A BKV tovább növeli a büdzsé hiányát

Újabb ötmilliárd forintos hitel felvételére készül a BKV a már meglévő mintegy 33 milliárd forintnyi adóssága mellé. Várhatóan ezt az összeget is kifizeti a kormány az idei költségvetés terhére, hiszen a főváros és a Pénzügyminisztérium közötti megállapodás értelmében az állam a december 31-én fennálló adósságot vállalja át a közlekedési társaságtól.

Várhatóan átvállalja az állam a BKV mintegy 33 milliárd forintos adósságát várhatóan átvállalja a kormány az idei költségvetés terhére, ám értesülésünk szerint a városvezetés azért is lobbizik, hogy a közlekedési társaság által hamarosan felveendő további öt milliárd forintos hitelt se a vállalatnak kelljen visszafizetni. Ez utóbbi összeget egyébként fejlesztési célokra venné fel a BKV.

Bőhm András, az SZDSZ frakció vezetője a Magyar Nemzet érdeklődésére kifejtette, hogy a BKV-ra, illetve a főváros nemzetközi hitelfelvételeire adandó állami garanciát érintő kérdésekben a módosító indítványokat külön-külön is benyújthatja az Országgyűlésben az MSZP, illetve az SZDSZ frakció. Ám könnyen elképzelhető, hogy bizottsági állásfoglalásként terjesztik be ezeket a parlament elé a büdzsé tárgyalásakor. A főváros és a Pénzügyminisztérium vezetői közötti múlt heti tárgyalásokon ugyanis arról is megállapodott Demszky Gábor és László Csaba, hogy az állam a jövőben minden, az EIB-től az önkormányzat által felveendő hitelre garanciát vállal az állam. Mint ismert, az EIB-től venne fel kölcsönt a főváros többek közt a 4-es metró építésére.

Információink szerint a városvezetés több alternatívával számol a BKV jegyáremeléssel kapcsolatban is. A főváros két tervezetet nyújt majd be a vétójoggal rendelkező Pénzügyminisztériumnak. Az egyik esetben januárban tíz, majd nyáron újabb öt százalékos jegyáremelés lesz. A főváros vezetése azonban az ennél magasabb, tizenöt plusz öt százalékos tarifanövelést szeretné elérni. Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes szerint a drasztikus áremelésre azért lesz szükség jövőre, mert az elmúlt négy évben a kormány nem engedélyezte az évenkénti minimum öt százalékos jegyárnövekedést, s ezt pótolni kell. A szocialista politikus ugyanakkor lapunknak leszögezte azt is, mindenképpen el kell kerülni, hogy még többen válasszák a tömegközlekedés helyett az autókat.

Szálka Miklós (Fidesz), a városüzemeltetési bizottság alelnöke azonban arra hívta fel a figyelmet: az ilyen drasztikus mértékű emelésnek szociálpolitikai hatásai is lesznek. A tömegközlekedést használók ugyanis nem gazdagok, s az ötezer forinthoz közelítő havi bérletár sokaknak túl megterhelő lesz. – Különösen akkor, ha szokás szerint bőven az infláció felett emeli a főváros a többi közműdíjat is – tette hozzá Szálka. Tudatta: ismételten benyújtja javaslatát a nagycsaládosoknak adandó nagyobb mértékű kedvezményről. Az indítványban egyebek mellett az szerepel majd: a gyesen lévő kismamák diákkedvezménnyel utazhassanak a BKV járatain.

A bizottsági alelnök felhívta a figyelmet arra is: az elmúlt évtizedben a BKV-nak nyújtott fővárosi és állami támogatások mértéke 195 százalékkal bővült, míg az utasok négyszáz százalékkal fizetnek többet a jegyekért és bérletekért.