Beszámolt arról, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) formálódó koncepciója szerint az élettársi kapcsolatból származna például tartáshoz való és lakáshasználati jog. Ugyanakkor a tervek szerint a gyermek közös örökbefogadása, az egymás utáni törvényes öröklési jog vagy a névviselési jog csak a házastársakat illetné meg a jövőben is. Az új Ptk. közigazgatási egyeztetésre alkalmas szakértői tervezetének 2005 szeptemberére kell elkészülnie. A tárcaközi egyeztetés pedig további egy-másfél évet is igénybe vehet – vélekedetett a szakember. A Ptk.-kodifikáció családjogi vonatkozásaival foglalkozó szakember, aki több évtizedes bírói múlttal rendelkezik és a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöki székéből rendelték be az IM-be, elmondta: a nemzetközi gyakorlat rendkívül sokszínű. Figyelemre méltónak tartotta, hogy az utóbbi fél évtizedben „drámai” változások zajlottak le az egyneműek élettársi kapcsolatának, esetenként házasságának állami elismerése terén.
„Mire a végére érünk a Ptk. kodifikációjának, a gyors, nemzetközi folyamatokat figyelembe véve még az is elképzelhető, hogy napirendre kerül a többletjogokat rögzítő bejegyzett párkapcsolat intézménye. Mindez politikai döntést igényel, a szakértő csak annyit állapíthat meg, hogy a regisztrált párkapcsolat egyre elismertebb a nemzetközi gyakorlatban” – fejtette ki a szakember.
Magyarországon az élettársak jogait sokáig csak a bírói gyakorlat ismerte el. Jogszabály először 1978-ban rögzítette, hogy a közös háztartásban, érzelmi-gazdasági kapcsolatban élő férfi és nő élettársi kapcsolata többletjogokat keletkeztet – mondta el. Az Alkotmánybíróság (AB) 1995-ben megszületett határozata részben az élettársi kapcsolat, részben pedig a házasság, család intézményével kapcsolatban máig iránymutató elveket fektetett le.
Az AB határozata alkotmányellenesnek ítélte az élettársi kapcsolat különneműekre való leszűkítését. Ennek megfelelően módosították a Ptk. szövegét, a férfi és nő megfogalmazást a személy szóval váltották fel. Azóta ennek megfelelően a magyar jog elismeri az egyneműek élettársi kapcsolatát és az annak révén szerzett jogokat – mondta el a szakember.
Emlékeztetett: ugyanakkor a házasság, a család intézménye kapcsán határozottan leszögezte az AB, hogy az férfi és nő kapcsolatára alapul. Ezt kultúránk hagyományaival, a család intézményének a társadalmi reprodukcióval is összefüggő céljával támasztotta alá az AB – tette hozzá. „Az IM az AB határozatának megfelelően a Ptk. kodifikációja kapcsán nem készül arra, hogy az egyneműek házasságát elismerje” – emelte ki a tárca munkatársa.
A magyar jogban összesen mintegy 65 jogszabály rögzít élettársi viszonnyal kapcsolatos jogokat, de a szabályozás nem teljesen koherens – vélekedett a szakember. Példaként említette, hogy élettársnak jár az özvegyi nyugdíj, hozzátartozóként a tanúvallomást megtagadhatják, az élettársi kapcsolat is lehet összeférhetetlenség oka egyebek között a gazdasági életben vagy az igazságszolgáltatásban. Ugyanakkor az élettársi kapcsolathoz fűződő jogok nem szerepelnek a lakásvásárlási támogatásról szóló jogszabályban és az 1993-as lakástörvényben sem, ami a szakember szerint még a rendszerváltás előtti lakásrendelethez képest is visszalépés.
A szakember a nemzetközi gyakorlatról elmondta: évek óta létezik csak egyneműek részére a bejegyzett partnerkapcsolat intézménye Dániában, Svédországban, Norvégiában és Németországban. Franciaországban és Hollandiában viszont nemcsak az egyneműeknek van lehetőségük arra, hogy regisztrálják élettársi kapcsolatukat. Kifejtette: a regisztrált párkapcsolat azt jelenti, hogy az élettársak a helyi jegyzőnél bejegyeztetik életközösségük tényét azért, hogy családjogi jogosultságokat, többletjogokat biztosítson a nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkhöz képest. Példaként említette a tartást, a lakáshasználatot, az öröklést, az egymás gyermekeit illető szülői felügyeleti jogok gyakorlását. A szakértő szerint a tapasztalatok azonban elgondolkodtatók, bizonyos csoportok ugyanis a formalitásoktól mentes kapcsolatot részesítik előnyben, és ennek megfelelően nemcsak a házasságtól, de az életközösség bejegyeztetésétől is tartózkodnak.
Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az is, hogy a melegek egyes csoportjai éppen a bejegyzett élettársi kapcsolattal demonstrálnak a többségi társadalom előtt – fűzte hozzá a szakértő. Kiemelte: Hollandiában annak ellenére élnek jelenleg is 1,4 millióan minden formalitás nélküli életközösségben, hogy évek óta létezik a regisztrált párkapcsolat intézménye. Az egyneműek házasságkötésére Hollandiában 2001 áprilisa óta van lehetőség, Belgiumban idén tavasz óta. 2003-ban Kanadában is született egy olyan tartalmú bírói ítélet, amely egynemű pár házasságának nyitott utat, és a hírek szerint az észak-amerikai államban már megkezdődött egy ezzel kapcsolatos szövetségi törvény előkészítése is. De az Egyesült Államokból is érkeztek már hírek hasonló tartalmú bírói döntésekről – számolt be a szakértő.
Rámutatott arra, hogy a magyar Ptk. kodifikációjának jelenlegi állása szerint a szakértők inkább arra hajlanak, hogy általában a párkapcsolatokat ruházzák fel egyes olyan többletjogokkal, amelyekkel más országokban a regisztrált párkapcsolatok rendelkeznek. A szakértő szerint éppen a hollandiai tapasztalatok figyelmeztetnek arra, hogy a regisztrált párkapcsolat intézményének bevezetése újabb indokolatlan megkülönböztetést, egyes élettársi kapcsolatok különböző szintű jogi védelmét eredményezné. A szakember tudomása szerint a tervezett családjogi szabályozás kapcsán nem készül közvélemény-kutatás, bár erre a széles kört érintő, a társadalom nagy csoportjait foglalkoztató problémakörökben szükség lehet. A kodifikátorok a melegeket képviselő szervezetek és az egyházak álláspontját is csak jobbára a sajtóból ismerik. Felhívta a figyelmet, hogy az EU-csatlakozás ezen a területen szolgálhat meglepő fejleményekkel. Az EU egyik készülő irányelve a tervek szerint azt rögzítené a letelepedési joggal kapcsolatban, hogy az unió egyik országában elismert családjogi kapcsolatokat a többi tagállamban is tiszteletben kellene tartani, ha ott telepszik le az unió polgára.
Abban az esetben, ha ebből a tervezetből elfogadott irányelv lesz, Magyarország uniós csatlakozását követően egy hollandiai egynemű házaspár itteni letelepedésekor a magyar hatóságoknak is el kell ismerniük őket házastársaknak – fűzte hozzá szakértő.
Mind elmondta, uniós csatlakozásunk után a családi kapcsolatok sem állnak meg a határoknál, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a családjog az egyik legtradicionálisabb jogterület, ahol a legerőteljesebben élnek tovább a nemzeti hagyományok.
Hozzátette: ezen a területen az uniós harmonizálás még több évtizedig húzódhat, minden bizonnyal sokat kell még várnunk az egységes uniós családjogi kódexre. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházi jog az egyház és az állam szétválasztása óta nem determinálja a társadalom minden polgárára kötelező jogszabályok tartalmát. Ennek másik oldala, hogy természetesen az állam sem szólhat bele abba, hogy az egyház kiket ad össze, mely kapcsolatokat hajlandó szentesíteni – jegyezte meg.
Pataky Attila
Eltűnt Pataky Attila, a telefonja is csak később került elő
