Konferencia a szervátültetés etikájáról

A múlt század egyik legnagyobb felfedezése, a szervátültetés nemcsak az orvosi, hanem a jogi és az etikai tudományra is hatást gyakorolt - közölte Alföldy Ferenc, a Semmelweis Egyetem transzplantációs klinikájának igazgatóhelyettese a témában Budapesten rendezett konferencián, csütörtökön.

A szervátültetés különböző szakmai vetületeiről több tudományos társaság rendezett közös tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémián.

Alföldy Ferenc előadásában hangsúlyozta: az élő embertől származó szervek és szövetek átültetésénél az etikai kérdések kerülnek előtérbe, a halott donor esetében pedig a jogi vonatkozások.

Mint mondta, ha élő a donor, az átültetésre váró betegben felvetődik, hogy elfogadhatja-e a másik embertől a szervet, és ha igen, akkor a transzplantációval összefüggésben mi az ő joga és kötelessége.

Hozzátette: ugyanakkor a várható transzplantációi a donort is elgondolkoztatja, hogy kockáztassa-e életét veséje vagy mája egy részének átadásával.

A szakember példaként említette: egy anyának – aki gyermekének szánja veséjét, de másik két gyermek felneveléséért is felelős – eszébe juthat, hogy az életmentő transzplantáció ne a családtól, hanem halottból kivett szervvel, társadalmi segítséggel oldják meg.

Alföldy Ferenc úgy vélte: ha valaki lelki kényszert érez szerve átadására, de fél a műtét kockázataitól, akkor az orvosnak akár a donori alkalmasságot megkérdőjelező hamis diagnózissal kell segítenie.

Utalt arra, az orvosnak is mérlegelnie kell a szervkivételnél, hogy az átültetésre szoruló betegnél milyen eredmény érhető el, és a donort miféle műtéti kockázatok fenyegetik. Alföldy Ferenc emlékeztetett arra, hogy biológiai halottból nem ültethető át szerv.

Hangsúlyozta: az agyhalált minden esetben háromtagú orvosi bizottságnak kell megállapítania, amelyben nem vehet részt a szervátültetésben közreműködő, tehát az ügyben érdekelt személy.

Alföldy Ferenc közölte: jogszabály szerint a halottból akkor távolítható el szerv, ha sem iratai között, sem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat transzplantációs nyilvántartásában nem található ez ellen életében tett nyilatkozata.

Hozzátette: hozzátartozók beleegyezését akkor kell kérni a szervkivételhez, ha az elhunyt kiskorú vagy cselekvőképtelen volt. Alföldy Ferenc szerint a büntető törvénykönyv több évi szabadságvesztéssel sújtja azt az orvost, aki szervátültetés során jogszabályt sért.