EU-népszavazás március 15-én?
Medgyessy a Mol privatizációjára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: egyelőre nincs kormány-állásfoglalás ebben az ügyben, ám ha megtörténik az olajcég magánosítása, a befolyt összegekből út- és vasútfejlesztésre költenének: „tárgyból tárgy” lehet.
Magyarország sikeres érettségi vizsgát tett, hazaérkezünk Európába – jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök a kabinet mai ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón. A kormányülésen hozott döntéseket ismertetve Medgyessy kiemelte: október 15-én nyújtja be kormánya az uniós csatlakozást lehetővé tevő alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatot. Ezt megelőzően – jelezve, hogy ez nem politikai döntés – az igazságügyminiszter vezetésével konzultálnak a pártok képviselőivel. A kormány javaslatot fogalmazott meg, miszerint március 15-én kerülne sor az EU-csatlakozásról szóló népszavazásra.
Ez az időpont jelképes és szimbolikus, hiszen 1848 három jelszava is mérvadó: a haladás, a szabadság, a polgárosodás – így Medgyessy.
A kormányfő az EU országjelentése kapcsán elmondta: az elmúlt 12 év törekvései, a rendszerváltozás betetőzése az EU-tagság, melynek elnyerését követően javulni fog az életminőség és közelebb kerül az európai jólét lehetősége. Az uniós tagság jelentős változást hozhat az életmód, vagy akár a közintézmények működés terén.
Medgyessy utalt arra a szándékra, vágyra, hogy gyermekeink ugyanazzal az eséllyel induljanak neki életpályájuknak, mint Európa boldogabbik felén. Az elmaradott térségek felzárkóztatására is lehetőség nyílik, Budapest és Hajdúnánás együtt kerül be – mondta Medgyessy, aki szerint a gazdasági ’’teljesítmények növekedésére is lehet számítani, a nagyobb verseny erre ösztönöz’’.
Esély és kihívás, kötelezettség és igazodás – e szavakban fogalmazta meg a kormányfő azt, hogy mit jelent számunkra az uniós tagság. Az MNO kérdésére válaszolva Medgyessy a kormány EU-csatlakozási koncepciójáról elmondta: az ország olyan lehetőséget kap, ami lehetőséget kínál a vidékfejlesztésre és az infrastuktúra színvonalának emelésére. Az EU akkor támogatja a magyar fejlesztéseket, ha a kormány is letesz valamit az asztalra – így Medgyessy, utalva a strukturális és kohéziós alapok által nyújtott lehetőségekre, valamint a jelentős forrás-lehetőségek mellett a tagságból adódó befizetési kötelezettségekre.
Tíz országgal még soha nem bővült az Unió – fejtette ki Medgyessy – , a monitoring-rendszer és a védzáradék alkalmazása, tartalma még további tárgyalások kérdése.
Kérdésekre válaszolva Medgyessy, arra is hivatkozva hogy nem tagja az MSZP-nek, kitért az elől, hogy állást foglaljon Gy. Németh Erzsébet visszalépésének kérdésében. A pártemblémák kérdésével kapcsolatban elmondta: a politka szerinte inkább ’’az emberekkel’’ foglalkozzon, ám a logóknak azonos méretben kell megjelenniük.
Medgyessy a Mol privatizációjára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: egyelőre nincs kormány-állásfoglalás ebben az ügyben, ám ha megtörténik az olajcég magánosítása, a befolyt összegekből út- és vasútfejlesztésre költenének: ’’tárgyból tárgy’’ lehet.
A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaz ugyan olyan forgatókönyvet, amely az uniós csatlakozás meghiúsulásával számol, ám nem valószínű, hogy ez aktuálissá válik – utalt Medgyessy a kedvező országjelentésre és az írországi népszavazás előtti, kedvező hangulatra. A kormányfő lényeges szempontnak ismerte el a tájékoztatón a magyar lakosság EU-ügyekben történő tájékoztatását.
Medgyessy bejelentette: nem lát a kormány okot arra, hogy különbséget tegyen a Kossuth- és a Nobel-díj között. Támogatják tehát ’’egy országgyűlési képviselő’’ kezdeményezését, hogy a kormány vállalja át a díj adóterheit. (Az említett képviselőt megelőzve a Fidesz kezdeményezte először a Nobel-díjas író, Kertész Imre befizetési kötelezettségének átvállalását – a szerk.).A kormány szívesen támogatja a magyar Forma-1-es sportot is, válaszolta Medgyessy egy Baumgartner Zsoltra vonatkozó kérdésre.
A szóvivői tájékoztatón Gál J. Zoltán bejelentette: a kormány foglalkozott azzal a javaslattal, hogy az adónyomozókat a Pénzügyminisztérium állományába helyezik.
A Fidesz a népszavazásról
A Fidesz szerint az uniós csatlakozás ügyében nem az a legfontosabb kérdés, hogy mikor lesz a népszavazás, hanem az, hogy mikor nyújtja be a kormány a négypárti megállapodásban vállalt programjait.
Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a vállalt programok között a magyar gazdák, a kis- és középvállalkozások támogatását, a bérek felzárkóztatását említette meg. – Ezek az igazán fontos kérdések, minden ezután következik – szögezte le, megjegyezve, hogy a Fidesz szerint Medgyessy Péter az időpont megjelölésével fordítva ül fel a lóra.
Úgy vélte: a népszavazási időpont kijelölése előtt szerencsés lett volna, ha a miniszterelnök konzultál szakértőivel. Hiszen mint mondta, a jelenlegi menetrend szerint csak áprilisra várható a csatlakozási szerződés végleges szövege. Álláspontja szerint a polgárok nem foszthatók meg attól, hogy a szerződés ismeretében dönthessenek az uniós csatlakozásról.
Emlékeztetett arra, hogy az integrálódó országok mindegyikében csak a csatlakozási szerződés végleges szövegének ismeretében került sor a népszavazásra.
Megjegyezte azt is, hogy a népszavazásról szóló törvény értelmében a voksolást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, vagy az azt megelőző, illetve követő napokra. – Ez is a kormány amatőrizmusának jele, hogy mindent PR-szempontoknak rendel alá – húzta alá a politikus.
A csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítással kapcsolatban azt is aláhúzta, hogy a Fidesz érdemi konzultációt tart szükségesnek és nem alibi-egyeztetést.
Gál J. a Fidesz reakciójáról
A kormány egyértelművé tette, hogy az európai uniós népszavazás körülményeit az alkotmánymódosítás keretében kívánja rendezni – közölte a kormányszóvivő. A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a jövő héttől négypárti egyeztetés kezdődik e témákban.
A referendum időpontjával kapcsolatban Gál J. Zoltán arról beszélt, úgy demokratikus, ha a miniszterelnök a csatlakozási szerződés aláírása előtt előzetesen felhatalmazást kér. Gál J. Zoltán hozzátette: ez azért is indokolt, hiszen nem a pártok, nem a kormány, hanem az ország csatlakozik az Európai Unióhoz.
A szóvivő tájékoztatása szerint e hónap végén az unióval kapcsolatos felvilágosító akció indul az országban, így jövő márciusban mindenki felelős döntést hozhat e kérdésben. Végül a szóvivő hangsúlyozta, hogy a kormány természetesen csatlakozás-párti.
Az MSZP a népszavazásról
Az MSZP egyetért és támogatja a kormány javaslatát, mely szerint 2003. március 15-én kerülne sor a Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló népszavazásra – mondta pénteken Nyakó István, a szocialista párt szóvivője. Hozzátette: teljesen természetes, hogy – mivel április közepén lesz a csatlakozási dokumentumok aláírása – a kormány szeretné, hogy azt megelőzően birtokában lehessen a választók döntésének.
Medgyessy Péter miniszterelnök a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány jövő március 15-ét javasolja a Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló népszavazás időpontjának.
Az MDF a népszavazásról
Dávid Ibolya szerint nem ismert az alkotmánymódosítás tartalma és terjedelme, ezért egyelőre a MDF nevében felelős nyilatkozatot nem tehet. Hozzátette: felelős nyilatkozatot csak előterjesztés ismeretében tehet, de remélni, hogy az alkotmány tervezett módosítása csak a csatlakozáshoz legszükségesebb szakaszokat érinti. – Az MDF elvileg támogatja az alkotmánymódosítást, a négypárti megállapodásnak megfelelően a csatlakozás feltételeinek biztosítása és az ügydöntő népszavazás érdekében – jelentette ki Dávid Ibolya.
Hangsúlyozta: az MDF ragaszkodik az ügydöntő népszavazáshoz, mert szerinte „e történelmi, és egyben szuverenitásunkat mélyen érintő kérdésben döntsön a nép”. A népszavazás tervezett időpontjával kapcsolatban kifejtette: nem lehet tudni, hogy márciusig sikerül-e az Országgyűléssel elfogadtatni az alkotmánymódosítást. – Személyes véleményem továbbá az, hogy nem szerencsés nemzeti ünnepnapot, amikor egy nemzet apraja és nagyja ünnepel, emlékezik, rendezvényeken vesz részt, összekötni a népszavazással – mondta Dávid Ibolya.
Hozzáfűzte: sok más alkalmas időpont lesz arra – ha az Országgyűlés elfogadta az alkotmány módosítását -, hogy sor kerüljön az ügydöntő népszavazásra.
Az MDF koszorúz a 301-es parcellánál
Az MDF Budapesti Választmánya az 1956-os megtorlás áldozatai előtti méltó tisztelgés jegyében megemlékezést szervez a 301-es parcellában, és ennek érdekében azonnal egyeztetést kezdeményez az ,56-os szervezetekkel, és az ,56 szellemiségét magukénak valló politikai pártokkal.
A testület nyilatkozatában leszögezi: a budapesti választmány megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány nem szervez központi megemlékezést október 23-án a Rákoskeresztúri Köztemető 56-os emlékhelyénél, a 301-es parcellában.
Hozzáfűzi: a jelenlegi kabinet döntését részben magyarázza az a feltételezhető kormányzati félelem, hogy el akarják kerülni a gyászolók a kormányt és a kormányfőt elítélő megnyilvánulásait. – Ez az aggodalom azonban nem ok arra, hogy megszakadjon a hagyományos tiszteletadás ,56 áldozatai előtt, amelyet Antall József kormánya kezdeményezett – jelenti ki közleményében a testület.
Szanyi: Október 23-a szocialista forradalom volt
Az MSZP október 23-án délután a Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobornál tart megemlékezést, amelyen többek között Szanyi Tibor országgyűlési képviselő, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára mond beszédet.
Tájékoztatása szerint a megemlékezésen – amelyre a párt budapesti szimpatizánsait várják – részt vesznek a szocialista párt országos és budapesti elnökségének tagjai, akik 46 szál vörös rózsát helyeznek el a mártírhalált halt miniszterelnök szobránál.
Szanyi Tibor elmondta: az MSZP tavaly október 23-án is tartott megemlékezést a Vértanúk terén, ahol szónokaik arról beszéltek, hogy 1956-ban az ország szabadságot, függetlenséget és szocializmust akart. – Október 23-a igazi szocialista forradalom volt – tette hozzá a politikus, aki nem számít az MSZP megemlékezését megzavaró provokációra.
A Jobbik az MSZP-rendezvény ellen
A Jobbik Magyarországért Mozgalom megrökönyödött az MSZP által tervezett október 23-i aljas és otromba erődemonstráció hallatán. 1956-ot szocialista forradalomnak minősíteni nemcsak ténybeli hazugság, de a kormányzat hatalmi gőgjének megnyilvánulása is – áll a Jobbiknak az MNO-hoz eljuttatott közleményében.
Visszautasítjuk Szanyi Tibor történelemhamisító kijelentését. Szanyi Tibor és pártja azok nevében merészelt nyilatkozni, akik szellemi elődeik ellen harcoltak a magyar szabadságért. Visszautasítjuk 1956 kisajátítását. Visszautasítjuk az MSZP rendezvényének ötletét, amely közönséges provokáció és gúnyt űz az '56-os hősök emlékéből! – zárul a jobbik közleménye.
Réti Miklósék elfoglalták az FKgP székházát
Társaival pénteken elfoglalta a Független Kisgazdapárt Belgrád rakparti országos központjának épületét Réti Miklós, aki magát a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a párt elnökének tekinti.
A tv2 Tények című hírműsora péntek esti tudósítása szerint a csoport feszítővassal hatolt be az épületbe, miután annak zárját az előző nap valaki lecserélte. A behatolást követően leltár készült az eltűnt tárgyakról. Réti Miklós a kereskedelmi televíziónak elmondta: telefaxok, telefonok, számítógépek és irodabútorok hiányoztak a székházból.
Torgyán József viszont, aki vitatja a bírósági döntést, azt közölte, hogy pert indít a behatolók ellen, s úgy fogalmazott, mindent el fog követni, hogy se a székházat, se a Független Kisgazdapártot ne tudja megkaparintani a csoport.
A riport emlékeztetett arra, hogy pártelnökként Torgyán József az országgyűlési választások előtt kétszázmillió forint foglalót fogadott el Szeremley Huba vállalkozótól a székházért, ám – mivel ezt az összeget a párt nem fizette vissza – további félmilliárd forintért esetleg az üzletemberé lehet az ingatlan.
Keller a kormány vizsgálatairól
Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közpénzek elköltését felügyelő politikai államtitkára szerint közszereplők esetében nem indokolt, hogy ne foglalkozzanak egy-egy esettel, amíg nem születik jogerős bírósági ítélet, mert anélkül is lehet beszélni arról, hogy ki hogyan bánt a közpénzekkel.
A politikus a kormányzati vizsgálatokkal kapcsolatban pénteken azt mondta: a Fidesz azt próbálja sugallni, hogy „minden rendben van addig, amíg a bíróság nem dönt”, pedig egy ügy folyamatából meg lehet állapítani, hogy a politikai szereplők tisztségüknek megfelelően jártak-e el vagy sem.
Keller László emlékeztetett: annak idején a Tocsik-ügyben sem volt még jogerős ítélet, mégis nyilvánosságra kerültek az ügy és a vizsgálatok részletei.
Az államtitkár a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által folytatott vizsgálatok közül a Hídember című film finanszírozásával kapcsolatban ismertetett részleteket. Elmondta: e vizsgálat még nem zárult le, csak a szakértői vélemény készült el, de „egyértelműen látszanak azok a negatív tendenciák, melyek a film finanszírozását jellemezték”.
Hozzátette: a film elkészítése 2,3 milliárd forintba került, Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egykori politikai államtitkára személyesen döntötte el, hogy melyik producer készíti a produkciót, ami „magánfinanszírozásként indult, majd gyakorlatilag a szinte teljesen állami beruházásként valósult meg”. Keller László megjegyezte: több költségvetési tétel elszámolására még nem került sor, megvalósulási költségvetés a mai napig nincs.
Az államtitkár fontosnak tartaná, hogy a Kehi-jelentések részletei valamilyen formában nyilvánosságra kerüljenek, ám erre a hatályos törvények szerint és az üzleti titok miatt jelenleg nincs lehetőség. – Mindenképpen el kell érni, hogy e jelentéseknek legyen a nyilvánosságnak szóló kivonata, amelyek tartalmazzák a főbb megállapításokat. Ezt javasolni fogjuk – mondta Keller László.
Ismertetése szerint az államigazgatásban az ellenőrzési rendszer a végrehajtókat képes csupán ellenőrizni, magáncégek esetében a Kehinek nincs módja az átvilágításra.
A MeH államtitkára hangsúlyozta: egy-egy eset kapcsolati rendszerének a felvázolása, a konkrét példák megmutatják, hogy lehet eljutni „Simicskától adott esetben az autópálya-építésnél meghatározó szerepet betöltő cégig”, mely pályáztatás nélkül több milliárd forint felett rendelkezett„.
Várhegyi Attila reakciója
Várhegyi Attila pénteki közleményében valótlanságnak nevezi Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárának a Hídember című film gyártásával kapcsolatban tett egyes állításait.
A fideszes politikus szerint az államtitkár által hivatkozott dokumentumokból kitűnik, nem kellett kormányzati döntés ahhoz, hogy a film magánprodukcióban készüljön. Emlékeztet rá, hogy eredetileg is magántulajdonban lévő produkciós irodáé volt az ötlet és a forgatókönyv is.
Hozzátette, hogy Keller László ”kisebb fáradsággal a producert megkeresve megkérhette volna a hozzájárulást a támogatási szerződés nyilvánosságra hozatalához„. – Nyilván ebben az esetben nem tudott volna vádaskodni, besározni alkotókat, alkotásokat – fogalmaz a közlemény.
Megjegyzi: ”érdekes módon a kormányzat felkérésére megrendelt külső cég által készített vizsgálat eredményét sem tárja a nyilvánosság elé„. – Tudjuk, hogy e vizsgálat szabályszerűnek tartja a szerződéseket és az elszámolást – áll a dokumentumban, amely szerint ”talán érdemes lenne Keller úrnak a filmet megnéznie, akkor számára is világosabbá válna egy játékfilm gyártásának folyamata„.
Fiatal Baloldal: személyi kultusz épül Orbán körül
A Fiatal Baloldal – Ifjú szocialisták (Fibisz) számára elfogadhatatlan, hogy a polgári körök személyi kultuszt építenek ki Orbán Viktor körül, amelyet a volt kormányfő is támogat. Újhelyi István, a Fibisz elnöke annak kapcsán beszélt erről pénteken Egerben, hogy Fidesz, az MDF, az MKDSZ, a Fidelitas, az Egri Lokálpatrióta Egylet és az Egri Végvár Polgári Körök Fóruma által létrehozott, Szövetség az Egriekért elnevezésű választási összefogás egyik szórólapján ”a Polgári Magyarország miniszterelnökének„ a feleségeként tüntetik fel a volt kormányfő hitvesét, Lévai Anikót.
Megemlítette: egy másik meghívón pedig, amelyen Török János a Fidesz, az MDF és a KDNP közös hevesi polgármesterjelöltje egy kampányrendezvényre invitálja a választókat, a fórum előadóját, Orbán Viktort ugyancsak ”a Polgári Magyarország miniszterelnökeként„ nevezik meg.
Újhelyi István mindennek kapcsán Orbán Viktornak címezve mondandóját, úgy fogalmazott, hogy ”egy az ország, egy a zászló, egy a jövőnk és az ő lelkivilága számomra csak másodlagos„. Úgy vélekedett, ”a személyi kultusz fellegvárába beköltöző bukott miniszterelnök„ és az őt körülvevők nem képesek megérteni, hogy az ország további kettészakításával csak ártanak.
A Fidelitas reakciója
Magyarország polgárainak túlnyomó többsége másként gondolkodik és mást tekint szellemi és politikai vezetőjének is, mint a szocialisták – olvasható a Fidelitas elnökségének közleményében.
Ennek tudomásulvételét kérve a grémium megdöbbenésének ad hangot amiatt, ahogy Újhelyi István, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (Fibisz) elnöke ”a negyvenes évek Lenin fiúira emlékeztető politikai vakságban szenved„. – Felhívjuk Újhelyi István figyelmét, hogy pártja egyszer már egy végzetes ideológia mentén megpróbálta egyesíteni az országot – fogalmaz a közlemény.
A Fidelitas elnöksége szerint ”ha a Fibisz vezetője hajlandó lenne végre szocialista szemellenzőjétől megválni, akkor azt is észrevenné, hogy a Fidelitas képviseletében és a polgári pártok támogatásával 250 harminc év alatti fiatal indul jelöltként az önkormányzati választásokon, ami ötvennel több, mint a Fibisz színeiben induló jelöltek száma„.
Megszüntetett per a Fidesznél
A Fővárosi Bíróság megszüntette azt a pert, amelyet a XV. kerületi Fidesz július 31-i közgyűlése kapcsán Nagy Judit Katalin kerületi pártalelnök indított a párt ellen a helyi szervezet elnöksége leváltásáról hozott határozat érvénytelenségének megállapítása végett.
A Fővárosi Bíróság pénteki tárgyalásán nem hozott ítéletet, mert a Fidesz október 9-én felülvizsgálta a kifogásolt közgyűlést és az ott hozott döntés jogszerűségét, és önmaga helyezte hatályon kívül a közgyűlés határozatát. A per megszüntetéséről azután határozott a Fővárosi Bíróság, hogy a Fidesz belső bizottsági döntése következtében nem maradt a bíróság előtt megsemmisítendő határozat.
A Fidesz mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottságának döntése következtében a párt XV. kerületi, Flórentz Attila vezette elnöksége maradt a legitim kerületi Fidesz-vezetés. – Reméljük, hogy ki fogják venni Deutsch Tamás kezéből annak lehetőségét, hogy a Fidesz budapesti XV. kerületi szervezetével továbbra is foglalkozzon, nehogy ad abszurdum kezdeményezze a helyi szervezet feloszlatását, vagy a tagok kizárását, mert ez erkölcstelenség, ami politikailag tarthatatlan és az országos Fidesz elnökségtől idegen – vélekedett Nagy Judit Katalin a döntést követően.
Az alelnök elmondta: 9 másik taggal együtt ki akarták zárni a Fideszből, azonban a most hozott döntés fényében egyértelmű, hogy a kizárási eljárás is alapszabály-ellenes volt. – A tagkizárást a helyi szervezet elnökségénél kell kezdeményezni, tehát a mi kizárásunkat éppen nálunk kellett volna először jelezni – jegyezte meg.
Nagy Judit Katalin szerint a Fidesznek a XV. kerületben az önkormányzati választásokon induló jelöltjei jogszerűtlenül lettek jelöltek, hiszen nem a legitim elnökség tett javaslatot ezen személyek jelöltkénti indítására.
A tárgyalás során Nagy Judit Katalin ügyvédje aggodalmát fejezte ki a párthatározat végrehajtásának későbbi sikerességét illetően, azonban az eljáró bíró szerint, egy magára adó párt nem teheti meg, hogy saját döntésének nem tesz eleget. – Bölcs dolog beismerni, ha tévedtünk – jelentette ki az eljáró bíró, aki az alperes Fideszt 50 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.
Deutsch a permegszüntetésről
A Fővárosi Bíróság azért szüntette meg ítélethozatal nélkül a Nagy Judit Katalin kontra Fidesz pert, mert a vitás kérdések rendezése érdekében a szükséges lépéseket a Fideszen belül megtettük – áll Deutsch Tamás, a Fidesz Budapesti Választmányi elnökének péntek esti közleményében.
A párt Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága – Deutsch Tamás megkeresésére – megállapította, hogy a XV. kerületi elnökség visszahívására a szervezet július 31-i közgyűlésén nem az alapszabálynak megfelelően került sor.
”A Mandátumvizsgáló Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság ugyanebben a határozatában azt is megállapította, hogy a július 31-i közgyűlés összehívására alapszabályszerűen került sor, és ugyancsak az alapszabálynak megfelelő volt a XV. kerületben az önkormányzati jelöltállítás„ – hangsúlyozza a választmányi elnök.
A pert a XV. kerületi Fidesz július 31-i közgyűlése kapcsán Nagy Judit Katalin kerületi pártalelnök indította a Fidesz – Magyar Polgári Párt ellen, a helyi szervezet elnöksége leváltásáról hozott határozat érvénytelenségének megállapítása végett.
orbán viktor
Robog tovább a DPK országjárása, ma Esztergomban áll színpadra Orbán Viktor
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!