Középtávon sokba kerülhet a klímacélok védelme

Eredetileg a klímacélokat hivatottak védeni a 2026 elejétől bevezetett karbonvámok, de valójában a pluszköltségeket rövid távon először a vállalatok, közvetve, majd közvetlenül a lakosság fogja megfizetni a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.

A karbonvámok célja a minél tisztább energiaforrások használata lenne, viszont a gyakorlatban ez csak újabb áremelkedést jelent Fotó: JASON WHITMAN Forrás: NurPhoto

A CBAM a Carbon Border Adjustment Mechanism rövidítése, magyarul szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus. Ez az Európai Unió 2026 januárjától bevezetendő új klímapolitikai eszköze, amelynek célja az ún. „szénszivárgás” megakadályozása és az uniós klímacélok védelme – mondta el lapunk megkeresésére Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója annak kapcsán, hogy az unió így szeretné azt ösztönözni, hogy a tagállamok minél nagyobb arányban importáljanak klímasemleges módon előállított áramot. Azaz – magyarázta a vezető kutató – előírja, hogy az EU-n kívülről az EU-ba importált karbonintenzív (nagy üvegházgáz-hatású gáz kibocsátásával gyártott) termékek után szén-dioxid-kibocsátási költséget kell fizetni, mégpedig a gyártásuk során keletkezett kibocsátás alapján. Ez gyakorlatilag kiegyenlíti a versenyfeltételeket az EU-n belüli gyártók (amelyek az EU-ban már fizetnek a kibocsátásért) és az EU-n kívüli termelők között.

Karbonvám sújtja majd az unión kívüli országokból importált, szénerőmű által termelt áramot, ezzel párhuzamosan a magyar energiamix zöldül, a képen látható Mátrai erőművet is korszerűsítik. Fotó: Kurucz Árpád

Azonban ez csak látszólag ilyen egyszerű. Toldi Ottó felhívta a figyelmet a közvetett és a közvetlen hatásokra is. Az importőröknek adatgyűjtési és jelentési kötelezettségük is van, ami a vám megfizetésén túl – a bizottság által is elismerten – negatív hatással lehet a beszerzési árakra, a beszállítói láncokra és a versenyképességre. A dolog további szépséghibája, hogy a CBAM-ból befolyó összeg nem a tagállamoknál marad, hanem döntően az Európai Unió közös költségvetését gyarapítja. Az adó- és árnövekedés politikai következménye tehát a tagállamok kormányait, kormányzó pártjait érinti majd negatívan úgy, hogy a bevételek a bizottsághoz folynak be.

A becslések nagyon bizonytalanok, az egy-két százalékos drágulástól kezdve a piaci karbonárnak megfelelő nagyságú összegig. A gazdasági terhet rövid távon az EU feldolgozóipara viseli majd, középtávon azonban szinte bizonyosan a fogyasztók.

Rövid távon a karbonvámrendszer leginkább az uniós feldolgozóipart terheli. Az acél-, alumínium-, cement- vagy vegyipari vállalatoknak az importált alapanyagok megdrágulása közvetlen költségnövekedést jelent. Így a CBAM nemcsak környezetvédelmi, hanem az eddigiek mellett komoly további versenyképességi kihívást is jelent majd az EU gazdaságának. Középtávon a költségek jelentős része elkerülhetetlenül tovább hárul a vevőkre és a fogyasztókra. A drágább alapanyagok beépülnek az építőipari termékek, a járművek, a gépek és a műtrágyák árába, utóbbi esetben pedig közvetve az élelmiszerárakra is hatást gyakorolnak. Ennek következtében a CBAM inflációs nyomást fejthet ki, amelyet végső soron a háztartások és a vállalkozások fizetnek meg a magasabb árakon keresztül.

Adódik a kérdés, hogyan néz ki mindez Ukrajna esetében, ugyanis az ukrán import jelentős hányadát jelenleg Magyarország biztosítja. Azonban az orosz–ukrán háború előtt ez fordítva volt, Magyarország jelentős mennyiségű áramot importált Ukrajnából. Ez Ukrajna tervezett 2027-es EU-tagsága esetén a CBAM alkalmazása nélkül folytatódhatna a háború lezárásával. De ez csak egy elméleti lehetőség, hiszen előbb újjá kell építeni az infrastruktúrát, ráadásul hazánk a minél nagyobb arányú önellátásra törekszik. Toldi Ottó itt emlékeztetett a paksi bővítésre, valamint a Mátrai Erőmű és a Tiszai Erőmű földgázüzemű modernizációjára. 

A karbonvámrendszer bennünket elsősorban a balkáni, nem EU-tag országokkal folytatott áramkereskedelmen keresztül érinthet. Amennyiben viszont a rezsicsökkentés (és ez a kormányzat) marad, a lakossági áramárakat mindez nem fogja érinteni. Azonban az import nyersanyagok: vas és acél (rudak, lemezek, csövek), az alumínium, a cement, a műtrágya, a hidrogén és az ezeket tartalmazó termékek árában már megjelennek a karbonvámok.