Az elmúlt években az egyik legszélesebb körben vitatott energiapolitikai témává vált az EU-ban a gázkazánok esetleges betiltása. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója a gázkazánok tiltását szabályozó törvény enyhítése kapcsán lapunk megkeresésére elmondta, az Európai Bizottság szakértői az EU épületenergetikai törvénytervezetének megalkotásakor a Robert Habeck vezette német gazdasági minisztérium által 2023. áprilisában nyilvánosságra hozott német épületenergetikai törvényt vették alapul, amelynek a lényege az volt, hogy az új fűtési rendszereknek 2024-től legalább 65 százalékban megújuló energiát kellene használniuk, ami a gyakorlatban sok háztartásnál a gázkazánok hőszivattyúra cserélését jelentette volna. Bár a szabály nem írta volna elő a meglévő kazánok azonnali cseréjét, a közvélemény jelentős része mégis úgy érzékelte, hogy az állam drága és gyors kényszerátállást akar.
Fotó: Mártonfai Dénes
Lazított Németország a klímacélokon
A társadalmi ellenállás politikai következményei gyorsan megjelentek a közvélemény-kutatásokban. Az Olaf Scholz vezette német szövetségi kabinet támogatottsága csökkent, miközben az energiapolitika kritikája erős kampánytémává vált. Jelenleg a CDU/CSU és az SPD egy új, „épületkorszerűsítési törvényként” újrakeretezett változatról beszél, ami nem csak technikai kérdés, hanem valójában egy narratívaváltás is. A hangsúly a kötelező fűtéscseréről a fokozatos felújításra és technológiai rugalmasságra került. Ez lehetővé teszi, hogy a német kormány továbbra is fenntartsa a klímapolitikai célokat, miközben csökkenti a lakosságra nehezedő azonnali kötelezettségek politikai kockázatát.
Ezek hatására az EU is meggondolta magát a német mintára készült eredeti épületenergetikai törvény véglegesítése kérdésében. A tervezetet teljesen átdolgozzák, ismét szabadon választhatóvá válik az összes fűtéstípus, a tulajdonosok dönthetnek róla – hívta fel a figyelmet Toldi Ottó.
Az eredeti tervezet szerint 2040-re eljesen ki kellett volna vezetni a fosszilis kazánokat
Összevetésül 2025-től az EU-tervezet szerint a tagállamok nem adhattak volna állami támogatást önálló fosszilis kazánokra (gáz, olaj). Viszont a jövőben is támogatottak maradtak volna a hőszivattyúk és a megújuló alapú hibrid rendszerek (pl. kazán plusz hőszivattyú). 2030-ra már az új épületek csak zéró emissziósak lehettek volna. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy
- az új házakban nem lehetett volna fosszilis (gáz, olaj, szén) fűtés,
- vagy csak nagyon korlátozott formában.
2040-re pedig teljesen ki kellett volna vezetni a fosszilis kazánokat. Az EU klímapolitikai céljai természetesen a fentiek ellenére sem változtak. Ennek értelmében 2050-re az európai épületállománynak „zéró kibocsátásúvá” kell válnia. Az épületkorszerűsítési törvényre átkeresztelt jogszabály tervezet ezért arra kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti terveket készítsenek az épületek energiahatékonyságának javítására és a fosszilis alapú fűtési rendszerek fokozatos lecserélésére. Azaz a központi utasítás helyett tagállami jogkörbe kerül a nemzeti épület dekarbonizációs útitervek elkészítése.
A magyar szakértők többsége szerint is elképzelhetetlen lett volna egy azonnali gázkazánbetiltás, különösen úgy, hogy Magyarországon a háztartások több mint nyolcvan százaléka
– nagyjából hárommillió háztartás – most is főként gázzal fűt. Olyan szabályozási és támogatási rendszerre van tehát szükség, ami kazáncserekor segít egy megfizethető, de zöldebb alternatíva kiválasztásában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!