Mivel a közalkalmazotti bértábla legkisebb fokozata megegyezik a mindenkori minimálbérrel, így annak módosítása az egész táblára arányosan kihat, a közszféra szakszervezetei a legkisebb bér inflációval arányos emelésén keresztül szerették volna elérni az idei béremelés reálértékének megőrzését.
- Az új helyzet kétség kívül rontja a tárgyalási pozicióinkat, mivel megoldást kell találni arra, hogy a tábla módosításán kívül miként érhető el a bérek reálértékének megőrzése – mondta lapunknak Szabó Endre. A közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke szerint, bár a kormány eddig elzárkózott előle, a szorzók emelése megoldás lehet a kérdében.
Hozzátette: amennyiben erre sincs mód, akkor egyösszegű kifizetéssel kellene az inflációt kompenzálni. – Ezt a megoldást csak akkor tartjuk elfogadhatónak, ha az egyszeri kompenzáció össze beépül a 2004-es alapbérekbe – jelentette ki Szabó.
Kérdésünkre a SZEF elnöke úgy fogalmazott: a jelek szerint a szeptemberi béremelést a kormány úgy fogja fel, hogy annak áthúzódó hatása egyben a 2003-as béremelést is jelenti. A SZEF bár elismeri az intézkedés jelentősségét, azt a közszféra évtizedekig indokolotlan és elfogadhatatlan helyzetének kárpótlásának tartja, éppen ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy az emelés jövőre ne inflálódjon el.
A SZEF régi követelése, hogy a közszféra béreit zárkóztassák fel a versenyszféra kereseteihez. Kérdésünkre Szabó Endre elmondta, hogy a felzárkóztatás érzékelhető folytatása a jelek szerint csak 2004-ben lesz esedékes. Ugyanakkor hozzátette: jövő héten tárgyalások kezdődnek egy, a közszféra szakszervezetei és a kormány közötti középtávú megállapodás előkészítésére vonatkozóan, amely tartalmazza a bérfelzárkóztatás és az egész közszektor modernizációjának kérdését.
Mint ismert: a közszféra 2003-as bértárgyalásain eddig sorra elbuktak a szakszervezeti javaslatok. Nem teljesült az érdekvédők azon követelése, hogy a szeptemberi béremelés jövő évi fedezetét a kormány teljes körűen és célzottan, ne pedig a normatívákon keresztül biztosítsa.
Ez utóbbi finanszírozási mód ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a bérköltségeket más dologi kiadásokra is fordíthatják, ami intézmény-bezárásokhoz, létszámleépítéshez vezethet. A kormány elutasította azt a szakszervezeti javaslatot is, hogy a bérek nettó pozíciójának javítása érdekében a legfelső adókulcs alsó határát 1 millió 350 ezer forintról 1 millió 500 ezer forintra emeljék fel.
Az új adójogszabályok szerint az átlagkeresetek személyi jövedelemadója továbbra is legfelsőbb sávba esik, így a szeptemberi béremelés nettó értéke a közszféra magasabban kereső munkavállalói esetében jövőre jelentősen csökkenhet.
Genf: nincs megállapodás, de Zelenszkij óriási összeget kért Ukrajnának















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!