Csodálatos érzés volt magyarnak lenni és együtt játszani anyaországiaknak és határontúliaknak Kiskunfélegyházán. Ez a megállapítás lényegre törően foglalja össze mindazt, ami a Petőfiről elnevezett nemzeti diákszínjátszó fesztivált jellemezte. A harmadik alkalommal megrendezett találkozóra 14 település középiskolájából több mint ötszáz fiatal érkezett a félegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolába.
Kiss László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főtanácsosa, a Magyar Színjátékos Szövetség alelnöke, a zsűri elnöke a díjátadó ünnepségen elmondta, a közös játék öröme mindenkit gazdagabbá tett a fesztivál három napja alatt, és ez a legnagyobb sikere a rendezvénynek. Emellett azonban olyan nagyszerű alakításokat láthattak egymástól a diákok, hogy jogos az a feltételezés, miszerint a jövő magyar színjátszásának több nagyszerű tehetsége is jelen volt Félegyházán.
Praznovszky Mihály, aki a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori igazgatójaként már négy évvel ezelőtt ott bábáskodott a fesztivál ötletének megszületésénél, arra biztatta a résztvevőket, hogy soha ne veszítsék el meglévő képességüket anyanyelvük igényes használatára, mert ez az egyetlen esély arra, hogy megőrződjék a csodálatos magyar kultúra, ami a nemzet létének is alapja.
A sok kiváló produkció közül is kiemelkedőket több díjjal jutalmazta a zsűri. A legjobb irodalmi adaptációért járót a sárbogárdiak, a tökéletes színpadi eszközhasználatért megítéltet az óbecseiek kapták. A Petőfi-kultusz ápolásáért a mezőberényi diákoknak járt elismerés, a kiváló együttes játékért Pápa, az igényes színpadi megjelenítésért Kiskunfélegyháza színjátszó csoportját jutalmazta a zsűri. A profi játékért járó különdíjat az újvidékiek kapták. Az egyéni alakítások közül kiemelkedett a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, segesvári, pápai, kiskunhalasi és kiskunfélegyházi csoport egy-egy szereplője.
A fesztivállal párhuzamosan zajlott a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola öregdiákjainak találkozója. Az iskola épülete lassan százéves lesz, ebben működött az egykor méltán híres félegyházi tanítóképző is. Kiválóan felkészült pedagógusok kerültek ki innen a két világháború között a tanyasi és a városi iskolákba. Ők voltak azok a piciny lámpások, akiket követtek tanítványaik a később sportgimnáziummá és szakközépiskolává alakult alma mater falai közé. Itt – tanáraikhoz hasonlóan – kiváló emberekké, jó szakemberekké váltak. Nem csoda hát, hogy egy-egy ilyen találkozóra nagyon sokan érkeznek a dél-alföldi városba az ország minden pontjáról, köztük híres sportolók, neves közéleti személyiségek, művészek is. Az idén nyáron az iskola egykori növendéke, Tarjányi József létrehozta a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Alma Mater Társaságot, amely alapítványi formában működik. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Zsivótzky Gyula, a sportgimnázium egykori tanulója, olimpiai bajnok, Kikunfélegyháza díszpolgára lett. Az alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy anyagilag segítse az alma mater falai között jelenleg folyó oktató-nevelő munkát. De máris akadt egy kevésbé hétköznapi, de nem kevésbé fontos feladata a kuratórium elnökének. Ő leplezte le ugyanis Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotását, az iskola előkertjében felállított Petőfi-szobrot. „Álljon e szobor itt ebben a kertben, mint elhunyt tanáraink és diáktársaink emlékhelye. A rá naponta pillantást vető, óráikra siető utódoknak, a mai tanároknak adjon hitet, erőt és türelmet, hogy munkájuk eredményeképpen e helyhez méltó, felkészült fiatalok léphessenek ki az életbe. Az itt tanulmányaikat befejező diákok, hozzánk hasonlóan büszkék legyenek arra, hogy életük legfogékonyabb részét itt tölthették, itt köthettek életre szóló barátságokat. Mondhassa majd el élete alkonyán mindenki, aki itt tanul, hogy nem élt hiába, és ezt szülei mellett elsősorban e helynek köszönheti” – mondta Tarjányi József a szobor talapzatánál. A kuratórium létre kíván hozni egy panteont is , amely maradandó emléket állít majd az elhunyt tanároknak és diáktársaknak.
Tóth Gyuláné, a rendező iskola igazgatónője elmondta, az alma mater mindig is visszavárja minden diákját, mindig szeretettel fogadják azokat, akiknek otthona volt ez az iskola. Számukra nagy boldogság adni, jó ügyet szolgálni. A ma fiataljai nagyon fontos dolgot tanulhattak elődeiktől ezen a néhány napon. Hagyományőrzésből, az igazán fontos emberi értékek átörökítéséből kaphattak iskolapéldát. Kollégái, barátai, a rendezvénysorozat támogatói sokszor emberfeletti áldozatokat hoztak annak érdekében, hogy a rossz anyagi körülmények ellenére az idén is létrejöhessen Kiskunfélegyházán a Petőfi-ünnep. A sikereket látva azonban nem bánták meg. Máris hozzáláttak a 2004-es találkozó előkészítéséhez.
origo.hu
Kigyulladt egy raktár Újpesten
