Adódik a kérdés, hogyan néz ki mindez Ukrajna esetében, ugyanis az ukrán import jelentős hányadát jelenleg Magyarország biztosítja. Azonban az orosz–ukrán háború előtt ez fordítva volt, Magyarország jelentős mennyiségű áramot importált Ukrajnából. Ez Ukrajna tervezett 2027-es EU-tagsága esetén a CBAM alkalmazása nélkül folytatódhatna a háború lezárásával. De ez csak egy elméleti lehetőség, hiszen előbb újjá kell építeni az infrastruktúrát, ráadásul hazánk a minél nagyobb arányú önellátásra törekszik. Toldi Ottó itt emlékeztetett a paksi bővítésre, valamint a Mátrai Erőmű és a Tiszai Erőmű földgázüzemű modernizációjára.
A karbonvámrendszer bennünket elsősorban a balkáni, nem EU-tag országokkal folytatott áramkereskedelmen keresztül érinthet. Amennyiben viszont a rezsicsökkentés (és ez a kormányzat) marad, a lakossági áramárakat mindez nem fogja érinteni. Azonban az import nyersanyagok: vas és acél (rudak, lemezek, csövek), az alumínium, a cement, a műtrágya, a hidrogén és az ezeket tartalmazó termékek árában már megjelennek a karbonvámok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!