Címlapokon Magyarország: Ukrajna nem zsarolhatja hazánkat

A világsajtó kiemelt figyelmet szentel a magyar kormány döntésének, miszerint Magyarország – Szlovákiával összhangban – felfüggeszti a dízelszállításokat Ukrajna felé. A dízelszállítás felfüggesztése, amely a Barátság kőolajvezeték politikai eszközként használt leállására adott szükségszerű válasz, vegyes visszhangot váltott ki: míg az ukrán sajtó a jelentőségét próbálja bagatellizálni, addig a nyugati médiumok a választási kampányt emlegetik és a horvátok elutasító magatartását idézik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: MTI/Derencsényi István

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter világossá tette: amíg Ukrajna nem biztosítja a kőolajszállítást a Barátság kőolajvezetéken keresztül, addig Magyarország felfüggeszti a dízelszállítást a szomszédos országnak. A magyar energiabiztonság nem alku tárgya, ezt a nemzetközi sajtó is kénytelen volt elismerni, bár a tálalás a megszokott módon, sok esetben elfogultan történt – mutat rá az Origo összeállítása.

Világszerte beszámolt a média a magyar döntésről az ukrajnai dízelszállítás felfüggesztése ügyében (Fotó: DPA/AFP)

Az Ukrajinszka Pravda igyekszik megnyugtatni az ukrán közvéleményt, és szakértőket megszólaltatva próbálja jelentéktelennek beállítani a magyar és szlovák szállítások kiesését.

Semmi különös nem történt. Vannak alternatíváink

– fogalmazott a lapnak Szerhij Kujun, az A–95 Consulting Group igazgatója, alaposan leértékelve a Magyarországtól az orosz–ukrán háború alatt kapott segítséget.

A lap elismeri ugyan, hogy a NaftoRynok adatai szerint 2026 januárjában a teljes ukrán dízelimport 11 százaléka ezen az útvonalon érkezett, ám a megszólalók szerint ez nem kritikus a piac számára.

Természetesen ez sajnálatos, de üzemanyag-beszállítóinknak előre kellett volna gondolniuk az Oroszországgal való partnerség következményeire. Hogyan lehetséges, hogy a háború negyedik évében nyersanyagot kapunk az agresszor államtól, és nem építünk alternatív útvonalakat? – idézi a lap Olekszandr Szirenko, a NaftoRynok igazgatójának cinikus és kioktató szavait a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban.

Az amerikai ABC News tudósításában a tények közlése mellett igyekezett politikai színezetet adni az ügynek. Bár idézi Szijjártó Pétert, aki szerint a szállítások leállítása az ukrán elnök politikai döntése volt, azonnal hozzáteszi: Magyarország és Szlovákia „bizonyítékok nélkül” vádolja Ukrajnát a szállítások szándékos feltartóztatásával.

Az AP hírügynökség nem mulasztja el felemlegetni a közelgő magyarországi választásokat sem a döntés kapcsán, azt sugallva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „agresszív Ukrajna- és EU-ellenes kampányt” folytat. A cikkek kiemelik Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter barátságtalan nyilatkozatát is, aki a magyar kérésre, miszerint tegyék lehetővé az orosz olaj tengeri úton történő szállítását az Adria-vezetéken keresztül, elutasítóan reagált.

Az Euronews beszámolója rámutat a közép-európai egységre.

Kiemelik Robert Fico szlovák miniszterelnök döntését, aki szintén leállította a dízelexportot Ukrajna felé, hogy a hazai piac ellátását biztosítsa a Slovnaft finomítóján keresztül. Ugyanakkor siet leszögezni, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország és Szlovákia energiabiztonsága nincs veszélyben a tartalékoknak köszönhetően. 

A német Berliner Zeitung tárgyilagosabb hangnemben számol be a helyzetről, kiemelve, hogy 

Magyarországnak, mint tengerpart nélküli államnak, a Barátság vezeték stratégiai fontosságú. 

A lap rámutat: a Mol már intézkedett alternatív szállításokról a horvátországi Omisalj kikötőjén keresztül, ám ezek csak március elején érkezhetnek meg a kikötőbe, és további öt-tíz nappal később a finomítókba. A német újság ugyanakkor elismeri: az ukrán sajtójelentések szerint Kijev „jelentős mértékben függ a Magyarországról érkező vagy azon áthaladó energiaimporttól, beleértve a dízelt, a földgázt és a villamos energiát”.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Derencsényi István)