A 87 fejlődő országban 1991-2001 között regisztrált 134 recesszióból az IMF csupán 15-öt – alig 11 százaléknyit – jelzett előre, s még az olyan nagy krízisek előszelét sem érzékelte, mint az 1995-ös mexikói pesoválság vagy az 1997-98-as ázsiai pénzügyi összeomlás, amely a világgazdaság 40 százalékát recesszióba taszította. A Valutaalap nemcsak a válságjeleket nem veszi észre – állítja a GAO -, hanem rendre nem találja el a kulcsfontosságú adatokat sem. Az egyes országok várható külkereskedelmi hiányának prognosztizálásánál például az esetek 75 százalékában nagyobb találati pontosságot ért volna el, ha egyszerűen a folyó év deficitjét adja meg a következő évre is. Nem dicsekedhetnek jobb eredményekkel a GDP-becslések terén sem: 14 olyan eset volt, amikor az IMF 4,4 százalékos növekedést jósolt egy ország számára, ám ehelyett zsugorodott a gazdaság. Indonéziának például 6,2 százalékos bővülést ígértek 1998-ra – a tényadat 13,7 százalékos visszaesés lett.
Az IMF első vezérigazgató-helyettese, Anne Krüger már reagált a most nyilvánosságra került GAO-jelentésre. Elismerte, hogy az IMF szinte soha nem hívja fel a figyelmet egy-egy fenyegető válságra, ám ezt azzal indokolta, hogy ha megtennék, az könnyen önbeteljesítő jóslatnak bizonyulhatna. A vezérigazgató-helyettes szerint az IMF törekszik országjelentései időzítésbeli és tartalmi javítására – ezzel válaszolt a számvevőszéki beszámolóban idézett piaci szereplőknek, akik szerint az IMF új eszközeként bevetett „figyelmeztető rendszer” jelentései gyakran már akkor idejétmúltak, amikor megjelennek és túlságosan homályosan fogalmaznak. (Napi Gazdaság)
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
