Az orvos válaszol

„RAYNAUD-SZINDRÓMA” jeligéjű olvasónk az ilyen nevű betegségről érdeklődik.
A Raynaud-szindrómában a végtagok kis artériái hideg hatására összehúzódnak, a bőr elsápad, majd kékesvörösre színeződik. A jelenséget fájdalom kíséri. A szindróma megjelölést akkor használjuk, ha a jelenség hátterében ismert betegséget nem lehet kimutatni, Raynaud-jelenségről akkor beszélünk, amikor a tünetek hátterében valamilyen rendellenesség húzódik meg. Ilyen lehet a Bürger-kór, a szkleroderma, a reumás autoimmun ízületi gyulladás. Okozhatja még idegrendszeri betegség, a pajzsmirigy csökkent működése is.
Az artériák görcsös összehúzódása minden változatában jellemzi a kórt. Bármi, ami izgatja a szimpatikus idegrendszert – például a stressz vagy a hideg –, artéria-összehúzódást, s ily módon Raynaud-jelenséget válthat ki. A kis artériák görcsös összehúzódása a hidegnek kitett területen igen hamar bekövetkezik, s csak percek vagy órák alatt oldódik.
Első lépésben az ujjak fehérekké válnak, majd oldódáskor kivörösödnek, ritkábban kékesre színeződnek. A végtagok ujjai, bár egyértelműen nem fájnak, sokszor bizseregnek, zsibbadnak. Gyakran égető érzés vagy tűszúrásszerű fájdalmak léphetnek fel. Melegítés hatására a zsibbadás elmúlik, és a bőr is visszanyeri színét. Ha a rendellenesség évekig fönnáll, a bőr vérellátása romlik, ennek hatására elvékonyodik, fényessé, repedezetté válik. Az ismétlődő, hosszan tartó érgörcsök hatására keringészavarok alakulnak ki, kis fekélyek keletkezhetnek.
Enyhe betegség esetén a hideg elleni védelem és enyhe nyugtató segíthet a panaszokon. Dohányozni nem szabad, mert az szűkíti az ereket, fokozza a görcskészséget. A görcsös állapot megelőzésében jótékonyan hathatnak a relaxációs gyakorlatok is. A gyógyszeres kezelésben keringésjavítókat és egyes, a szívgyógyászatban is alkalamazott szereket használunk. Ha gyógyszerrel nem érünk el eredményt, a szimpatikus ideg átvágásával segíthetjük a görcskészség csökkentését.
A Raynaud-jelenség esetében fontos az alapbetegség kiderítése. Ha olvasónknál ez még nem történt volna meg, vizsgálódni kell autoimmun betegség, esetleg a pajzsmirigy csökkent működése körül.

„ÉRDEKLŐDŐ” jeligére választ váró levélírónk arra kíváncsi, oka lehet-e a szelén szedés annak, hogy koleszterinszintje a beállított kezelés és diéta mellett sem csökken?
A szelén növeli a HDL, azaz a jó koleszterin arányát a vérben az LDL, a rossz koleszterin ellenében, s így jótékony irányba befolyásolja a szervezet koleszterin-anyagcseréjét.
Noha a szelén a szervezetben csak nyomokban fordul elő, mégis alapvetően fontos a növekedésben, a termékenységben, a máj működésében, a haj és a bőr regenerálódásában éppúgy, mint az ép látásban. Jóformán a test minden sejtje tartalmazza, de legnagyobb mennyiségben a májban, a vesében, a hasnyálmirigyben, a lépben és a herékben halmozódik fel. Újabb adatok szerint az aktív formájú pajzsmirigyhormon kialakulásához is szükséges.
Antioxidáns hatása alapján szerepe lehet a rák, a szív- és érbetegségek, a szürkehályog megelőzésében, gyógyításában, az öregedési folyamatokat is lassíthatja. A szelén az immunrendszer egészséges működéséhez is szükséges. Csökkentheti a szélütés és az infarktus kockázatát, mivel gátolja az erekben a vérrögképződést, s – mint említettük – jótékony hatású a zsíranyagcserére is.
Olvasónk problémája nem a szelén szedésében keresendő. Tudni kell azonban, hogy önmagában a szelén nem szűnteti meg a kóros zsíranyagcserét. A sikertelenség oka vagy a hibás diétában, vagy az elégtelen gyógyszeres kezelésben keresendő.