A Rákóczi -szabadságharc kezdetei

Miután a lengyelországi Brezánban Kis Albert és Esze Tamás felkereste Rákóczit, és arra kérte, hogy álljon a tiszaháti felkelők élére, igent mondott, és díszes zászlókat küldött, híres jelmondatával: „Cum Deo pro Patria et Libertate”, vagyis: „Istennel a hazáért és a szabadságért”. Ezt követően született meg az úgynevezett brezáni nyilatkozat, a Recrudescunt, melyben Ráday Pál – Rákóczi ellenőrzésével – felsorakoztatja a legsúlyosabb magyar sérelmeket. „Felszakadnak a dicsőséges magyar nemzetnek sebei” – ez a nyilatkozat szállóigévé lett kezdőmondata. A sérelmek sorában első helyen szerepelt az, hogy a bécsi udvar lemondatta a rendeket a szabad királyválasztás jogáról és az Aranybulla záradékáról, amely – bizonyos esetekben – lehetővé tette a nemesi ellenállást. Ám az előbbiekkel egyenrangú sérelem volt – mint történelmünkben annyiszor –, hogy az ország legfontosabb hivatalait és tisztségeit idegenek bitorolják, valamint az, hogy a töröktől visszafoglalt területeket nem csatolták vissza Magyarországhoz.
Háromszáz évvel ezelőtt az erdélyi fejedelmek utódja, Zrínyi Ilona (anyjától elszakított) fia Brezánból elindulva – ahol Bercsényivel együtt menedéket talált a császári üldöztetés elől – ezekben a júniusi napokban hazaérkezett. Akik fogadták, a Károlyi Sándor által szétkergetett, nyomorúságos állapotban lévő parasztok, szegénylegények, felkelők voltak; mindössze néhány százan. Ezzel a „sereggel” aligha lehetett volna önmagában szabadságharcot kezdeni. II. Rákóczi Ferenc, a fejedelem azonban tisztában volt azzal, hogy minden ellentét dacára, egy táborba kell terelnie parasztot és nemest ahhoz, hogy a hazaért és szabadságért eséllyel lehessen harcba indulni. A nemesség megnyerésében az ő neve és fellépése, de Bercsényi Miklós kiállása is – valamint természetesen a súlyos nemesi sérelmek felidézése – meghozta az eredményt. A határ átlépése után egy hónappal Rákóczi már harcba hívta a nemességet, meggyőzve őket arról, hogy itt sokkal többről van szó, mint parasztfelkelésről: a haza, a nemzet egészének ügye forog kockán. Ugyanakkor egy pátensében szigorúan megtiltotta a felkelőknek, hogy nemesi udvarházakat és kastélyokat támadjanak. A jobbágyoknak viszont, mint ahogy Bocskai István fejedelem tette, hajdúszabadságot ígért. A kuruc sereg Rákóczi zászlaja alatt indulhatott el, hogy meghódítsa saját hazáját és kivívja a magyar nemzet szabadságát.