Hajdanvolt vigasságok Pesten és Budán

Budapesti Vigasságok 1800-1945 címmel június 30-ig látható kiállítás nyílt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében. A tárlat anyagát szemlélve megtudhatjuk, miként töltötték szabadidejüket eleink másfél évszázadon keresztül Pesten és Budán.

Pest és Buda szórakozásainak egy-egy pillanatát szeretné bemutatni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének anyagából készült Budapesti Vigasságok 1800-1945 címmel új kiállítás, amelyen többek között régi színházi- és moziplakátok, vendéglők reklámjai, báli meghívók, táncrendek, korcsolyabérletek, moziműsorok, kották, fotók és a korhoz, szórakozáshoz kapcsolódó könyvek elevenítik fel mintegy másfélszáz esztendő mulatságait.

Az időutazást megkönnyíti, hogy a kiállított tárgyak kronológiai sorrendben követik egymást, így a tárlaton végigsétáló látogató a legkorábbi idők plakátjaitól haladhat végig a II. világháború idejéig. A nagy fali tárlókban időben négy részre osztva tekinthető meg e letűnt korszak Pestjének és Budájának élete. Sorra villannak fel az egykoron működő színházak képei, műsorai, koncertprogramok, báli meghívók, illemkönyvek, divat- és sportképek, szüreti mulatságot, mulatók, vendéglők fotói, prospektusai, cirkusz- és színházjegyek.

Két kisebb tárló báli meghívókkal, táncrendekkel, báli öltözékek képeivel, egy üveges szekrény pedig a kor egy-egy jellegzetes pillanatot megörökítő fotográfiáival várja az érdeklődőket. A felvételek olyan jellegzetes pillanatokról árulkodnak, amelyek egy részét már nagyszüleink emlékezete is csak elbeszélések alapján őriz. Segítségükkel eljuthatunk egy hajdanvolt lóversenyre, az Andrássy úti virágkarneválra, megnézhetjük miként festett akkoriban a fogaskerekű, s annak a XIX. század közepe táján rögzített, s a mai fővárosra kevéssé jellemző jelenetnek is tanúi lehetünk, amint egy édesanya a horgászik a gyerekeivel.

A régi képeket nézegetve, bizonyos állandóságot is meg figyelhetünk. Azt, hogy mindennek megvolt az ideje, s minden bizonyos rituálé szerint zajlott. Az ősz például a szüreti mulatságok ideje volt, a tél a téli sportoké, a színházé és a báloké, a nyár a vizeké és a kirándulásoké. Voltak a bizonyos illemszabályok, amelyek meghatározták miként kell viselkedni, öltözködni bizonyos alkalmakkor, illetve bizonyos társadalmi osztályhoz tartozva. Az illemtankönyvek mellett a hölgyek gyakran lapozgattak különböző divatmagazinokat is, amelyekből nemcsak az aktuális trendekről tájékozódhattak, hanem némi irodalmi, színházi műveltségre is szert tehettek.

Időutazásunk során ízelítőt kaphatunk a korszak társasági életének egyéb területeiről is, melyhez hozzátartoztak a színházi előadások, a koncertek, továbbá a sportok, egyebek mellett a korcsolya, az úszás, vagy az evezés. Különösen fontos események voltak a bálok, melyek az első számú ismerkedő és találkozóhelynek számítottak, s e rendezvényeken gyakran gyűjtöttek pénzt jótékony céllal, középületek megépítésére, vagy árvák, hadiözvegyek számára.

Továbbhaladva megismerkedhetünk a korabeli mulatók, éttermek, illetve a közkedvelt „népi” mulatságoknak számító bábszínházak világával, melyekben a XIX. század elejétől mechanikus bábokkal is találkozhatott a nagyérdemű. Megjelenésük után rövidesen igen népszerűbbekké váltak a mozik, s kártyázást is hamar megkedvelték mindenhol. A szemünk láttára változik meg, majd válik az idők szavára koedukálttá a strandok, uszodák közönsége, s ezzel párhuzamosan terjednek el az arisztokrácia mulatságai előbb a polgárok, majd a munkások körében is.