Rogán: A koalíció foglya az SZDSZ
A Fidesz szerint a kis Medgyessy-csomag után megérkezett a nagy csomag is, amely nem szól másról, mint a családok és vállalkozások megsarcolásáról. Rogán Antal kiemelte, a kormány adócsökkentést és nem adóemelést ígért. A kormány nem csak a szavát szegi meg, hanem az általa alkotott törvényeket is – jelentette ki Rogán Antal.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese rámutatott, tavaly év végén törvénybe foglalták a 2004-es adótáblát, vagyis a tábla visszavonása a törvény megszegését jelenti. Rogán Antal szerint a kormány nem csak az ígéreteihez, hanem a 2002-es évhez képest is drasztikus adóemelést akar végrehajtani, ami a következő három évben egy átlag magyar család zsebéből egymillió forintot, egy átlag kisnyugdíjas zsebéből pedig 100 ezer forintot húz ki. Ugyanis az áfa-változások mindenkinek a pénztárcájára hatással lesznek.
Azzal, hogy a gyógyszer eddigi nulla százalékos áfa-tartalma 5 százalékra, a villamosenergia és a távhőszolgáltatás eddigi 12 százalékos adóterhe 23 százalékosra nő, azt jelenti, hogy áremelkedésekre kell számítani. A frakcióvezető úgy fogalmazott, a Medgyessy-kormány tulajdonképpen bevezeti a 13. havi fűtésszámlát, és a 13. havi villanyszámlát. Rogán Antal szerint jelenleg a kormányban szánalmas színjáték folyik, az SZDSZ a koalíció foglya. A Fidesz emiatt mindent megtesz azért, hogy valamelyest csökkenjenek az adóterhek, vagyis bármelyik frakció is álljon elő ilyen javaslattal, azt a Fidesz megszavazza.
A tusnádfürdői tábor első napja; visszalépés a módosított státustörvény
Németh Zsolt, a Fidesz képviselője megerősítette: fölösleges visszalépésnek tartja a magyar-román megállapodást a kedvezménytörvény alkalmazásáról. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ellenzéki vezetője az erdélyi Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem résztvevői előtt úgy vélte: egyre inkább tény a magyarigazolvány megváltoztatása, nincs garancia arra, hogy a családok megkapják a húszezer forintos támogatást.
Tusnádfürdon 14. alkalommal rendezik meg a nemzetközi diáktábort, amelyet 1990-ben romániai és magyarországi társadalmi csoportok kezdeményeztek a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként. Több téma vonzott népes hallgatóságot a bálványosi szabadegyetem első napján. A nemzetpolitikák az Európai Unióban téma előadója Bába Iván, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség külpolitikai szakértője és Christoph Pan professzor, a dél-tiroli autonómia modell egyik kidolgozója volt. Bába Iván az országonként megfogalmazott csatlakozási érdekek elemzése kapcsán kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország jelenleg nem fogalmazta meg az össznemzeti érdeket az uniós csatlakozásban. Sajátos helyzetet teremt majd az unióban, hogy a magyarság lesz a legnagyobb kisebbség, amely felveti az anyaország felelősségének a kérdését nemzetközi jogi vonatkozásban is.
A regionális autonómia téma előadói székelyföldi politikusok voltak. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a nemrégiben megalakult Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette: Székelyföldnek önálló gazdasági stratégiára van szüksége ahhoz, hogy megállítható legyen a népesség fogyása, és autonómiára ahhoz, hogy biztosítható legyen a megmaradás. A Magyar Polgári Szövetség az autonómia megvalósítását tűzi ki célul és alternatívát kínál a jövő évi helyhatósági választásokra.
Kitiltották a nehézjárműveket a Velencei-tónál
Tilos a 7,5 tonnánál nehezebb gépjárművek átmenő forgalma hétfőtől a 7-es főút menti Velencei-tó parti településeken, továbbá a Pákozd és Sukoró közötti 8116-os, valamint az északi oldalt a délivel összekötő 6213-as úton. A gyakorlatilag hétfőn 11 órától hatályos tilalom mintegy 28 kilométeres útszakaszt érint, s nem érvényes az autóbuszokra, amelyek továbbra is áthaladhatnak a településeken.
A Velencei-tó északi oldalán, a Pákozd és Sukoró közötti 8116-os úton, valamint a tó északi oldalát a délivel összekötő 6213-as úton azért tiltották meg a nehézjárművek átmentő forgalmát, hogy azok ne váljanak kerülő úttá, s az átdübörgő kamionok ne veszélyeztessék az utak menti kistelepülések nyugalmát. A tilalom betartását fokozottan ellenőrzik.
A közútkezelő kht. igazgatója szerint Magyarországon első alkalommal került sor a nehézjárművek kitiltására a főútról. A Velencei-tó környéki településeken áthaladó járművek korlátozására azért került sor, mert az M7-es autópálya év eleji fizetővé válását követően a 7-es főúton jelentősen megnőtt a forgalom és a balesetveszély. A főút által kettészelt települések lakói különösen a helységeken átdübörgő kamionok okozta zajt, füstöt és balesetveszélyt nehezményezték, s emiatt több alkalommal félpályás útlezáró demonstráción is tiltakoztak.
Baracska, Gárdony, Kápolnásnyék, Martonvásár és Velence önkormányzata pedig egy gazdasági miniszteri rendeletre hivatkozva kérte az út kezelőjétől, a Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht.-től a 7,5 tonnánál nehezebb gépjárművek forgalmának korlátozását. Az intézkedésre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a tókörnyéki önkormányzatok által elvégeztetett, a zajterhelést és a károsanyag-kibocsátást mérő vizsgálatoknak a tó környékén élők panaszait igazoló eredménye alapján került sor.
Nőtt a népességfogyás mértéke
Az év első öt hónapjában mintegy 30 százalékkal nőtt a népességfogyás mértéke 2002 azonos időszakához képest; a népesség száma május végén 10,121 millió volt – közölte a KSH. A gyorstájékoztató szerint a népességcsökkenés mértéke az elmúlt év január-májusi 4,0 ezrelékkel szemben 5,2 ezreléket tett ki a vizsgált időszakban. A születések száma több mint 2 százalékkal csökkent, a halálozásoké több mint 7 százalékkal emelkedett. Az idei év első öt hónapjában csaknem 15 ezer házasságot kötöttek, több mint 38 ezer gyermek született; csaknem 60 ezren hunytak el.
A vizsgált időszakban a házasságkötések száma 200-zal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket, míg a születések száma 950-nel volt kevesebb a tavaly január-májusinál. Az első öt hónapban 4 ezerrel több ember halt meg, mint 2002 január-májusában. A KSH közlése szerint ezer lakosra 9,1 élve születés és 14,3 halálozás jutott. Az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi viszont 1,0 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra 3,6 házasságkötés jutott, ami 0,1 ezrelékpontos növekedés az előző esztendő első öt hónapjához képest. Ebben az évben az első öt hónapban ezer élve születésre 7,5 csecsemőhalál jutott, szemben a 2002. január-májusi 6,9 ezrelékkel.
K&H-ügy:folyamatban a kiadatási eljárás
Akár negyven napon belül hazakerülhet a Bécsben elfogott, sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila, ha hozzájárul ahhoz, hogy egyszerűsített kiadatási eljárás keretében hozzák haza – mondta az igazságügyi tárca munkatársa. A bróker védője, Bánáti János elmondta: az osztrák hatóságoktól próbálja megszerezni a szükséges engedélyeket, ottani ügyvéddel is felvette már a kapcsolatot és „remélhetőleg napokon belül” találkozhat ügyfelével.
- Már ahhoz is külön engedélyre van szükség, hogy Bécsben beszélhessek Kulcsár Attilával. De én, ha egy mód van rá, védői beszélőn találkoznék ügyfelemmel, ahol mindenfajta zavarás, ellenőrzés nélkül kommunikálhatunk – mondta Bánáti János. Magyarországon az effajta kiadatási ügyekben a magyar ügyvéd mellett részt vehet a külföldi jogi képviseletét az alapügyben a hazájában ellátó ügyvéd is, magyarázta el a védő. – Most keresem a lehetőségét annak, hogy a viszonosság elve alapján hasonlóképpen én is felléphessek Kulcsár Attila kiadatási ügyében az osztrák eljárás során.
Az egyszerűsített kiadatási eljárás során az osztrák hatóságoknak nem kell bevárniuk a magyar szervek döntéseit – tájékoztatott Forman Tünde, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese. Rendes – nem egyszerűsített – eljárásban a Fővárosi Bíróság (FB) küldi meg az elfogatóparancsot az igazságügyi tárcának, majd Bárándy Péter igazságügy-miniszter hozza meg a végső döntést a kiadatási kérelem előterjesztéséről. Az osztrák igazságügy-miniszternek küldik meg a kiadatási kérelmet, az ottani bíróság határoz a kiadatás jogi feltételeinek meglétéről, majd az osztrák igazságügy-miniszter hozza meg a kiadatás kérdésében a végső döntést.
Balliberális értelmiségiek a Magyar Rádió vezetése ellen
A lehető legkeményebb vádakkal illeti a Magyar Rádió vezetését az az értelmiségi csoport, amely az MTI-hez eljuttatott közleményben lemondásra szólítja fel a közszolgálati intézmény vezetőit. Kondor Katalin rádióelnök évi rendes szabadságát tölti; Hollós János alelnök az MNO-nak adott nyilatkozatában kereken visszautasítja a Magyar Rádióban egyébként gyakran szereplő művészek, alkotók, közszereplők vádjait.
– A közleményben leírtakkal ellentétben a Magyar Rádió a törvényeknek megfelelően jár el és készíti műsorait, amint azt az intézményben lefolytatott számtalan vizsgálat is bizonyítja. A vezetés pedig nem enged semmiféle demagóg uszításnak, érkezzék az akár balról, akár jobbról – szögezte le az alelnök.
– A bírálók általánosságokat fogalmaztak meg, márpedig az ORTT panaszbizottsága is joggal várja el minimális formai követelményként, hogy konkrétumokban jelöljék meg kifogásaikat: a helyet és az időt, amelyben az általuk bírált műsor elhangzott. A jogállam, sajnos, ilyen szigorú... – nyomatékosította Hollós János.
Az alelnök úgy véli, a két és fél órás Vasárnapi Újság egészét kritizálók nyilvánvalóan a rendszeresen jelentkező vélemény-rovat miatt tiltakoznak, ezt szokta bírálni máskor is a névsorban olvasható értelmiségiek többsége.
A markáns hangvételű jegyzeteket azonban máskor is górcső alá vették különböző vizsgálódó szervek, szervezetek, s a Magyar Rádió a legszigorúbb elvárásoknak is megfelelt minden esetben.
A közleményben szereplő különös mondatra, mely szerint „ a magyar kormány nem érzi kötelességének, hogy a közintézményt a magyar állam hatályos jogszabályainak betartására kényszerítse”, Hollós János így reagált: – A magyar állam kötelességének érzi intézménye ellenőrzését, minként ezt számtalanszor meg is tette. A vizsgálatok minden alkalommal azt bizonyították, nem sérült sem a jogállamiság, sem a demokrácia, sem az emberi jogok.
AZ MTI-hez eljuttatott közlemény:
Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:
Mi, magyar művészek és értelmiségiek értetlenül és döbbenten tapasztaljuk immár évek óta, hogy az adófizető állampolgárok pénzén fenntartott közszolgálatinak nevezett Magyar Rádióra nem vonatkoznak a Magyarországon egyébként minden személyre és intézményre kötelező jogállami normák. A Magyar Rádió az elmúlt évek során rendszeresen megsértette az alkotmányt, illetve az intézmény működésével összefüggő hatályos jogszabályok sorát, az egymást követő magyar kormányok pedig – az egyébként általuk is használhatatlannak tartott médiatörvény paragrafusai mögé bújva – hol kifejezetten támogatták ebben, hol pedig szótlanul asszisztáltak ehhez.
A rádió egyes műsoraiban hétről hétre visszatérő útszéli demagógia, a heccújságírás legprimitívebb módszereinek alkalmazása, a nyilvánvaló hazugságok ismételgetése a demokratikus választások eredményeképpen hatalomra került kormány legitimitásának folyamatos megkérdőjelezése, mindehhez pedig a nyílt antiszemita, rasszista, más embercsoportokkal, népekkel szemben kirekesztő nézetek visszatérő hangoztatása a demokratikus jogállam legalapvetőbb normáival helyezkedik szembe. Mindeközben a műsorok szakmai színvonala hétről hétre romlik, a tájékoztatás gyakran egyoldalú és elfogult, az intézmény falain belül a félelem légköre uralkodik, a rádió elnöke pedig viselkedésével nemcsak a reá vonatkozó szakmai-etikai normákat szegi meg rendszeresen, hanem az intézmény presztizsét is folyamatosan rombolja.
Szomorúan tapasztaltuk az elmúlt egy év során, hogy a magyar kormány nem érzi kötelességének, hogy e közintézményt a magyar állam hatályos jogszabályainak betartására kényszerítse. Mi azonban, szemben az ország felelős vezetőivel, tűrhetetlennek tartjuk azt a szellemiséget és hangnemet, ami a Magyar Rádió egyes műsoraiból – elsősorban a Vasárnapi újságból – árad. Mindezek ismeretében egyetlen megoldási lehetőségnek azt látjuk, ha a Magyar Rádió vezetősége, amely immár sokszorosan bizonyította alkalmatlanságát egy közszolgálati intézmény vezetésére, haladéktalanul lemond.
Ascher Tamás, Bacsó Béla, Bojár Iván András, Csányi Vilmos, Darvas Iván, Dés László, Fodor Géza, Galkó Balázs, Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Hajdú Szabolcs, Haraszty István, Haumann Péter, Heller Ágnes, Jancsó Miklós, Jovánovics György, Kántor Péter, Kenedi János, Konrád György, Kornis Mihály, Kovács János, (karmester), Kukorelly Endre, Litván György, Lukáts Andor, Makk Károly, Müller Péter Sziámi, Parti Nagy Lajos, Presser Gábor, Ráday Mihály, Radnóti Sándor, Török Ferenc, Vásárhelyi Mária
Forrás: radio.hu, mtv.hu, mno.hu, mti
miniszterelnök
A Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli + videó
