Blair: Nem lehet tudni, mi van Huszeinnel

A brit kormányfő szerint nem lehet tudni, hogy az iraki elnök él-e még. Tony Blair közölte, hogy a szövetségesek már csak 50 mérföldre - 80 kilométerre - vannak Bagdadtól - írja a Magyar Televízió Online. Burkoltan azt is elismerte, hogy hiba volt az előző öbölháború után megtagadni a segítséget a rendszer ellen felkelőktől.

Blair, aki New Yorkból hazafelé tartva pénteken a BBC rádiónak adott interjút, úgy fogalmazott, hogy „nem tudjuk, mi a helyzet Szaddám Huszeinnel”. Utalva az iraki elnök időnkénti tévészerepléseire hozzátette: a szövetségesek azt tudják, hogy Szaddámmal sok tévéfelvétel készült előzetesen. – A rezsim azonban nemcsak Szaddám Huszeinből áll, hanem abból a brutális felső vezetői apparátusból, amelyet Huszein rakott össze több mint húsz év alatt – mondta a miniszterelnök.

A rendszer brutalitását illusztrálandó Blair megismételte: nem ütközetben esett el az a két brit katona, akiknek holttestét az al-Dzsazíra arab tévé mutatta be a minap, hanem az irakiak kivégezték őket. Hozzátette: a szövetségesek előre tudták, hogy a háborúban Szaddám Huszein sorsától függetlenül „kemény, nehéz pillanatok” várnak rájuk.

A miniszterelnök ugyanakkor nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni a háború hosszáról, mondván: ebben senki sem lehet biztos. – Az azonban biztos, hogy teljesülnek a kitűzött célok, vagyis Szaddám Huszein és rezsimje eltűnik, és Irakot megfosztják tömegpusztító fegyvereitől – mondta.

Tony Blait cáfolta azokat a sajtóértékeléseket, amelyek szerint a hadi helyzet komor lenne a szövetségesek szempontjából. Az egy hét alatt elért eredmények közé sorolta, hogy a brit-amerikai erők 80 kilométerre megközelítették Bagdadot, ellenőrzésük alá vonták az ország jövője szempontjából elsődleges fontosságú déli olajlétesítményeket, és elejét vették annak, hogy a bagdadi rezsim a nyugati országrészt külső agresszióra használja fel. Ez utóbbival kapcsolatban nem részletezte, hogy a szövetségeseknek voltak-e értesülései egy esetleges iraki támadási tervről például Izrael ellen.

Arra a felvetésre, hogy nem következtek be a szövetségesek által előzetesen várt tömeges felkelések, Blair azt mondta: a lakosság, különösen a síiták most inkább kivárnak, főleg azután, hogy amikor legutóbb felkeltek a rendszer ellen, „nem kapták meg azt a segítséget, amelyet visszatekintve jó lett volna megkapniuk”, és utána több százezren életükkel fizettek. – Nem kérdéses azonban, hogy az iraki nép kétségbeesetten várja Szaddám Huszein eltűnését – tette hozzá.

Blair magától értetődőnek nevezte, hogy a háború utáni rendezésben az ENSZ-nek központi szerepe lesz. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem jött el az ideje e szerep részletes felvázolásának. Londoni kommentárok szerint ez egyértelmű utalás volt arra, hogy washingtoni tárgyalásain a brit kormányfő nem jutott dűlőre George Bush elnökkel a világszervezetnek szánt szerep mibenlétéről.

Tony Blair erről csak annyit mondott: érthető, ha az Egyesült Államok úgy érzi, hogy partnerei cserbenhagyták a Biztonsági Tanácsban (amikor nem voltak hajlandók megszavazni az újabb határozati javaslatot a háború előtt).

Blair szerint az ENSZ jövőbeni lehetséges szerepének „érdekes tesztje lesz”, hogy sikerül-e tető alá hozni új határozatot az iraki humanitárius program elindításáról. Hozzátette: Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott előző esti tárgyalásán az a meggyőződés alakult ki benne, hogy ez akár a következő 24 órában megtörténhet.

Forrás: mtv.hu