BELFÖLD
Semmibe vett államfői aggályok
Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az úgynevezett kórháztörvényt, amelyet ezután a kormánypárti képviselők az esti ülésen másodszorra változatlanul megszavaztak. Az ülésről az ellenzék kivonult, így a képviselők 192 igen és két nem szavazat mellett hoztak határozatot. Az államfő aggályosnak tartotta, hogy a törvény hatásai nehezen kiszámíthatóak, és nem látja biztosítottnak a magas szintű ellátáshoz való egyenlő hozzáférést. Közölte, a gyógyszereket, gyógyászati eszközöket gyártó cégek részvétele a privatizációban azzal jár, hogy ugyanaz lesz az eladó, mint a vevő. A Magyar Orvosi Kamara a parlament döntése után sem tudja elfogadni, hogy a kormány érdemi társadalmi egyeztetés nélkül, kizárólag a tőke szempontjaihoz igazodva alakítsa át a magyar kórházi rendszert.
*
Normakontrollt kérnek
Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ha az államfő aláírja a közoktatási törvény hétfőn elfogadott módosítását. Az érdekvédelmi szervezet még aznap eljuttatta az alkotmányos normakontrollra vonatkozó kéréseit Mádl Ferenchez. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke elmondta: többek között az úgynevezett „cselédpasszust” tartják alkotmányellenesnek, amely a tanárok kötelező tanítási órákon túl elrendelhető munkavégzését a mostani évi 280 óra helyett 280 + 216 órában határozza meg. Ugyanakkor sérülhet a tanítás szabadsága az első három osztályban az évfolyamismétlésre vonatkozó szabályozással. Kerpen szerint sérti a szabad iskolaválasztás jogát, ha ezután az iskolát fenntartó határozhatja meg az induló osztályok számát.
*
A Pannonplast-ügy szövevénye
A bankfelügyelet ellen folytatott sajtóhadjárat és a Pannonplast-vizsgálat egyaránt hozzájárult a brutális támadáshoz – közölte a múlt héten súlyosan bántalmazott Szász Károly, a Pénzügyi és Számviteli Állami Felügyelet elnöke. Keller László közpénzügyi államtitkár pénteken elismerte, hogy a PSZÁF vezetését elmarasztaló titkos jelentésben szereplő adatok jó része az ő hivatalából kerülhetett ki. Eközben újabb botrány pattant ki Pannonplast-ügyben: kiderült, hogy a tranzakcióban részt vevő állami cég az Állami Autópálya-kezelő Rt., melynek félmilliárd forintnyi szabadon felhasználható pénzeszköze a Pannonplast részvényeinek felvásárlására használt számlákon kötött ki, miközben az állam átvállalta az ÁAK 263 millió eurós hitelét. Kiderült továbbá, hogy a kétes finanszírozásban érintett lehet Mudura Sándor, Medgyessy miniszterelnök romániai barátja is. A kormánytöbbség megakadályozta vizsgálóbizottság felállítását az ügyben.
*
Lefejezték a státustörvényt
A parlament hétfői ülésén elfogadta a státustörvény módosítását. Kovács László külügyminiszter szerint a törvény mostani formájában megőrizte a kedvezmények nagy részét, és megfelel az Európai Unió elvárásainak is. Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak a jogszabályra. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta: a módosított kedvezménytörvényben Magyarország egyoldalú engedményeket tesz. Diplomáciai szarvashiba, hogy a törvényt – mint mondta – még jelenlegi formájában sem fogadják el például Szlovákiában. Közölte: a kormány a törvény elfogadásával lemondott a határon túli magyarokról.
*
Vád a számlagyárosok ellen
Vádemelési javaslattal adta át az Országos Rendőr-főkapitányság a „vecsési számlagyár” néven ismert, az államnak kétmilliárd forint kárt okozó áfacsalási ügy iratait a Fővárosi Főügyészségnek. A kiadott közlemény szerint a nyomozás során összesen száznyolcvan személyt hallgattak ki gyanúsítottként, végül nyolcvan esetben emeltek vádat. Az ügyben több elkövetői körhöz tartozó személyek bocsátottak ki számlákat fiktív – nehéz anyagi és egzisztenciális helyzetbe került személyek adataival alapított – cégek nevében, s ezeket a számlákat különböző gazdasági társaságok fogadták be. Alapos a gyanú, hogy MSZP-s önkormányzati képviselők, illetve a párthoz közel álló személyek is érintettek a bűncselekményben.
*
Apad az MSZP népszerűsége
Növekedett a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség népszerűsége a választásra jogosultak körében – derül ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutató cég június első felében készített felméréséből. Jelenleg az összes választópolgár 32 százaléka támogatja a vezető kormánypártot, míg a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága harmincszázalékos. A Budapesten élők körében 41 százalékról harmincra csökkent a szocialisták tábora, míg a Fideszé 21 százalékról 29-re bővült. A nyugdíj előtt állók közül is sokan kiábrándultak: esetükben húszról 12 százalékra csökkent a szocialista előny.
ntTőkés-díj Orbán Viktornak
A magyarság javára folytatott tevékenységéért a Tőkés László Alapítvány 2003. évi egyéni díjával tüntették ki Orbán Viktort, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt vasárnap Kisvárdán. A díjat a politikus ünnepi istentisztelet keretében vette át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város református templomában az alapító Tőkés Lászlótól, az erdélyi Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökétől.
*
Rádiósok tüntettek
A Magyar Rádió mintegy hetven munkatársa – többségükben a közszolgálati médium zenei együtteseinek tagjai – demonstrált hétfőn az Országház épülete előtt a munka törvénykönyve július 1-jén hatályba lépő módosítása ellen, és az intézmény azonnali tőkeemelését sürgették. A tiltakozók szerint az új rendelkezések nyomán „a Magyar Rádió munkatársai belátható időn belül jövedelmük harminc-negyven százalékát elveszítik”. Helytelenítik továbbá a parlament határozati javaslatát, mely szerint a kormány a közszolgálati médiumok tőkepótlására rendelkezésére álló 7,2 milliárd forintból csupán ötszázmilliót irányzott elő az adóssággal nem rendelkező, ésszerűen gazdálkodó Magyar Rádió számára, míg a felelőtlenül költekező MTV hatmilliárdot kapna.
*
Cenzúra a köztévében
Az MTV 2 vasárnap késő esti +1 Éjjeli Menedék című műsorában Baló György kulturális igazgató döntése nyomán nem kerülhetett műsorba a Tóth Gy. László politológussal készített interjú és Hanczár János humorista paródiája. Siklósi Beatrix szerkesztő a cenzúrát kifogásolva levelet küldött az MTV Közalapítvány kuratóriumának tagjaihoz. „A műsor egyoldalú – szögezte le Baló –, és ezen belül különösen szélsőségesnek tartom a megszólalók megnyilvánulásait, ezért kellett belenyúlnom az Éjjeli Menedékbe.” Az intézkedés miatt közleményben tiltakozik a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége is.
*
Szigorúan ellenőrzött közutak
Az eddigieknél sokkal szigorúbb közúti ellenőrzésekre számíthatnak az autósok a közutakon az elkövetkező hetekben. Salgó László rendőrfőkapitány azt követően rendelte el az ellenőrzések szigorítását, hogy az év elejétől tartó kedvezőbb baleseti statisztika májusban jelentősen romlott. Ismertetése szerint a központilag irányított rendőri akció szeptember 15-ig a turistaforgalomnak is kitett utak mentén zajlik majd. Az összehangolt rendőri szigorítás a baleset-megelőzés mellett az úgynevezett trükkös lopások megakadályozására is irányul.
ntRengett a föld a Jászságban
A Richter-skála szerinti 4-es erősségű földrengés volt szombaton 22 órakor Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Jászapáti közelében. A rengést Jászapátin kívül Jászladányban, Jászjákóhalmán, Jászdózsán, Jászárokszálláson, Nagykátán, Gyömrőn, sőt Budapest egyes részein is érzékelni lehetett. A térségben néhány épületen kisebb károk keletkeztek. Magyarországon tizenhárom éve nem volt ilyen erős földmozgás.
*
Kamionblokád az 5-ös úton
Félpályás útlezárással tiltakoztak a fuvarozók hétfő reggeltől az 5-ös számú főúton Felsőlajos határában, mivel a főút felújításának idejére a rendőrség az M5-ös autópályára kívánja terelni a távolsági forgalmat, ahol az autósokat jelentős díjfizetési kötelezettség sújtja. A tiltakozók azt kívánják elérni, hogy a felújítás alatt ingyenes terelőútként használhassák az autópályát.
KÜLFÖLD
Nem engednek a státusjogokból
A kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalást hozott nyilvánosságra több erdélyi magyar történelmi egyház vezetője. A dokumentumban – amelyet Pap Géza, az Erdélyi és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus, valamint Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek írt alá – az egyházfők leszögezték, hogy következetesen ragaszkodnak a kedvezménytörvény eredeti tartalmához és formájához. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sem tartja elfogadhatónak a státustörvény módosított változatát, s kéri a magyar kormányt, találja meg a módját, hogy az Ukrajnával szembeni vízumkényszer bevezetése ne akadályozza a kárpátaljai magyarság kapcsolattartását az anyaországgal.
*
Autonómiát Székelyföldnek
Csíkszeredában, június 21-én lezajlott a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága által kezdeményezett Quo vadis, Székelyföld? konferencia. A konferencia megfogalmazta Székelyföld és a székelység autonómiatörekvéseit, melynek alapját a székely nép és a székely székek évszázadok során kialakult és megélt önkormányzata adja. A zárónyilatkozat emlékeztet arra, hogy az első világháborút követően létrejövő román állam önkormányzatot ígért az erdélyi magyarságnak, valamint arra, hogy 1919. december 9-én Párizsban, a társult főhatalmakkal megkötött szerződésben Románia kötelezettséget vállalt a székelyek autonómiájának szavatolására.
*
Kurtítások az újvidéki tévében
A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács éles hangon tiltakozott amiatt, hogy az újvidéki televízió – folytatva a milosevici rendszer gyakorlatát – ötödével kívánja csökkenteni a kisebbségi nyelveken, így a magyar nyelven sugárzott adásokat. Hétfőtől az újvidéki televízió két csatornán sugározza adásait: az egyiken egész nap szerb nyelvű műsorok láthatók, míg a másik csatornán sűrítik össze a kisebbségi nyelveken sugárzott adásokat, jelentős mértékben csökkentve műsoridejüket. Rencsár Tivadar, a televízió magyar szerkesztőségének vezetője rámutatott: a nyolcvanas évek végén a magyar szerkesztőség létszáma meghaladta a száz főt, mára a szerkesztőségi gárda 24 főre apadt.
GAZDASÁG
Drága magyar pénzrontás
Kemény kritikát kaptak a magyar pénzügypolitika irányítói egy német bank elemzőitől. A szakemberek szerint a forint leértékelése „költséges bumeráng” volt, amelynek hatására a nemzetközi befektetők bizalmát is sikerült eljátszani. Magyarországnak az a terve, hogy 2004 első felében csatlakozik az ERM II európai uniós árfolyamrendszerhez a messzi távolba tolódott, ami a kötvény- és devizapiacokon az elhibázott intézkedések okozta viharos mozgásokkal magyarázható. Az elmúlt két hét Magyarországot hónapokkal vetette vissza – állapította meg a német Commerzbank a hét végén közzétett elemzésében. Eközben a Magyar Nemzeti Bank ismételt kamatemeléssel próbálja visszaszerezni a befektetők bizalmát.
*
Az agrárcsomag terhe
A Fidesz mezőgazdasági kabinetje felszólítja a kormányt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a Medgyessy-csomagnak a mezőgazdaságot érintő megszorító intézkedéseit. Felszólítja továbbá arra is, hogy biztosítson harmincmilliárd forintos gyorssegélyt az aszálykárok enyhítésére, valamint a sertés-, a tej-, és a baromfiválság kezelésére. A mezőgazdasági kabinet aggodalmát fogalmazta meg Németh Imre földművelésügyi miniszter nyilatkozata kapcsán, miszerint a költségvetés kedvezőtlen helyzete miatt idén a gazdálkodók még az aszálykárok részleges megtérítésére sem számíthatnak. A rendszerváltás óta hivatalban lévő kormányok mindig megtalálták a módját, hogy az elemi csapások okozta károkat legalább részben térítsék a gazdáknak.
*
Drágulnak a gyógyszerek
Júliustól több mint kétszáz nem támogatott gyógyszer ára emelkedik, átlagosan 9,7 százalékkal – tudatta hétfőn a Magyar Gyógyszerészkamara. Közlése szerint száz terméknél ötven forint alatti az áremelés, 77 készítmény ára ötven–száz forint közötti, míg 45 gyógyszeré több mint kétszáz forinttal növekszik. Mindössze két medicina ára csökken ötven, illetve közel húsz százalékkal. A forgalomban lévő gyógyszerek mellett a gyártók 268 új terméket vezetnek be júliustól a folyamatosan bővülő piacra.
*
Kárpótlási jegyek utoljára
Az állam június 30-a és július 20-a között teremti meg az utolsó alkalmat, hogy a kárpótlási jegyekért állami vagyont lehessen vásárolni. A kormány tavaly döntött arról, hogy a még forgalomban levő kárpótlási jegyeket bevonja, és egy befektetési társaság részvényeit kínálja cserébe. A Forrás Rt.-t az utóbbi hónapokban ellátták kellő vagyonnal, hogy a társaság részvényei valóban értéket képviseljenek az egykori kárpótoltak számára. Az ÁPV Rt. képviselői hétfőn bejelentették a csere részleteit. Eszerint minden egyes, ezer forint névértékű kárpótlási jegyet egy darab, ugyancsak ezer forint névértékű Forrás-részvényre cserélnek. A napokban az ország száznegyven helyén, a kijelölt bankfiókokban és takarékszövetkezetekben lehet jelentkezni a cserére és elintézni a formaságokat.
*
Még drágább lesz az M5-ös
Az M5-ös sztráda díjai átlagosan négy százalékkal nőnek július 1-jétől – közölte az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. szóvivője hétfőn. A személygépkocsival közlekedőknek Budapesttől Kecskemétig a mostani 2220 helyett 2310 forintot kell fizetni, a fővárostól Kiskunfélegyházáig autózók díja pedig a jelenlegi 3120-ról 3250 forintra nő. A nehézgépjárművek tarifája a főváros és Kecskemét között 6880-ról 7160-ra emelkedik. A teljes M5-ösön a mostani 9680 forint helyett 10070-et kell fizetni majd.
*
A márkabitorló Berkowitz
A Fővárosi Bíróság kötelezte a Salamon Berkowitz érdekeltségi körébe tartozó Traubi Hungária Rt.-t, hogy hagyjon fel a Márka megjelölés használatával, s egyúttal elrendelte a cég telephelyein fellelhető, ilyen megjelöléssel ellátott üdítőitalok, csomagolóanyagok és címkék lefoglalását. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatában korábban a Promontorbor Rt.-nek – amelynek jogelődje kezdetektől fogva gyártja az üdítőitalt – lajstromozta a Márkát, a határozatot a Traubi bíróságon megtámadta.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
