül az új liturgikus tér és a kegyoltár, amely magába foglalja a vértanúkat illetô tisztelettel övezett ereklyéket. A híveknek március 23-án, szombaton mutatják be, s ekkor szentelik fel a kegyoltárt is. A hatszáz év után visszakerült relikviák becses része az a sarokcsont, amelyen járva értünk, a magyar nép hittérítéséért is fáradozott.