A 2025-ös adatok szerint a magyar lakásállomány nagyjából harmadában van klímaberendezés, vagy a 4,6 millió háztartásból kiindulva ez másfél millió készüléket jelent. Az eszközök 84 százaléka hűteni és fűteni is képes. Az arányokat árnyalja, hogy egy lakásban több légkondicionáló is lehet – mondta el lapunk megkeresésre Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, a klímafűtés nem azonos az elektromos fűtéssel.
Azok az inverteres, reverzibilis klímaberendezések, amelyek hűteni és fűteni is tudnak, levegő-levegő hőszivattyúnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy az adott berendezés szezonális hűtési és fűtési hatékonysági fokától függően egységnyi villamos energia felvételével több egységnyi hasznos energiát képes előállítani, mint a sima villamos fűtés – magyarázta Toldi Ottó. Nem szaknyelven fogalmazva: ha az utóbbi hatásfokát száz százaléknak tekintjük, a klímák (levegő-levegő hőszivattyú) három-négyszeres (300-400 százalékos) hatásfokkal működnek. Így jóval takarékosabbak egy hősugárzónál vagy olajradiátornál. Különösen akkor, ha a többszörös hatásfok mellé az árambetáplálás háztartási napelemrendszerről működik.
Ilyenkor a megújuló irányelv alapján az inverteres split klímák a levegő-levegő hőszivattyúkkal azonos megítélés alá esnek.
Noha a beszerelt klímák többsége fűtésre is képes, ezt az előnyös tulajdonságot 650-680 ezer háztartásban használják csak ki, ami lényegesen elmarad az EU 72 százalékos átlagától.
Az okok Toldi Ottó szerint a megfizethető egyéb fűtési módok elterjedtségére vezethetők vissza. A magyar háztartások csaknem háromnegyedében van vezetékes gázcsatlakozás, és döntő többségük legalább részben fűt is gázzal (ide sorolható a konvektor, cirkó, kombikazán, vegyes rendszerek.). Ez azt jelenti, hogy nagyjából 2,7–3 millió háztartás használ gázt fűtésre részben vagy teljesen a téli időszakban. A becslést tovább árnyalja, hogy sok háztartás használ vegyes rendszert (például gáz + fa/pellet + hőszivattyú).
A vezető kutató rámutatott: az európai energiaválság, az orosz–ukrán háború és a szankciók megtanították az embereket és a cégeket is arra, hogy érdemes az ellátás diverzifikálásába fektetni.
Végül nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy miután jelenleg Magyarországon még mindig magas a nettó villamosenergia-import aránya, előbb a hazai villamosenergia-termelő kapacitásokat kell növelnünk ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk az ellátásbiztonsági kockázatokat – mutatott rá Toldi Ottó. Egy példával élve a split klímák jellemző teljesítménye 2,5-3,5-5,0 kW. Bár ezek az értékek nem a pillanatnyi áramfelvételt jelentik, százezer vagy éppen egymillió újabb klímaberendezés további pár száz vagy éppen néhány ezer megawattal is növelné az ország áramigényét.
A klímák térnyerésével párhuzamosan a hazai termelőkapacitás is növekszik:
épül Paks II, a naperőművi kapacitásunk a 2018-as érték huszonnégyszeresére nőtt, épül a három új földgáztüzelésű erőművi blokk is, és a Paksi Atomerőmű sem fog leállni a 2030-as évek folyamán, hanem a rendszerben marad a 2050-es évek elejéig – sorolta a vezető kutató. Hozzátette, a klímasemlegesség eléréséhez az épületekhez köthető energiafelhasználást is ki kell zöldítenünk, ugyanis és ennek a leggyorsabb és legésszerűbb módja a lakás fűtés, a főzés és a hűtés teljes villamosítása, ahol az áramtermelés teljes egészében dekarbonizált technológiákra épül.
