Óriási tévedésben a Tisza! – A rezsicsökkentés nem zárja ki az energiahatékonysági korszerűsítést

Magyarországon messze a legalacsonyabbak a rezsiterhek az Európai Unióban – írta a közösségi oldalán Szalai Piroska. A miniszterelnöki főtanácsadó szerdai bejegyzésében rámutat arra is: 2022 óta a környező országokban 15–25 százalékkal növekedett a családok háztartási energiaköltsége.

Az új fejlesztés hozzájárul a rezsicsökkentéshez is Fotó: Csomor Ádám

A rezsicsökkentés hatására a magyar háztartások rezsiszámlája közel harmada az uniós átlagnak – a legkisebb az EU-ban! – közölte Szalai Piroska szerdán a Facebookon. A miniszterelnöki főtanácsadó felhívta a figyelmet, Szlovákiában majdnem a duplája, Lengyelországban több mint a duplája, Csehországban pedig majdnem a háromszorosa a teljes háztartási energiaköltség (adókkal és egyéb díjakkal együtt). Egyúttal emlékeztetett: 2010-ben még az uniós átlag közel kilencven százaléka volt a magyar lakosság energiaszámlája.

A 16 év feletti magyar lakosság harmada energiahatékonysági korszerűsítésen átesett lakásban él. Fotó: Zoltán Havran

Maradt pénz energiatakarékos beruházásokra is

Szalai Piroska a bejegyzésében felidézte: „A rezsicsökkentés hatására ez 55 százalék körülire csökkent, majd a háború kitörése utáni európai energiaár-robbanás ellenére is sikerült megvédenünk a családokat – így ma már az uniós átlag 38 százaléka alatt vagyunk.”

A V4-országok közül rajtunk kívül csak Szlovákia tudott csökkenteni 2010 és 2022 óta, de jóval kisebb mértékben. Lengyelország és Csehország az orosz nyersanyag leváltása miatt jelentősen nagyobb drágulást tapasztalt – közölte, megjegyezve: Lengyelországban 2022 óta közel 15 százalékkal, Csehországban pedig közel 25 százalékkal nőtt többel a háztartási energia ára az uniós átlagnál.

A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, a 16 év feletti magyar lakosság harmada energiahatékonysági korszerűsítésen átesett lakásban él a Covid kitörése óta. Ez azt jelenti, hogy hatékonyan tudtunk takarékoskodni. A rezsicsökkentés miatt kevesebbet kellett rezsire költeni, miközben nőttek a reálkeresetek, így maradt pénz energiatakarékos beruházásokra:

• szigetelésre,
• nyílászárócserére,
• fűtési és hűtési rendszerek korszerűsítésére,
• napelemek telepítésére

– emlékeztetett Szalai Piroska.

 

A Tisza hazudik vagy nem ismeri a számokat

A miniszterelnöki főtanácsadó a bejegyzése végén kitért rá: a Tisza vagy hazudik, vagy nem ismeri a számokat, amikor azt állítja, hogy a rezsicsökkentés rossz, mert nem ösztönöz takarékosságra. „Nem szabad rájuk bízni a kormányzást – túl nagy árat kellene fizetnünk érte!”

Mint arról lapunk is beszámolt, a Tisza Párt prominensei többször azt hangoztatták, hogy a rezsicsökkentést meg kell szüntetni, illetve támadták a januári rezsistopot is. Magyar Péter pártelnök egy korábbi nyilatkozatában egyenesen humbugnak titulálta a több mint egy évtizede működő rezsicsökkentést.