Nyomást gyakorol a bíróságra és családi kapcsolataival kérkedik, miközben a mentelmi joga bújik Magyar Péter

Miközben Magyar Péter nyílt nyomásgyakorlással igyekszik elérni, hogy a bíróságok a pártjának kedvező döntéseket hozzanak, addig a személyét érintő ügyek megítélését nem bízza a hazai igazságszolgáltatásra. Inkább mentelmi joga mögé bújik, amit a Weber–Von der Leyen politikai irányvonal garantál neki Brüsszelben. Ügyei pedig vannak a Tisza vezetőjének: nemcsak telefonlopás miatt, de bennfentes kereskedelem gyanújával is zajlik vele kapcsolatban eljárás. Összeállításunk korábbi részében bemutattuk, Magyar hogyan kérkedik bírósági kapcsolataival és helyez nyomást az ítélkezésre, most pedig azt részletezzük, hogyan lett a mentelmi jog a politikai létezésének alapvető eleme, és miként ússza meg az eljárásokat az a pártvezető, aki korábban politikusbűnözőkről és a mentelmi jog eltörléséről beszélt.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Magyar Péter bíróságokhoz fűződő viszonyát elemző előző cikkünkben azt a kérdést tettük fel: miért nem kérte meg a Tisza vezetője az európai parlamenti képviselőtársait, hogy függesszék fel a mentelmi jogát, ha tudja, hogy nem követett el itthon semmit, ráadásul a bíróság – ahol megannyi ismerőse van – rendre az ő javára ítél? Hogy a választ megadhassuk, felidéztük: a pártvezér az elmúlt hetekben rendre megünnepelte azokat a döntéseket, amelyeket a bíróság hozott a Tiszát érintő ügyekben. Mellétettük azokat a mondatait is, amelyekben kifejtette, hogy a családjából szinte mindenki a bíróságon dolgozik, az ítélkezést ráadásul idehaza nem tartja politikailag elfogultnak. Mindezekből pedig az következik, hogy Magyar bízik a hazai ítélkezésben. De ha így van, magyarázatra szorul, miért bújik az uniós mentelmi jog mögé, amit a Weber–Von der Leyen-irányvonal garantál a számára.

Forrás: Hír TV

Lássuk a további tényeket, elsőként azt, milyen ügyek miatt számoltatná el itthon az igazságszolgáltatás az ellenzék vezetőjét. Ha röviden fogalmazunk: olyan köztörvényes cselekmények kapcsán merült fel Magyar Péter neve, amelyek jogi elégtételért kiáltanak.

 

Diszkó, telefon, Duna

Elsőként a diszkóbotrány néven elhíresült esetet: 2024. június 21-én éjszaka az Ötkert nevű helyen Magyar erősen ittasan randalírozott, több vendégbe is belekötött, az egyik jelenlévő kezéből pedig erőszakkal kivette a telefonját, majd miután a biztonságiak a nyakánál fogva kivezették a klubból, a Dunába dobta a készüléket. A szemtanúk beszámolói és a videófelvételek alapján a garázdaságon és rongáláson túl Magyar akár lopást vagy rablást is elkövethetett.

 

Részvények, belsős információ, milliós nyereség

A Központi Nyomozó Főügyészség emellett egy jóval súlyosabb eset miatt, bennfentes kereskedelem gyanújával is eljárást folytat a Tisza elnökének ügyleteivel összefüggésben. 

A tavaly év elején kipattant jogvita lényege, hogy Magyar Péter belsős információk birtokában, minden kockázat nélkül, jogellenesen tehetett szert hatalmas összegre. Az eddigi információk alapján az történhetett, hogy 2023. július 21-én, pénteken este, tőzsdezárás után az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlási akciót jelentett be, ami jelentősen növelte a papírok árfolyamát. Ugyanezen a napon, délután három órakor, tehát a tőzsdezárás és az akció bejelentése előtt Magyar Péter az összes egyéb részvényét eladhatta, és több tíz millió forint értékben Opus-papírokat vásárolhatott. 

Az esetről beszámoló Index cikk szerint a rá következő hétfőn, tőzsdenyitás után Magyar emelt árfolyamon, busás haszonnal adhatott túl a részvényeken. Fontos, hogy ekkor Magyar az MBH, tehát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó bank felügyelőbizottságában ült, az Opus ugyancsak Mészáros vállalkozása.

 

Miért nem áll bíróság elé Magyar?

Ezek után lássuk, miért nem áll bíróság előtt idehaza a Tisza elnöke! Hát azért, mert uniós képviselőként védi a mentelmi jog, arról ő nem „mondott le”, vagyis nem kérte az Európai Parlamentet, hogy adják ki, és azt magától az EP sem tette meg. Pedig a telefonlopás ügyében a legfőbb ügyész az Európai Parlamenthez fordult Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése érdekében, ám az Európai Néppárt vezette baloldal segített Magyarnak elkerülni a számonkérést. Az EP jogi szakbizottsága egyáltalán nem vizsgálta a részleteket, a tavaly októberi plenáris ülés pedig úgy határozott, hogy a Tisza vezetője megtarthatja a mentelmi jogát. Figyelemre méltó, hogy Magyar nem vett részt a szavazáson, a saját EP-képviselőitől pedig azt kérte, hogy tartózkodjanak vagy ne nyomjanak gombot.

 

A mentelmi jog megszüntetéséért kampányolt

Mindez azok miatt érdekes, mert a 2024-es önkormányzati és EP-választás előtt Magyar Péter még azzal kampányolt: felszámolná a mentelmi jog intézményét, szerinte ugyanis a fideszes politikusok bújnak a jogi védelem mögé. A 2024 áprilisában, Tamásiban tartott fórumán például úgy fogalmazott: – És eltöröljük a mentelmi jogot természetesen. Semmi értelme. Nyilván van Simonkáknak, Boldogoknak, társaiknak. Ha fel is függesztették egyébként a mentelmi jogukat – mert nekik felfüggesztették nagy nehezen –, az remélem, mindenkinek föltűnt, hogy ezek a fideszes politikusbűnözők nagyon súlyos bűncselekményeket követtek el. (…) Szóval nyilván a mentelmi jog az egy szükséges rossz. (A videón 56:12-től.)

Egy hónappal később, Kecskeméten azt is kijelentette, hogy nem fogja felvenni az EP-képviselőségével járó mentelmi jogot.

Álláspontját a telefonlopási ügy után azonban megváltoztatta: ekkor már ragaszkodott a mentelmi joghoz. Több fórumán is azt hangoztatta, hogy nem is lehet lemondani, arról az EP dönt. 

Így érvelt tavaly augusztusban Badacsonytomajban is (a videón 01:42:32-től), az ugyanabban a hónapban tartott dorogi tiszás eseményen pedig azt hangoztatta: a mentelmi jogról nem lehet lemondani. – Lehet javasolni, de az mindig az adott intézményhez kapcsolódik. A magyar Országgyűléshez vagy éppen az Európai Parlamenthez, és volt olyan, hogy a magyar Országgyűlés kiadott valakit és volt olyan, hogy nem adott ki. Volt ilyen az Európai Parlamentben, úgyhogy mindig az adott intézmény dönti el. (A videón 23:20-tól.)

Arra már nem tért ki, hogy ő miért nem kérte arra az EP-ben a szövetségeseit: szavazzák meg a mentelmi jogának megszüntetését.

 

Az Európai Ügyészség mint politikai fegyver

Más alkalmakkor pedig azt szabta meg a mentelmi jogáról történő lemondása feltételeként, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. – Önök megszavazzák Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Én pedig abban a pillanatban, amikor csatlakoztunk, minden kreált ügyben lemondok a mentelmi jogomról – fogalmazott a többi között egy 2024. szeptemberi Facebook-bejegyzésében, de erről beszélt az ugyanazon a napon tartott Komárom-Esztergom vármegyei Tisza-sziget találkozón. (A videón 12:23-tól.)

Nyilvánvaló persze, hogy ezzel Magyar Péter valójában nem valós alkut vagy kompromisszumot ajánlott, hiszen az Európai Ügyészség Brüsszel nyomásgyakorló fegyvereként működik, amellyel a számukra kellemetlen politikai erőket próbálják eltávolítani a közéletből.

 

Politikai lényege lett a mentelmi jog

A helyzet úgy áll, hogy Magyar Péternek már a politikai létezésének kulcseleme lett a Brüsszelből garantált mentelmi jog: ha kiadják, itthon elszámoltathatóvá válik. De ettől a Tisza vezére tart. Pedig ha csak az ő nyilatkozatait vesszük alapul, erre semmi oka. A bíróság politikailag nem elfogult, neki személyes családi kapcsolatrendszere van az ítélkezéshez, rendre pártja javára ítélnek mostanában, ráadásul – ahogy ő mondja – nem követett el semmi jogsértőt, vagyis az igazság az ő oldalán áll. Ilyen előzmények után nem lenne mitől tartania. Magyar mégis a mentelmi jog mögött bujkál. Bizonyára nem véletlenül.

Ez viszont oda vezetett, hogy Magyart a mentelmi jogon keresztül is foghatják Brüsszelből.