EZEN A NAPON TÖRTÉNT:
MAGYARORSZÁG – ELLENZÉKI NYILATKOZAT
ESEMÉNY: 1847.06.07. Közzétették azt az Ellenzéki Nyilatkozatot, amely meghatározta a június 6-án, gróf Batthyány Lajos elnökletével megalakult, s az uralkodóházzal minden áron megalkudni kívánó, a Konzervatív Párttal szöges ellentétben álló Ellenzéki Párt haladó programját. Az Ellenzéki Nyilatkozat megfogalmazása jórészt Deák Ferenc nevéhez fűződött.
MAGYARORSZÁG – LÓVASÚT
ESEMÉNY: 1898.06.07. (105 éve)
Magyarországon Európában hatodikként indult meg a lóvasút 1866-ban. A városi forgalomban az utolsó fővárosi lóvasút kocsi 1898. június 7-én a Déli pályaudvar és a Széna tér között közlekedett.
KISANTANT
ESEMÉNY: 1921.06.07. Jugoszlávia és Románia szövetségre lépésével kialakult a kisantant. Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia katonai-politikai szövetségi rendszerének célja az első világháború befejezése után született békeszerződések és a kialakult erőviszonyok fenntartása volt, de mindenekelőtt Magyarország és Bulgária ellen irányult.
MAGYARORSZÁG – NÉMETORSZÁG
ESEMÉNY: 1942.06.07. Kállay Miklós magyar miniszterelnök és külügyminiszter látogatást tett Adolf Hitlernél.
II. VILÁGHÁBORÚ – HÁBORÚS BŰNÖSÖK
ESEMÉNY: 1951.06.07. Landsberg Landsbergben végrehajtották az utolsó halálos ítéleteket a náci bűncselekmények miatt felelősségre vont elítélteken. Felakasztották Paul Bodelt, Werner Braunét, Erich Naumannt és Otto Ohlendorfot, akiket zsidók, cigányok és más „nemkívánatos elemek” tömeges legyilkolásában találtak bűnösnek. Szintén felakasztották Oswald Pohlt, a koncentrációs táborok igazgatási vezetőjét.
EZEN A NAPON SZÜLETETT:
BONCZA BERTA / CSINSZKA
SZÜLETETT: 1894.06.07., Csucsa
MEGHALT: 1934.10.24., Budapest Költő, Ady Endre felesége. A Csinszka becéző nevet Adytól kapta, amelyet később írói névként is használt. Ady halála után Márffy Ödön festőművész felesége lett.
NAGY IMRE
SZÜLETETT: 1896.06.07., Kaposvár
MEGHALT: 1958.06.16., Budapest Közgazdász, politikus. Először 1953-1955 között volt miniszterelnök, majd 1956. október 24-én a forradalmi nép követelésére került újból a miniszterelnöki székbe. A Kádár által vezetett „forradalmi munkás-paraszt kormány” megalakulását követően menekülni kényszerült, és az ígéret ellenére letartóztatták, majd Romániába hurcolták. Később hazahozták, koncepciós perben több társával együtt halálra ítélték, és 1958. június 16-án kivégezték.
SZÉLL GYÖRGY
SZÜLETETT: 1897.06.07., Budapest
MEGHALT: 1970.07.30., Cleveland (USA) Karmester, zeneszerző, zongoraművész. 1946-ban a clevelandi zenekar élére került, s negyedszázados tevékenysége nyomán az együttes világhírnevet szerzett.
EZEN A NAPON HUNYT EL:
II. RÁKÓCZI GYÖRGY
MEGHALT: 1660.06.07., Nagyvárad
SZÜLETETT: 1621.01.30., Sárospatak Erdélyi fejedelem. 1642. február 3-án – még apja életében – fejedelemmé választották, s 1648. október 11-én lépett trónra.
HÖLDERLIN, Johann Christian Friedrich
MEGHALT: 1843.06.07., Tübingen (160 éve)
SZÜLETETT: 1770.03.20., Lauffen Német költő. Antik stílusú verseinek egyik ihlető forrása az ókori görög kultúra volt. Ebben látta a német nép megújulásának lehetőségét, s a polgárság erkölcsi eszményét. Néhány ódájában a francia forradalmat ünnepelte, késői himnuszaiban a német nemzeti érzületet, a béke és a szabadság vágyát fejezte ki. Fő művei a Hüperion, illetve az Empedoklész halála című drámatöredékek. A német irodalom egyik legnagyobb klasszikusának, a modern líra előfutárának tartják.
SZONTÁGH GUSZTÁV
MEGHALT: 1858.06.07., Pest (145 éve)
SZÜLETETT : 1793.04.09., Csetnek Filozófus, esztéta, kritikus, akadémikus. A korszak legjelentősebb kritikusa volt. Főként filozófiai tanulmányokat, gazdasági cikkeket és kritikákat írt. Önálló, sajátosan magyar filozófiai rendszer, az úgynevezett „egyezményes filozófia” kiépítésére törekedett, amely eklektikus, agnosztikus, újkantiánus volt, s hevesen támadta a német idealista filozófusok, elsősorban Hegel dialektikus módszerét.
DSIDA JENŐ
MEGHALT: 1938.06.07., Kolozsvár (65 éve)
SZÜLETETT: 1907.05.17., Szatmárnémeti Erdélyi költő, újságíró, szerkesztő. Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárt, Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet. Dolgozott a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Lapok és a Keleti Újság munkatársaként, tagja volt többek között a Helikoni Írók Munkaközösségének, az Erdélyi Katolikus Akadémiának, 1933-ban pedig a Pen Club romániai tagozata magyar szakosztályának főtitkárává választották. Egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak.
RÓHEIM GÉZA
MEGHALT: 1953.06.07., New York (50 éve)
SZÜLETETT: 1891.09.12., Budapest Etnográfus és pszichoanalitikus. 1925-ben megjelent nagy hatású könyvében (Magyar néphit és népszokások) a magyar hiedelemvilág és népszokások egészét tekintette át összehasonlító és pszichoanalitikus szempontból. 1928 és 1931 között Szomáliföldön, Közép-Ausztráliában, Normanby szigetén és Amerikában végzett terepmunkát, amelynek célja a korszak etnológiai és pszichológiai szakirodalmát foglalkoztató Ödipusz-komplexus kutatása volt. 1938-ban Amerikába emigrált, ahol pszichoanalitikusként dolgozott. 1947-ben Új-Mexikóban a navajo indiánok körében kutatott. Munkásságának legfontosabb eredménye a pszichoanalízis alkalmazása az etnológiában.
Napi sudoku














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!