Műszaki elitképzés a két háború között

A két világháború közötti Magyarországon is voltak törekvések a humán erőforrás optimális kihasználására, a versenyképes és világszínvonalú tudás elérésére magyar szakemberekkel.

2026. 02. 19. 5:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A posztmodernitás jelenségvilágának része az információalapú társadalom és gazdaság fokozatos térhódítása, amely az 1960-as, 70-es években indult meg, korunkban pedig páratlan gyorsasággal zajlik. Ennek következménye például a digitális alapú közigazgatás, szervezetirányítás, gazdasági-pénzügyi folyamatrendszer, valamint a mesterséges intelligencia mindennapjainkban is érezhető megjelenése. A tudásmenedzsment és a tudástranszfer jelentőségét már a XIX–XX. század fordulóján fölismerték, sőt a két világháború közötti Magyarországon – a gazdasági erőforrásainak jelentős részétől megfosztott államban – is voltak törekvések a humán erőforrás optimális kihasználására, a versenyképes és világszínvonalú tudás elérésére magyar szakemberekkel.

A korszak legendás kultuszminisztere, Klebelsberg Kunó ezen elképzelések mellett különösen elkötelezett volt. Ezért vállalt szerepet, más külföldi ösztöndíjrendszerek támogatása mellett, a Smith Jeremiás-ösztöndíj létrehozásában is. Az ösztöndíj névadója Jeremiah Smith amerikai gazdasági szakember volt, aki 1924 és 1926 között a Magyarországnak folyósított népszövetségi kölcsön fölhasználásának, az ahhoz kapcsolódó állami pénzügyi és gazdasági döntéseknek az előkészítését, megvalósításának felügyeletét és ellenőrzését kapta feladatul. A tevékenységére biztosított anyagi források egy része azonban megmaradt, amelyet ő fölajánlott a magyar kormánynak, s ennek eredményeként a műszaki értelmiség külföldi ösztöndíjainak finanszírozására hoztak létre egy alapot, a róla elnevezett Smith Jeremiás-ösztöndíjat. Ezt olyan, a Műegyetemen végzett, harmincöt év alatti mérnökök kaphatták meg, akik szakmai fejlődésük vagy éppen kutatásaik miatt az Amerikai Egyesült Államokban folytattak tanulmányokat.

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár kiadásában megjelenő Retörki Könyvek-sorozat ötvenharmadik kötete Rapali Vivien Regina A Smith Jeremiás-ösztöndíj. Magyar mérnök- és elitképzés a két világháború közötti Magyarországon című könyve nemrég jelent meg, s nemcsak az alapítvány történetét, de az ösztöndíjasok életútját is áttekinti. A könyv interdiszciplináris szemléletű, hiszen a felsőoktatás-történet mellett a gazdaság- és a társadalomtörténet, valamint a politikatörténet forrásbázisából és módszertanából is merít szerzője, de az egyéni életutakból levonható történeti tapasztalatokat is megfelelő módon megfogalmazza. Rapali imponáló forrásbázisra alapozva írta meg munkáját (amelynek alapját a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájában megvédett értekezése képezte), magyar állami és egyetemi levéltárak dokumentumain kívül amerikai egyetemi archívumok anyagát is használta a forrásanyaga összegyűjtésekor.

Az ösztöndíj történetén kívül az ösztöndíjasok fölsorolása és lexikonszerű életrajzuk is szerepel a műben: 1927 és 1941 között 33 szakember kapott lehetőséget amerikai kutatásokra ezen stipendium keretében. A XX. századi magyar történeti tragédiák következményeinek tudható be, hogy több mint felük később külföldön folytatta szakmai tevékenységét, s az ösztöndíj céljával ellentétben végül más ország gazdasági érdekeinek szolgálatába állította a tudását. Az ösztöndíjasok közül tizenhatan gépészmérnöki, tizenegyen mérnöki, négyen vegyészmérnöki, ketten pedig építészmérnöki végzettséggel rendelkeztek, huszonketten szereztek közülük életük során doktori fokozatot, s többségük kutatóintézetekben és tudományos szervezeteknél dolgozott, illetve állami vagy önkormányzati alkalmazottként tevékenykedett.

Rapali Vivien Regina könyve egyrészt a két világháború közötti műszaki elitképzés hazai hagyományaihoz, másrészt a korszak magyarországi gazdaság- és társadalomtörténetéhez szolgáltat fontos adatokat, s jellegzetes tendenciákra mutat rá – mint cseppben a tengerre – egy speciális céllal létrejött ösztöndíjprogram bemutatásán keresztül.

(Rapali Vivien Regina: A Smith Jeremiás-ösztöndíj. Magyar mérnök- és elitképzés a két világháború közötti Magyarországon. Retörki, Budapest, 2025, 267 oldal)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.