Mint azt korábban a Magyar Nemzet is megírta: egyelőre nem szolgált elfogadható érvekkel az APEH elnöke annak kapcsán, hogy tavaly nyáron miért mentették ki adathordozókra több millió magyar állampolgár és több százezer vállalkozás teljes adatállományát. A pénzügyminiszterrel egyeztetett, mindeddig példátlan akció nyomán felvetődik a kérdés: vajon továbbra is védettek-e adótitkaink? Elfogadható-e az a válasz, hogy a rendszerből kivont adatok a titkos ügyiratkezelés szabályai szerint védettek? Mivel tudja bizonyítani az APEH, hogy az adatok nem kerültek illetéktelenek kezébe? – olvashatjuk többek közt a Fidesz.hu weboldalán.
Az APEH informatikai rendszerét ismerő szakemberek a Magyar Nemzetnek elmondták: az eljárás célja az lehetett, hogy az adatokat kivonják a rendszer ellenőrzése alól. Informatikai szakértők szakmailag indokolatlannak tartják az adóhatóság akcióját. Rámutattak: a hivatal rendszere olyan többszörös mentési mechanizmussal rendelkezik, amely kizárja, hogy bármely okból adatvesztés következzék be. Egyöntetű véleményük, hogy rendkívül nyugtalanító kényes adataink kikerülése az APEH informatikai rendszeréből. Azon belül ugyanis olyan szigorú hozzáférési szisztéma működik, amely csak a jogosultak számára engedi az adatok kezelését – méghozzá eltérő jogosítványokkal. A csupán a legszűkebb APEH-vezetésnek járó teljes hozzáférés érvényesítését regisztrálja a rendkívül összetett és bonyolult informatikai rendszer. Számítógépes szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a kimentett adatbázist csak akkor érdemes tárolni, ha az annak kiszolgálását és működését végző szoftvereket is lemásolták.
Sem az APEH január 7-ei közleménye, sem Király László Györgynek, az adóhivatal elnökének nyilatkozatai nem tartalmaznak az adatmásolást szakmailag megalapozó érveket. E szempontból az adóhivatal első emberének a jövőbeli vizsgálatokra utalása értelmezhetetlen. Jóllehet, időközben kiderült, hogy a mágneslemezekre mentett adatokat egy rácsokkal védett szobában elhelyezett, lepecsételt ládában tartják, továbbra sem tudni, hogy mi történt velük addig, ameddig „rács és plomba mögé nem kerültek”.
Emlékezetes, a Magyar Nemzet január 7-ei számában számolt be arról, hogy az APEH az informatikai piacon korábban ismeretlen, hárommillió forintos törzstőkével rendelkező céget, a Hunaudit Kft.-t bízta meg a hivatal számítógépes rendszerének felülvizsgálatával. A családi vállalkozás a rendszer működésével és felépítésével kapcsolatos minden – akár államtitoknak minősülő –adatához hozzáfért. Az APEH elnöke november 6-ai sajtótájékoztatóján elmondta: a cég nevében eljáró személyek nem estek át nemzetbiztonsági vizsgálaton, mindössze nyilatkozatot tettek a birtokukba kerülő adó- és államtitkok megőrzéséről. Király László György másnap egy reggeli tévéműsorban annyit módosított nyilatkozatán, hogy a Hunaudit Kft. az adóhivatallal aláírt szerződésében vállalt kötelezettséget az adó- és államtitkok megtartására.
Adatvédelemmel foglalkozó jogászok megdöbbentőnek tartják, hogy külső személyek a szükséges nemzetbiztonsági átvilágítás nélkül megismerhették az adóhivatal teljes informatikai rendszerét és annak struktúráját. Az ügy kapcsán alaposan vélelmezhető az állam- és szolgálati titokról szóló, valamint a nemzetbiztonsági törvény megsértése.
Varga Mihály mai nyilatkozataiból kitűnt: Király László György nem cáfolta az adatok másolását, s arra sem adott kielégítő magyarázatot, hogy milyen célból és milyen utasításra hajtották végre a másolást – írja a Fidesz.hu. A volt pénzügyminiszter nyilatkozatából kitűnt: még ma eljuttatja az érintetteknek László Csaba bizottsági meghívását.
origo.hu
Gulyás Gergely bepereli a 444-et
