Szeptember 9.: Magyar politikai élet (1.)

Medgyessy a társadalmi párbeszédről – Politikamentes Budapestet ígér a polgári összefogás – Elmaradt Kuncze meghallgatása – Fidesz: az MSZP „csűri-csavarja” a jogot – MSZP-s beadvány a népszavazás ellen – A MIÉP támogatja a régióleválást.

Medgyessy a társadalmi párbeszédről

A Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása lehetőséget ad a humán erőforrás fejlesztésére, a gazdasági versenyképesség és az életminőség javítására, munkahelyteremtésre, egy egészséges és tudásalapú társadalom alapjainak megteremtésére – mondta Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn Budapesten.

Medgyessy Péter az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén hozzátette: a kormány szempontjából kulcskérdés a regionális és a társadalmi különbségek enyhítése. A Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításához mindenki véleményére szükség van. Hangsúlyozta: a társadalmi párbeszéd nem csak az európai uniós, hanem a magyar társadalom és a kormány belső igénye miatt fontos. Szavai szerint a fejlesztési terv megvalósításával több mint ezer milliárd forint fejlesztési forrást lehet megmozgatni.

A miniszterelnök közölte: 2004 az európai uniós csatlakozás éve lesz Magyarország számára, ami hosszú időre meghatározza a lehetőségeket. Szavai szerint a csatlakozás nem egyszerűen egy gazdasági együttműködés. Egy szociális Európához, egy demokratikus, szabad versenyes Európához csatlakozik Magyarország – fűzte hozzá a miniszterelnök.

Medgyessy Péter közölte: a csatlakozáskor az Európában kialakult értékrendet is elfogadja az ország, ami társadalmi irányt is jelent. Hozzátette: ez pedig együtt jár a bérek felzárkóztatásával.

A miniszterelnök szavai szerint a béraránytalanságok zavaróak és igazságtalanok, mint mondta, olyan bérszínvonal kialakítása szükséges, amely összhangban van az ország gazdasági teljesítményével, valamint az ár- és pénzügyi rendszerrel.

Medgyessy Péter kifejtette: a munkaerőpiac szempontjából Magyarország számára legalább akkora kockázatot jelent a csatlakozás, mint ahogy erről a jelenlegi tagországok több alkalommal nyilatkoztak. Kockázat, mert a legjobban képzett szakemberek máshol kereshetnek állást és így a korábbi befektetés nem Magyarországon hoz hozadékot – tette hozzá a miniszterelnök.

Szavai szerint a társadalmi béke megőrzése szempontjából is szükség van a bérek felzárkóztatására. Mint mondta, a magyar gazdaság teljesítőképessége az uniós átlag fele fölött van, míg a magyar bérszínvonal alig teszi ki az uniós átlag egyharmadát. Ez pedig a csatlakozást követően feszültséget okozhat – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva Medgyessy Péter kifejtette: a csatlakozási felkészülésnek fontos megadni a megfelelő alaphangot. Véleménye szerint félrevezető lehet az a gondolat, hogy a csatlakozással Magyarország elveszti nemzeti szuverenitását, de megtévesztő lehet az is, hogy az unióba lépve minden „rózsaszín lesz”. Hamis illúziók nélkül, de meggyőződéses hittel kell belépnie Magyarországnak az unióba – fűzte hozzá a miniszterelnök.

Politikamentes Budapestet ígér a polgári összefogás

Pártpolitizálás helyett szakmai irányításra volna szüksége a fővárosnak – hangzott el a Fidesz, az MDF és az MKDSZ képviselőinek közreműködésével tartott, a polgári összefogás listáját bemutató sajtótájékoztatón.

Katona Kálmán, a Fidesz-MDF-MKDSZ listavezetője elmondta, hogy számára, aki jobbközép értékrendet képvisel, egy Budapest létezik, melyben régiótól függetlenül mindenki egyaránt fontos. Hangsúlyozta, hogy erős szakmai gárda áll mögötte, melynek célja, hogy a városlakók érdekeit képviselje.

Deutsch Tamás, a Fidesz budapesti elnöke reményét fejezte ki, hogy a széles polgári összefogás eredményeként jobb eredményt fognak elérni, mint az 1998-as önkormányzati választásokon.

Katona Kálmán elmondta: a Polgári Összefogás programja a főváros gondjaira ad választ többek között a közlekedés, a lakáshelyzet és az egészségügy terén.

Szőke László kijelentette: az MDF saját pártpolitikai érdekeit félretéve, a változás előmozdítása érdekében csatlakozott a jobb-közép szervezetek közös összefogásához. Deák András (MKDSZ)szerint a jövőben ki kell irtani a főváros életéből a pártpolitikát.

Elmaradt Kuncze meghallgatása

Elmaradtak a meghallgatások a nemzetbztonsági bizottság hétfői ülésén, ahol a honatyák elsősorban Szalay Gábor szabaddemokrata államtitkárnak a BM-ből eltűnt irataival és a Mécs-bizottság munkájával kapcsolatban kérdezték volna többek között Kuncze Gábort, a Horn-kormány belügyminiszterét. A bizottság ellenzéki tagjai ugyanis elutasították Kuncze indítványát, hogy nyílt ülésen hallgassák meg.

Kuncze Gábor újságíróknak elmondta: az ellenzék cirkuszt akar, ő pedig nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy egy zárt ülés után akárki akármit tudjon nyilatkozni.

Demeter Ervin, az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere szerint ugyanakkor a törvényes keretek között kell lefolytatni a vizsgálatot. Kövér László ehhez hozzátette: amennyiben a jelenlegi belügyminiszter, Lamperth Mónika feloldja a titoktartási kötelezettséget, újra kezdeményeznék a meghallgatást.

Demeter egyébként kijelentette: szerinte nem csak egy irat tünt el a BM irattárából. Evvel kapcsolatban Kuncze Gábor közölte: az ő minisztersége idején nem lophattak el iratot a Belügyminisztériumból.

Fidesz: az MSZP „csűri-csavarja” a jogot

A Pest megyei MSZP a „jogi csűrés-csavarás” eszközeivel akarja megakadályozni, hogy a megye polgárai népszavazáson nyilváníthassák ki véleményüket a régió szétválásról – mutat rá a megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye.

A Fidesz-frakció biztos abban, hogy semmiféle jogi probléma nem merül fel a megyei közgyűlés népszavazás-kiírásáról szóló augusztus 30-i döntése kapcsán.

A frakció szerint az MSZP akciójának célja az elbizonytalanítás, amelyhez eszközként kívánják használni a független magyar bíróságot. A közlemény tartalmazza azt is: a megyei közgyűlés, 13 távollévő mellett, 49 igen szavazattal, 18 nem ellenében támogatta azt az indítványt, amelynek értelmében népszavazás dönt arról, hogy a közgyűlés az Országgyűlés elé terjessze-e önálló régió
kialakításának kérdését.

A megyei Fidesz-frakció szerint az MSZP képviselői mellett az SZDSZ-nek csak egy képviselője szavazott nemmel, a frakció többi tagja nem volt jelen.

- A közvetlen demokrácia legszebb megnyilvánulási formája a népszavazás, amit nem helyettesíthet más eszköz, például aláírásgyűjtés, hiszen az a későbbiekben is rendelkezésre áll – tartalmazza a közlemény.

MSZP-s beadvány a népszavazás ellen

Fábry Béla, a Pest megyei közgyűlés szocialista frakciójának vezetője hétfőn átadta a megyei bíróságnak azt a beadványt, melyben a régiószétválással kapcsolatos népszavazás kiírásáról szóló augusztus 30-i közgyűlési döntést támadja. A közigazgatási kollégium a szoros eljárási határidők miatt várhatóan napokon belül dönt a beadványról.

Fábry Béla elmondta: álláspontja szerint sérti a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és az önkormányzati, a választási eljárásról, a jogalkotásról és a terület fejlesztésről szóló törvénybe ütközik a közgyűlés jobboldali többségének augusztus 30-i döntése a régiószétválással kapcsolatos népszavazás kiírásáról.

A népszavazást a közgyűlés döntése értelmében az október 20-i önkormányzati választással egyszerre tartják meg. Visszaélés ez nemcsak a joggal, de az emberek vágyaival, a közpénzekkel és a népszavazás intézményével is – jegyezte meg a megyei frakcióvezető. Hozzátette: először politikai úton próbálták kezelni a kérdést, ám ez eredménytelen maradt, ezért most már jogi eszközökkel kívánnak fellépni a jogsértéssel szemben. Megítélésem szerint a fideszes választási kampányt próbálják közérdekű kérdés mögé elrejteni; a közgyűlés döntése arról is szól, hogy 10 millió forinttal támogatják a népszavazás propagandáját – mutatott rá a politikus.

Kiemelte: a szocialisták feladata ezt megakadályozni. Felelőtlenség felvillantani egy olyan lehetőséget, hogy az EU csatlakozás után 80 milliárd forint jut a szétváló Pest megyei régiónak. Ezt ma még senki nem tudja pontosan mondani – fejtegette.

Fábry Béla rámutatott arra is, hogy gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban lehetett volna kezelni a kérdést népi kezdeményezés kiírásával, melynek eredménye köti a parlamentet.Ugyanakkor a népszavazás csak a közgyűlést kötelezi arra, hogy forduljon az ügyben az Országgyűléshez. Ezt pedig népszavazás nélkül, már akár augusztus 30-án is megtehették volna – jegyezte meg Fábry Béla.

A MIÉP támogatja a régióleválást

A Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) Pest megyei frakciója támogatja a Közép-magyarországi Régió szétválásáról, a megye Budapestről való leválásáról szóló népszavazási kezdeményezést – erről Csurka Endre frakcióvezető-helyettes hétfőn tájékoztatta a sajtót Budapesten. Szavai szerint a népszavazás nem más, mint egy előfelmérése az európai uniós csatlakozásunknak.

Utalt rá: az egyszerű polgárok tájékozatlanok az unióval kapcsolatban, így a pártoknak másfél hónapjuk van arra, hogy felvilágosítást adjanak a szavazásra készülő Pest megyeieknek.

A politikus hangsúlyozta: a kezdeményezés egyben lehetőséget ad arra, hogy a térség megmutassa az uniónak, van egy olyan megye, amely képes artikulálni az érdekeit, és adott esetben szembeszegül erősebb érdekekkel is.

A tájékoztatón Fördős Attila frakcióvezető elmondta: a népszavazást a közgyűlésben két frakció, az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportja ellenezte.

Csurka Endre hozzátette: az európai uniós csatlakozásunk csak úgy valósulhat meg, ha Szlovákiával és Romániával egy időben lépünk be a közösségbe.

A politikus megjegyezte: hosszú távú nemzeti érdekeink csorbulnának akkor, ha schengeni határok választanának el attól a két országtól, ahol nagy számban élnek magyarok.