Mikola száz nap után megszólalt

"Száz napig nem szólaltam meg magam sem, hiszen tudom, hogy az egészségügy a legnehezebb terület egy kormány számára. De most már érdemesnek tartok néhány dolgot elmondani" - jelentette ki a volt egészségügyi miniszter. Mikola István számára úgy tűnik, hogy a mostani egészségügyi vezetés nem túl erőszakos és hangos, s ahogy a gyógyszerárak körüli viták sem tudományos alapon, hanem kézi vezérléssel fognak eldőlni, ugyanúgy a kórháztörvény kapcsán is különalkuk jöhetnek létre.

Az exminiszter keddi sajtótájékoztatóján négy témát öltelt fel: a bérintézkedéseket, a gyógyszerpiacot, a kórháztörvényt és a nemzeti egészségügyi programot.

A bérintézkedések kapcsán elmondta: a szándék jó, de a végrehajtás elkapkodott, s ezért még nagy árat fognak fizetni az intézmények. Gondot jelent majd a kórházaknak, hogy ugyan a kormány az alapbért megemeli átlagosan 50 százalékkal, de a mozgóbérek, a pótlékok és ügyeleti díjak emelésére nincs fedezet. Nem lehet látni, hogy a túlmunkára kifizetendő hét végi 50, illetve 100 százalékos pótlékokat honnan fogják előteremteni az intézmények, az 50 százalékos emelés pedig nem mindenki számára jelent majd 50 százalékot, hiszen a dolgozók béremelésének mértékéről maga az intézmény fog dönteni.

Mikola István attól tart, hogy a szocialisták által beígért hűségjutalmak is elmaradnak (amely négyéves munkaviszony után bruttó egyéves kereset kifizetését jelenti). Félő, hogy a béremelés létszámstopphoz fog vezetni, s az év vége felé a kórházak nem fognak tudni hiányzó munkaerőket felvenni, mert a megemelt bérek kifizetése után nem tudnak miből új munkaerőket alkalmazni. Az exminiszter ugyancsak tart attól, hogy a megemelt bérek kifizetése miatt tovább fog nőni a kórházak adóssága.

Az Orbán-kormány három évre szóló megállapodást kötött a gyógyszergyártókkal arról, hogy a gyógyszerárak csak az inflációs ráta 70 százalékáig növekedhetnek. A Medgyessy-kormány most felrúgta ezt a megállapodást, ami óriási kárt fog okozni a betegnek. Az Orbán-kormány 600, társadalombiztosítás által támogatott, sok esetben súlyos betegségeket gyógyító, új külföldi gyógyszert akart behozni a magyar gyógyszerkincsbe. Ezzel szemben a Medgyessy-kormány körülbelül nyolcvan új gyógyszer bevezetését látja csak szükségesnek, amely többek között ahhoz vezethet, hogy Magyarország lassabban fog bekerülni az európai gyógyszerpiac vérkeringésébe.

A megállapodás felrúgása a magyarországi külföldi cégeket azért éri kellemetlenül, mert nem hozhatnak be új gyógyszereket, a magyar gyártókat pedig azért, mert jelenleg 1400 olyan gyógyszer van forgalomban, amelynek 550 forint alatt van az ára, de a kormány 10 százalékkal megemelné azt. Mikola emlékeztetett arra, hogy az előző kormány olyan különbizottságot hozott létre, amely elsődlegesen a gyógyszeralkalmazás tudományos szempontjait tartotta szem előtt. A Medgyessy-kormány ezt a tanácsot felszámolta, amely lépését nem lehet európai cselekedetnek nevezni. Mikola István nem érti, hogy miért kellett megsemmisíteni egy olyan megállapodást, amely minden érintett megelégedésére szolgált. A volt egészségügyi miniszter úgy gondolja: mindez jövőbeni „kézivezérlés” szándékára utal, s nem tudományos alapon történő tárgyalásokra.

Ugyanígy nyilatkozott a Medgyessy-kormány kórháztörvényt érintő tervéről. A törvény végrehajtásának felfüggesztésével ugyanis szabad teret engedett a parlament az egészségügyben a profitszerzésre törekvő vállalkozásoknak. Míg a tavaly hozott törvény kimondja, hogy az egészségügyben csak nonprofit vállalkozások működhetnek, addig a Medgyessy-kormány kft.-ket és részvénytársasági formákat akar bevezetni. Mikola István szerint ez egyenesen rablógazdálkodáshoz vezethet. Ha ugyanis tulajdonosként vesznek majd részt gyógyszer- vagy egyéb gyógyászati segédeszközöket gyártók, akkor azok természetesen a maguk hasznát fogják keresni. Félő, hogy különalkukkal kórházakat lehet majd eladni.

A volt egészségügyi miniszter úgy látja, hogy a májusi indulás helyett leállt az Orbán-kormány által indított népegészségügyi program, s megtorpant az „Egészségesen élni jó!” népmozgalom is. Mikola István nem érti, hogy miért kell átalakítani egy olyan programot, amelyet a téma legjobb 40 magyarországi szakértője dolgozott ki. Ezen szakértők közül már senki sincs a helyén. A Medgyessy-kormány a program keretébe tartozó egyetemi támogatásokból is elvont pénzeket, s nem tett még semmit azért, hogy elinduljon a méhnyakrákszűrés – előző kormány által kidolgozott – terve, holott Magyarországon az európai átlaghoz képest hétszeres ezen betegség előfordulása.

Mikola István elmondta: borúsan látja a jövőt, lévén hogy 2003 nehéz gazdasági évnek ígérkezik, s annak az egészségügy is kárát fogja látni. A volt miniszter úgy látja, hogy a mostani egészségügyi vezetés nem elég erőszakos és hangos a többi, óriási összegeket igénylő tárcák mellett.