Bár a cím valóban ezt sugallja, a valóság nem ez. A választás persze, amelynek eredménye döntô módon kihat a magyar nép, a magyar nemzet jövôjére, legfôképpen következô négy esztendejére, rendkívül fontos, most talán minden másnál fontosabb, de azon túl, hogy mint a Magyar Köztársaság hű polgára én is mindenkit arra biztatok, hogy menjen el szavazni, nyilvánítsa akaratát, nem az Anyanyelvi ôrjárat rovatnak a tárgya. A mi témánk nem a politikai esélylatolgatás, hanem magának az esély szónak egy napjainkban terjedezô használata. Azt latolgatjuk, hogy jogos-e, célszerű-e ez a fajta használat.
Az esély nyelvújítási szó. Jósika Miklós alkotta meg 1853-ban a sansz magyar megfelelôjeként, amely, mint olvasóim bizonyára érzik is, nem egyszerűen eshetôséget jelent, hanem jó eshetôséget, kilátást a sikerre. Igazolja ezt az Értelmezô kéziszótár is, amelyben az esély jelentése: ’annak lehetôsége, valószínűsége, hogy valaki, valami másokkal szemben elnyer, megszerez valamit’. Ez jól elkülönül az eshetôség szó jelentésétôl, amely – ugyancsak a szótár szerint – ’olyasmi, ami bekövetkezhet; lehetôség’.
Ugyanez a kép tárul elénk akkor is, ha megnézzük, hogy a hétkötetes, nagy értelmezô szótár milyen szöveges példákat ad az esély szó használatára. Idézzünk fel közülük néhányat! Gyôzelmi esély. Minden esélye megvan a gyôzelemre. Nincs sok esélye arra, hogy elnyerje az állást. Kevés esély van a gyógyulására.
Ez a helyes, ez a természetes, kívánatos használat. Az esély szóval mindig valamilyen nekünk vagy másoknak jó, örömteli dolog elérésének eshetôségére utalunk. Legalábbis eddig ez többé-kevésbé így is volt. Mostanában azonban olyan használata is fel-felbukkan ennek a szónak, melyben nem a várt, a kellemes, az örömteli dolog, esemény bekövetkeztének esélyeit firtatjuk vele, hanem éppen annak esélyét, ami se testünknek, se lelkünknek nem hiányzik. Godán Éva olvasónk például egy tévéműsort nézve erre a mondatrészletre figyelt fel: „…nagyobb az esélye a betegség elnyerésére.”
Persze már maga a betegség elnyerése kifejezés is zavaró, megtévesztô. Elnyerni szintén csak valami jót, nagyon várt, kívánt dolgot lehet: pályadíjat, nagyobb pénzösszeget, jutalmat, esetleg az imádott nô kezét. De még ez sem indokolja az esély szó használatát ebben az amúgy is felemás mondatban. A gyógyulás esélyét valóban érdemes vizsgálni, mérlegelni, a betegségét azonban nem, még akkor sem, ha nem megbetegedésrôl, hanem valamilyen betegség elnyerésérôl szólunk.
De rábukkant egy ilyen esély-re Krivosija Zoltán kiskunhalasi levélírónk is. Ô egy megyei lapban akadt erre a mondatra: „Újabb fordulatot vehet a bajai X. Y. eltűnésének ügye…. Sajnos sokak szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy a szerencsétlen fiú bűncselekmény áldozatává vált.”
„Ezt az esélyt én kihagynám” – fűzi hozzá levélírónk, s én teljes mértékben egyetértek vele. Az esélyt, mármint a szót, ôrizzük csak meg olyan alkalmakra, amikor nem valaki megbetegedésének, sôt, mint ebben a példában, meggyilkolásának eshetôségét mérlegeljük, hanem amikor a gyógyulás, a gyôzelem, a siker esélyeit latolgatjuk. Mai esélylatolgatásunknak, úgy érzem, ez lehet a fô tanulsága.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
