December 10.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Az Országgyűlés keddi ülésén nem járult hozzá, hogy a parlament napirendjére tűzze az afganisztáni magyar jelenléttel kapcsolatos előterjesztést. A képviselők határoztak a foglalkoztatási törvény módosításáról és a közéleti szerepet betöltők állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló javaslathoz beterjesztett képviselői indítványokról is.

Napirend előtt

„Az elmúlt fél évben javultak Magyarország pozíciói az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében” – mondta Kovács László kedden, napirend előtti felszólalásában a parlamentben. A külügyminiszter kifejtette: sikerült elérni, hogy a külföldiek magyarországi földvásárlásának korlátozása a csatlakozás után hét év helyett tíz évig tartson, valamint azt, hogy a mezőgazdasági támogatások saját költségvetésből 20 százalékkal kiegészíthetőek legyenek. Kovács szerint ugyanakkor lehetővé vált, hogy a külföldi befektetők adókedvezményénél az uniós számítási formára csak 2003-tól kell áttérni, ezzel elhárult annak veszélye, hogy a vállalatok kivonuljanak Magyarországról. Hozzátette: a tíz csatlakozó ország felkészült a csatlakozásra, képesek helytállni az unió versenyfeltételei között.

Dávid Ibolya (MDF) felszólalásában kiemelte: a csatlakozást pártja a többi parlamenti frakcióval együtt támogatja, de látja azokat a hiányosságokat, amelyek nehezítik az integrációt. Jelezte: a csatlakozás előtti kampányidőszak feladata a lakosság kellő tájékoztatása, valamint a gazdaság szereplőinek felkészítése az uniós feltételekre.

Szájer József (Fidesz) úgy vélte: az elmúlt időszakban romlottak Magyarország tárgyalási pozíciói. Elmondta: az ország nem azon az úton jár, ahol a csatlakozás előtti időszakban járnia kellene, a jövő évi költségvetés nem az integrációra való felkészülést szolgálja. A frakcióvezető átadta Kovács Lászlónak azt a dokumentumot, amelyet a Fidesz fogalmazott meg az unióra való csatlakozás feladatairól.

Lendvai Ildikó (MSZP) hangos bekiabálásokkal kísért felszólalásában úgy fogalmazott: jó volna, ha az országban nőne azoknak az aránya, akik felelősen mondanak igent a csatlakozásra, és jó volna, ha csökkenne azoknak a közéleti szereplőknek az aránya, akik elfelejtik, mitől jutott a magyar mezőgazdaság oda, ahol most tart. „Jó volna, ha nőne azoknak a közéleti szereplőknek az aránya, akik a csatlakozást nemcsak akkor tartják nemzeti érdeknek, ha ők írhatják alá a dokumentumot” – mondta az MSZP-s politikus.

Kuncze Gábor (SZDSZ) hangsúlyozta: az ország tárgyalási pozíciói nem romlottak, hanem javultak az elmúlt fél évben. Jelezte: a csatlakozásra való felkészítésre az elmúlt négy évben is nagy hangsúlyt kellett volna fektetni. Hozzátette: a tájékoztatást folytatni kell, ennek megvalósításában mindenkinek vannak feladatai.

Filló Pál (MSZP) felszólalásában a társadalmi párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: az Orbán-kormány az ország irányítását egy szűk hatalmi elit kezébe adta, és megszüntette az érdekegyeztető fórumok jelentőségét. Hozzátette: ezzel szemben a jelenlegi kormányzat a szociális partnereket bevonta az egyeztetésbe, és visszaállította az Országos Érdekegyeztető Tanács jelentőségét, hiszen a civil szervezetek, a munkaadók és a szakszervezetek együttműködésével lehet hatékony foglakoztatás-politikát végrehajtani.

Kiss Péter munkaügyi miniszter válaszában elmondta: az unióhoz csak a társadalom egészével együtt lehet csatlakozni, ezért a szociális Európa elveit Magyarországnak is figyelembe kell vennie. Jelezte: a reálbéreknek úgy kell emelkedniük, hogy az egyszerre szolgálja a uniós bérekhez való felzárkózást, valamint a gazdasági emelkedést is. Ezt a kettős célt segítheti az, ha a béremelést adócsökkentéssel éri el a kormányzat.

Herényi Károly (MDF) hangsúlyozta: tizenkét éve az ország nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi szakadékban is volt, és ebből a történelmi egyházak segítsége nélkül nem lábalhatott volna ki. Hozzátette: a mindenkori kormányzat feladata, hogy az egyházak működési feltételeit megteremtse, ezért az Orbán-kormány úgy határozott, hogy az adók egy százalékát, amelyről az adózók nem rendelkeztek, a legutóbbi népszámlálás adatainak megfelelően osztja szét az egyházak között. A jelenlegi kormányzat ezt a gyakorlatot megváltoztatta.

Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elmondta: az egyházak pénzügyi pozíciói a jövő évi költségvetésnek megfelelően mintegy 35 százalékkal javulnak 2002-höz képest. A jelenlegi gyakorlat szerint a megmaradt összegeket nem a népszámlálás, hanem az adózók arányában osztják szét, de rendelkezésre áll egy korrekciós alap, amelyből mindazok az egyházak részesülhetnek, akik az új eljárás következtében kevesebb forráshoz jutnának.

Fodor Gábor (SZDSZ) az emberi jogok napja kapcsán a romák jogainak védelmére hívta fel a figyelmet. Felszólalásában fontosnak nevezte a menekültek ügyének, valamint az antidiszkriminációs kérdéseknek a rendezését. Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára válaszában elmondta: a jogi védelem fejlesztése jelenleg is napirenden van.

Varga Mihály (Fidesz) azt kifogásolta: a korábban kialakult összhang a kormány és a jegybank között az inflációs politika kapcsán felbomlott. Úgy vélte: a kormányzatnak jeleznie kell, hogy az infláció mérséklése, vagy emelése szerepel gazdaságpolitikájában. Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a kormány és a jegybank együttműködése nem borult fel. A nemzeti bank függetlensége továbbra is fennáll, egy felügyelő bizottság működése mellett. Kitért rá: azokban az uniós országokban, ahol markáns gazdasági növekedés van, ott mintegy 4 százalékos – az uniós átlag fölötti – az infláció.

Határozathozatalok

Az Országgyűlés nem járult hozzá ahhoz, hogy a parlament – a házszabálytól történő eltéréssel – napirendjére tűzze az afganisztáni magyar jelenléttel kapcsolatos előterjesztést. A szavazás előtt Simicskó István (Fidesz) frakciója elutasító döntését indokolva elmondta, hogy a képviselőcsoport csak délutáni frakcióülésén alakítja ki álláspontját a kérdésben. Keleti György (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Fidesz-frakció az előterjesztés napirendre tűzése mellett is kialakíthatná végleges álláspontját. Karsai Péter (MDF) közölte, hogy frakciója nem járul hozzá az előterjesztés elfogadásához.

Az Országgyűlés szavazott az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz beterjesztett képviselői indítványokról. A voksolás előtt Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondta, hogy a törvényjavaslat minden egyes pontja jobbító jellegű. Sajnálattal állapította meg, hogy a vitában a Fidesz képviselői a kedvező változásokat – politikai megfontolások alapján – igyekeztek kedvezőtlenként interpretálni.

Ugyancsak szavazott a Ház az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról rendelkező előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról. A parlament döntött a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslathoz beterjesztett képviselői indítványokról is.

Az előterjesztő által támogatott módosító javaslatok sorában a Ház elfogadta azt a szocialista indítványt, hogy az átvilágítandók köre – az eredeti javaslathoz képest – szűküljön. Az indítvány alapján e körből kikerülnek az országos munkavállalói érdekképviseletek vezetői, a Magyarországon bejegyzett egyházak országos és területi vezetői, a média és a sajtó közvéleményformáló vezetői – a közmédiumok és az MTI elnöke és alelnöke, valamint a közmédiumok kuratóriumi elnökségének tagjai kivételével – az országos köztestületek vezetői, valamint az Országgyűlés és a kormány által alapított közalapítványok kuratóriumának elnökei és tagjai. Ugyanakkor elutasította a Ház Fodor Gábor ezzel ellentétes tartalmú, az átvilágítandók eredeti felsorolását lényegében visszaállító indítványát.

Az Országgyűlés 193 igen 2 nem szavazattal és 161 tartózkodással módosította a foglalkoztatási törvényt és a hozzá kapcsolódó jogszabályokat. A módosítás bevezeti az álláskeresést ösztönző juttatás intézményét. Az újszerű juttatást azok a munkanélküliek vehetik majd igénybe jövőre, akik a járadékellátásból kikerülve vállalják a rendszeres álláskeresést, valamint az együttműködést az munkaügyi kirendeltséggel. Az Országgyűlés felkérte az Országgyűlés elnökét, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől.

190 igen szavazattal, 165 ellenében, egy tartózkodás mellett a Ház elfogadta az ORTT 2003-as költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. 359 igen szavazat mellett, egy ellenében a Ház elfogadta a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítását. Nem szavazott a parlament a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításához beterjesztett képviselői indítványokról, mert az alkotmányügyi bizottság a javaslathoz kedden új módosító indítványt nyújtott be, így a házelnök a szavazás elhalasztásáról döntött.

Interpellációk

Tóth Ferenc (Fidesz) interpellációjában azt firtatta, hogy mi indokolta a Defend Kft. által Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő ellen hitelrontásért indított per megszüntetését. A képviselő emlékeztetett arra, hogy első fokon Eörsi Mátyást 800 ezer forint kártérítésre büntette a bíróság. Hangot adott azon feltételezésének, hogy a miniszterelnök, az SZDSZ frakcióvezetője vagy a Magyar Fejlesztési Bank elnöke járt közben a per leállításában.

Szalay Gábor gazdasági minisztériumi államtitkár határozottan visszautasította, hogy Medgyessy Péter, Kuncze Gábor vagy akár Erős János nyomást gyakorolt volna, vagy akadályozott volna egy folyamatban lévő pert. Mint elmondta, a Defend Kft. új menedzsmentje olyan új körülményekkel ismerkedett meg – beleértve a cég csaknem 500 milliós köztartozását – aminek következtében elállt a per folytatásától. Az interpelláló képviselő a választ elutasította, a parlament viszont megszavazta azt.

Molnár József (MSZP) a szakképző iskolák jövője iránt érdeklődött. Rámutatott arra, hogy a szakiskolákba járó tanulók felkészültsége folyamatosan romlik, ezért feltétlenül szükségesnek nevezte ezen tanintézmények személyi és tárgyi feltételeinek javítását. Magyar Bálint oktatási miniszter rámutatott arra, hogy az utóbbi években a szakiskolai képzés fejlesztése elmaradt, a tananyag jelentősen elavult. Fontosnak nevezte, hogy piacképes tudással rendelkezzenek a szakiskolát végzett fiatalok. Közölte, hogy tárcája kidolgozta és 2003 elejétől beindítja a szakiskolai képzés fejlesztését célzó programját. A képviselő a választ elfogadta.

Pichler Imre (MDF) a zeneiskolák normatív támogatását kevesellte felszólalásában. Magyar Bálint kijelentette: nem tartja helyesnek, hogy a zenei képzést a többi művészeti ághoz viszonyítva jelentősen magasabb normatívával támogassák. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a művészeti alapképzés normatív támogatása zenei ágon 2003-ban 92 ezer forint lesz, ami 33 százalékos növekedést jelent a 2002. évihez képest. Emellett – mint mondta – 4 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a jövő évi költségvetési javaslatban szakmai fejlesztési feladatok ellátására. Pichler Imre nem fogadta el a választ, a képviselők többsége azonban igennel szavazott.

Világosi Gábor (SZDSZ) az iránt érdeklődött interpellációjában, hogy mire koncentrál a kormány új Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programjában. A képviselő utalt arra, hogy az előző kormány Széchenyi-tervéről semmiféle kormányhatározat nem született, és ma sem tudni pontosan, kik és milyen feltételekkel juthattak hozzá. Megjegyezte: a Széchenyi-terv keretében nyújtott, összesen 200 milliárd forintos támogatásból a kis- és középvállalkozók mindössze 46 százalékban részesedhettek. Válaszában Szalay Gábor gazdasági és közlekedési államtitkár elmondta: míg a Széchenyi-terv a 840 ezer vállalkozóból mindössze 5300-at részesített támogatásban, a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program ennél jóval átfogóbb: a kis- és középvállalkozások számára az európai források tartós bevonását biztosítja. Az államtitkár kitért arra, hogy lehetőség lesz visszatérítendő, vissza nem térítendő és hitelgarancia-támogatás igénybe vételére is. A választ Világosi Gábor elfogadta.

Glattfelder Béla (Fidesz) szerint a kormány ígéretei és tettei köszönő viszonyban sincsenek egymással a családi vállalkozások tekintetében. Közölte: a családi vállalkozók becsapását jelenti, hogy a plusz 10 százalékos fejlesztési támogatásról, a földalapú többlettámogatásról és a kedvezményes hitelekről le kell mondaniuk. Válaszában Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: Glattfelder Béla csapta be a mezőgazdasági termelőket, amikor gazdasági államtitkárként kizárta őket a Széchenyi-tervből. „Szó sincs róla, hogy elvesszük a családi gazdálkodók támogatásait, de tudomásul kell venni, hogy az előző kormány az idei büdzsében az egyharmadát sem biztosította forrásként ígéreteihez képest” – mondta az agrárminiszter. Glattfelder Béla nem fogadta el a választ, mivel szerinte a családi vállalkozások a kormány miatt tömeges csőd elé néznek. Az Országgyűlés elfogadta a miniszteri választ.

Deutsch Tamás (Fidesz) a kormány felelősségét hangsúlyozta abban, hogy a tervek szerint januártól 10, majd 2003 során további 5 százalékkal emelik a fővárosi tömegközlekedés tarifáját. Megkérdezte: miért a fővárosiakkal fizettetik meg Budapest „gazdálkodási tehetetlenségét”? Burány Sándor pénzügyi államtitkár közölte: a képviselő rossz helyen mondta el felszólalását, mivel a BKV árairól a Fővárosi Közgyűlés dönt. Megemlítette, hogy Deutsch Tamás a jövő évi büdzséhez benyújtott, ám elutasított módosító javaslatában tízmilliárd forintos illetékbevétel-emelést kívánt elérni, amit így a budapestiekkel fizettetett volna meg. A fideszes képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát. Leszögezte: a Fővárosi Közgyűlés olyan mértékben emelheti a BKV árait, amilyen mértékben a kormány ahhoz hozzájárul. A parlament elfogadta Burány Sándor válaszát.

Hörcsik Richárd (Fidesz) a Tokaj Kereskedőház Rt. tervezett privatizálása ellen emelt szót. Úgy vélte, hogy a zárt borvidék elsőrendű hungaricumját előállító többezer szőlő- és bortermelő az állam támogatása, a tőke híján kiszorul az EU piacairól. Burány Sándor azt mondta válaszában, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. méltatlan állapotban van, és a privatizáció pontosan a termelési biztonság növelését, valamint a termelők versenyképességének erősítését jelenti majd. Említést tett arról is, hogy Tokaj-hegyvidék legértékesebb részének, a Szarvasdűlőnek, illetve a muzeális borkészletnek a megtartása biztosítható. Hörcsik Richárd nem fogadta el a választ, az Országgyűlés igen.

Kérdések

A honvédségnek a Big Brother című televíziós műsorban való szereplését bírálta Gyimesi József fideszes képviselő az Országgyűlés keddi ülésén elhangzó kérdések sorában. Az ellenzéki honatya arra volt kíváncsi, milyen további ötletei vannak a honvédelmi tárca vezetésének a hadsereg és a toborzás népszerűsítésére. Iváncsik Imre, a minisztérium politikai államtitkára szerint egyértelműen helyes döntést hozott a miniszter, amikor a honvédség televíziós műsorban történő szereplése mellett döntött. Véleményét indokolva kifejtette: a nézők 70 százaléka helyeselte ezt, 79 százalékuk számára pedig szimpatikus volt a honvédség szereplése.

Pásztohy András (MSZP) a földművelésügyi miniszterhez címezte kérdését, melyben a kistermelők és agrárvállalkozók piacra jutatását segítő társulások felől érdeklődött. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára elmondta: a minisztériumnak nem feladata, hogy beleszóljon a termelők szabad szerveződésébe, de ösztönözheti azt. Ennek érdekében 2003-ban a termelői szolgáltatások fejlesztésére mintegy négymilliárd forintot fordít a kormány, valamint 1,8 milliárd forint támogatás jut a SAPARD-programból ugyanerre a célra.

Az MDF-es Lezsák Sándor azt kérdezte, milyen új jogszabályok révén lehetne összeegyeztetni a településeken élők érdekeit és az ingatlanuktól tartósan távol élő tulajdonosok jogait. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában utalt arra, hogy a tárcánál vizsgálják az erről szóló államigazgatási eljárást.

Világosi Gábor (SZDSZ) a Millenáris Kht. megbízásaival, szerződéseivel foglalkozott kérdésében. Példaként említette: a 2000-ben elvégzett feladatokról egy évvel később újabb megbízást adott a kht. Válaszában Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter megjegyezte: nemcsak „duplikált” szerződésekre van példa, hanem olyanokra is, hogy háromszor szerződtek ugyanarra a témára. Kiemelte, hogy a 2000-ben kötött szerződések között szerepelt egy olyan, amely A föld gyümölcsei című tematikus csomóponthoz kukoricacsövek biztosítását írta elő. „Úgy gondolom, hogy ez a kukorica alkalmas lesz arra, hogy képletesen ezen térdepeljenek majd az érdekeltek a büntetőeljárás befejezése után” – zárta válaszát a miniszter.

A társasházak felújításával kapcsolatosan Balsay István (Fidesz) többek között azt kérdezte, mit tesz a kormány a lakótömbök renoválása, a társasházi törvény módosítása érdekében. Pál Tibor politikai államtitkár jelezte, a képviselő írásban is benyújtott kérdéseire részletes választ fognak adni. Elmondta: a társasházak felújításához adandó állami hozzájárulásról a készülő nemzeti lakásprogram tartalmaz részleteket.

A fideszes Nógrádi Zoltán szerint nem ismert, milyen szempontok alapján határozzák meg a speciális foglalkoztatási programban részt vevő települések körét. Arra volt kíváncsi, milyen feltételrendszerrel kell készülniük a településeknek, hogy a támogatotti körbe bekerüljenek. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi politikai államtitkár válaszában kitért arra, hogy Élhetőbb faluért címmel 516 település számára hirdették meg a speciális foglalkoztatáspolitikai programot, melynek egyik eleme a közmunkaprogram. Hozzátette: ehhez megteremtették a szükséges jogszabályi hátteret.