Orbán európai körútjáról és a csatlakozásról

Orbán Viktor, az előző polgári kormány miniszterelnöke, az Európai Néppárt alelnöke a múlt heti európai körútjáról és az uniós csatlakozásról nyilatkozott hétfőn a Magyar Rádió Reggeli krónika című műsorának.

Elmondta, először Brüsszelben járt, ahol az Európai Néppárt vezetőségi ülésén vett részt. Az Európai Néppárt, amely az Európai Parlament legnagyobb frakciója és szavazata elengedhetetlen egy ország csatlakozásához úgy tűnik egyértelműen támogatja Magyarország uniós felvételét.

Berlinben egy szakmai tanácskozáson tartott előadást, ahol több most csatlakozó országgal képviselőjével együtt igyekezett felhívni az Európai Unió jelenlévő képviselőinek figyelmét a felkínált csatlakozási feltételek elfogadhatatlanságára. Olaszországban a személyes kapcsolatait felhasználva, próbált a kedvező pozíció eléréséhez segítséget találni az unió által eddig még nem elfogadott további igényeink támogatására hét végi koppenhágai csúcstalálkozón.


Medgyessy Péter azon ígéretére, amelyet az Európai Néppárt alelnökévé történt megválasztásakor tett, miszerint hogy a kormány csatlakozással kapcsolatos stratégiai elképzeléseiről, az álláspontjáról tájékoztatja a volt kormányfőt Orbán elmondta: semmiféle tájékoztatást nem kapott.

Ellenkezőleg, amíg Orbán a 2004-re szóló pénzügyi feltételek, befizetéseink és az unióból érkező pénzek arányának kedvezőbb elosztásásáért küzdött, azalatt a magyar kormány megegyezett az unióval, amelyről maga is csak a lapokból értesült. A volt kormányfő hozzátette: elmúlt heti tárgyalásának eredményeit is szívesen megosztaná a Külügyminisztériummal, amennyiben igényt tartanak rá.

Az alkotmánymódosításról elmondta: az embernek időnként nehéz megemésztenie, hogy idehaza is küzdenie kell nemzeti függetlenségéért. Sokan nem akarták, vagy nem tudták megérteni, hogy nem mindegy, hogy mit írunk ebbe az alkotmányba. Voltak, akik azt képviselték, hogy Magyarország úgy tekintsen az Európai Unió joganyagára, mint amely felette áll a magyar alkotmánynak. Ez a nemzeti függetlenségünk feladását jelentette volna – szögezte le Orbán.

Végül sikerült elérni, hogy a polgári politikai erők nemzeti függetlenséget védő álláspontja érvényesüljön és ne adjunk át semmilyen hatáskört Brüsszelnek, hanem saját akaratunkból, az Európai Unióhoz tartozó tagállamokkal közösen gyakoroljunk majd bizonyos hatásköröket. Ezzel úgy véli nem lesz olyan mondat az alkotmányban, amelyből az következnék, hogy a nemzetközi jog fölötte áll a magyar alkotmánynak. Ez a függetlenség legfontosabb biztosítéka – erősítette meg a volt kormányfő.

Ennek ellenére, egy olyan alkotmánymódosítási változatot kíván a kormány beterjeszteni a parlament elé – vélte – , amely tartalmaz olyan kérdéseket is, amelyeknek semmi közük az európai uniós csatlakozáshoz, mondhatnám oda vannak csempészve – jelentette ki Orbán. Ilyen például a menekültek jogainak kérdése Magyarországon.

Úgy vélte egy egész társadalmat érdeklő vita alakul majd ki az ügyről: ha hazánk nyitottabbá válik, a menekültek száma is meg fog nőni Magyarországon. Az ő jogaik, beilleszkedésük, hazaküldésük lehetősége a legfontosabb kérdések egyike és a miniszteri jogalkotásnak a kérdése is valahogyan odacsúszott az európai uniós okokból bekövetkező alkotmánymódosítási javaslatok közé. Ezeket onnan ki kell venni – állította.


Utalt a hét végén a Fidesz kongresszusán elhangzott kijelentésére – miszerint hogy olyan rosszak a feltételek az európai uniós csatlakozáshoz, amit korábban nem lehetett tudni – a volt miniszterelnök elmondta: ennek csak részben oka a jelenlegi világgazdasági válság, az unió emellett olyan elveket is átlép, amelyet korábban minden más bővítésnél természetesnek tartott és tiszteletben tartott. Ilyen a jogok és kötelezettségek egyensúlya.

Ha minden támogatást összeadok, amit az Európai Uniótól majd kapunk a következő esztendőkben, mezőgazdaságit, területfejlesztésit, vidékfejlesztésit, fölzárkóztatási pénzeket, akkor azt tudom mondani, hogy a nekünk járó összeg 40 százalékát fogjuk megkapni, de ugyanakkor 2005-től már száz százalékát kell befizetni szögezte le a politikus.

Szintén ilyen kategória a kvótáknak a kérdése. Arról van szó, hogy az Európai Unió bizonyos, számunkra fontos mezőgazdasági termékeknél meg fogja mondani, hogy mekkora termésmennyiségre ad támogatást. Többet is termelhetünk, de megmondja, hogy mekkora az a mennyiség, amire támogatást kapunk. Olyan alacsony mennyiségeket akarnak megállapítani a számunkra, amelyek gúzsba kötik a magyar gazdaságot. Ezért a kvótákat mindenképpen emelni kell a gabonatermelésnél és a marhahúsipar esetében is – állította.


Ma semmit sem lehet tudni biztosan a későbbi uniós támogatásokról. Abban a reményben lépünk be az Európai Unióba, hogy Magyarország egy jelentős gazdasági erőforráshoz, többlet lehetőséghez, tőkeinjekcióhoz juthat. Ha a fejlesztési források lassan, de biztosan lefagynak, vagy lecsökkennek – és ezt nem lehet kizárni -, akkor 2007-ben igen kínos meglepetések érhetnek bennünket, mert nem kapjuk meg a csatlakozástól várt többleterőt, amiért végül is belépünk az Unióba – feltételezi a volt kormányfő, hozzátéve: a csatlakozási tárgyalások lezárása után is minden évben meg kell majd harcolni nemzeti érdekeinkért az unión belül.


A csatlakozás utáni hazai árak és bérek emelkedéséről a szakértőket idézve állította: nőni fognak. Elsőként az árak, majd csak később követik a bérek, amely súlyosan érintheti a családokat és a nyugdíjasokat – vélte Orbán. Ezek elkerülésére egy nagyon megfontolt kormányzati politika és olyan jegybanki, nemzeti banki politika szükséges, ami nem engedi, hogy a szükségesnél jobban emelkedjenek az árak. Ha ez nem kövezkezik be, akkor olyan árak lesznek Magyarországon, amit a nyugdíjasok és a családosok nem fognak tudni kifizetni – állította Orbán.


A jegybanki politikáról elmondta: a magyar alkotmány kimondja, hogy a jegybanknak kötelessége, a pénz értékének megőrzése, amelytől a jegybanknak nincs módja eltérni. Ezért van az, hogy mindenütt a világon arra törekednek, hogy a jegybank pénzmegőrző, fontos funkciója miatt a lehető legteljesebb függetlenséget élvezze.

Ha versenyképesek akarunk lenni az unióban, akkor szükség van minimálbér arányos emelkedésére, arra, hogy értékében mintegy kétszeresére növekedjenek az átlagbérek, részben emelésekkel, részben pedig adókönnyítésekkel – jelentette ki a volt miniszterelnök.

A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásáról elmondta, még van egy hét, küzdeni kell. Egy hét alatt a nemzetközi diplomáciában sok minden megváltozhat. A közép-európai összefogásnak nagy jelentősége van. Ha a lengyelekkel egy erős tengelyt, tandemet alkotunk, akkor nyilvánvaló, hogy az egész kibővítési folyamatot elindító két országot, egy nagyot, meg egy közepeset, Lengyelországot és Magyarországot nem lehet kihagyni az első körből – jelentette ki a volt kormányfő.

A népszavazással kapcsolatban állította: nagyon oda kell figyelnünkarra, hogy az emberekkel tudatosítsuk, bármit gondolnak a kormányról, amikor az unióról döntünk, akkor nem a kormányról kell szavazniuk, hanem sokkal inkább a jövőről, az európai uniós csatlakozásról. Nehéz döntés, sok érv szól mellette, sok érv szól ellene. Orbán egy higgadt, nyugodt, realista igent javasol a választópolgároknak.