Az ösztöndíj történetén kívül az ösztöndíjasok fölsorolása és lexikonszerű életrajzuk is szerepel a műben: 1927 és 1941 között 33 szakember kapott lehetőséget amerikai kutatásokra ezen stipendium keretében. A XX. századi magyar történeti tragédiák következményeinek tudható be, hogy több mint felük később külföldön folytatta szakmai tevékenységét, s az ösztöndíj céljával ellentétben végül más ország gazdasági érdekeinek szolgálatába állította a tudását. Az ösztöndíjasok közül tizenhatan gépészmérnöki, tizenegyen mérnöki, négyen vegyészmérnöki, ketten pedig építészmérnöki végzettséggel rendelkeztek, huszonketten szereztek közülük életük során doktori fokozatot, s többségük kutatóintézetekben és tudományos szervezeteknél dolgozott, illetve állami vagy önkormányzati alkalmazottként tevékenykedett.
Rapali Vivien Regina könyve egyrészt a két világháború közötti műszaki elitképzés hazai hagyományaihoz, másrészt a korszak magyarországi gazdaság- és társadalomtörténetéhez szolgáltat fontos adatokat, s jellegzetes tendenciákra mutat rá – mint cseppben a tengerre – egy speciális céllal létrejött ösztöndíjprogram bemutatásán keresztül.
(Rapali Vivien Regina: A Smith Jeremiás-ösztöndíj. Magyar mérnök- és elitképzés a két világháború közötti Magyarországon. Retörki, Budapest, 2025, 267 oldal)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!