Indul az őszi szezon

Míg a múlt hét elején jobbára csökkenés, addig a hét közepétől növekedési trend volt jellemző a nemzetközi tőkepiacokra. A befektetők a nyári szabadságolások végével megjelentek a tőzsdéken és lassú, de határozott vételi hullámot gerjesztettek.

Budapesten a nagy nemzetközi tőzsdékkel egy irányban zajlott az üzletmenet, a múlt heti magyar vonatkozású hírek közül talán a Beopetrol tendert lehetett kiemelni, mint az egyik legérdekesebb hírt. Az olajipari privatizációról szóló információk mellett a tőzsdén inkább az árakra összpontosítottak a befektetők, így rivaldafénybe kerülhetett az OTP, a Matáv, a Richter, a kisebb forgalmú Rába és a Synergon is.

Lencsengő balhék

Sokan úgy remélik, hogy a Budapesti Értéktőzsde újból a régi kerékvágásba tér vissza a nyári uborkaszezont követve, ezt támasztották alá a múlt héten zajlott igen nagy forgalmú kereskedések is. A magyar parkettről az elemzők azt nyilatkozták, hogy jelenleg kevésbé függ a BÉT a nemzetközi eseményektől, mások viszont az európai és amerikai tőzsdéken zajlott drágulásokat párhuzamot vonták a magyar eseményekkel. Viszont egy elemző sem próbálta letagadni, vagy félre magyarázni, hogy a K&H Equities, a Pannonplast-ügy a vártakkal ellentétben nem hagyott nyomot a magyar tőzsdén, amit sokan meglepőnek találtak. Hiába bármilyen félre magyarázás, a tőzsde szerepe igen fontos egy gazdaság életében, és azt sem szabad elfelejteni, hogy eddig a recessziós, baljós gazdasági állapotok között a Budapesti Értéktőzsde mindig jól prosperált, tehát sem a gazdaság állapotát, sem a befektetési társaságok viselkedését nem érdemes a parkett szemszögéből megtekinteni. Nem volt érdemes másként nézni a tőzsdére idén sem amikor a nyári szabadságolások idejére esett a K&H ügye. A két hétig címlap sztoriként kezelt brókerházi botrány elcsitulni látszik, a befektetők a múlt héten megmutatták, hogy a magyar piacon igenis be akarnak fektetni, sőt az eddig preferált spakulatív papírok után újabbakat kerestek.

Átalakuló spekuláció

Több kisbefektető próbálta a nagyokat követni a nyáron, a portfólióikat úgy alakították át, hogy a hosszabb távra vásárolt vezető részvények mellé néhány kisebb forgalmú papírt is vásároltak. Az elmúlt négy hónap nagy sztárjai – az Antenna Hunária, a BorosdChem, a Brau Union és Zalakerámia – mára „lecsengett ügynek” tekinthetők.

Az Antenna Hungária esetében továbbra is kormányzati döntés kell hogy szülessen annak érdekében, hogy privatizálható legyen a társaság. Információink szerint az AH jelenlegi likvid tőkéje nagyon alacsony, így a VRAM opciók lehívását sem tudta véghezvinni. A BorsodChem-nél némileg másképpen áll a helyzet, a befektetők a főtulajdonostól felvásárlási ajánlatot várnak. Az orosz tulajdonosok viszont vélhetően a tőzsdén keresztül vásároltak eddig BC részvényeket, de az elmúlt napokban a vevők kiálltak a papírok mögül és pénteken már annyira inlikvid volt a részvény, hogy kötés sem született rá. Hasonló eset zajlott le a BC-vel azonos tulajdonosi körrel rendelkező Zalakerámia esetében is, ott csupán annyi volt a különbség, hogy a nyár közepén zajlott le a cégre adott felvásárlási ügyelet. Később azonban sokáig még vették egyesek a kerámiagyártó papírjait, de mára a vásárlók megfogyatkoztak és a 2000 forint fölötti ár lassan 1900 forint köré csúszott vissza. Mind a BC, mind a Zalakerámia esetében arról rebesgettek, hogy kiszorításos vételi ajánlatot tesznek a többségi tulajdonosok, de az ajánlatok eddig nem születtek meg.

Nem született eddig ajánlat a Brau Union részvényeire sem. Attól a pillanattól, hogy a Brau többségi tulajdonosát, a BBAG-t a Heineken felvásárolta, a piac azt sugallta, hogy Magyarországon is vételi ajánlatot tesz a holland cég, és bár sokan próbálták jelezni, hogy a Heineken-ajánlat megérkezése kétséges, a kisbefektetők „tömött sorokban” vásároltak Brau Union papírokat.

Új játékok, új játékosok

Az eddigi spekulatív papírok, célpontok kiégtek, tehát érdemes új után nézni. A tőzsdén forgó részvények közül már nem sok olyan papírt lehet találni, ahol még lenne valamilyen lehetőség a mesterséges árfolyammozgatásra. A-től Z-ig nézve az Econeten, a Phylaxián, a Rábán és a Synergonon akadhat meg a szemünk. Az Econet sokáig likviditási problémával küzdött, ma – gazdálkodási adatit tekintve – komolyabb akvizícióra még nem érett. A Phylaxia esetében a korábbi CrossVet ír ügy lecsengett, a cég adatait tekintve szinte nullszaldós, szemben a korábbi évek veszteségeivel. Elemzők által megvizsgált gazdálkodási adatok azt jelzik, hogy a Phylaxia növekedési lehetőségeket rejt magában, csupán egy kérdés merül fel: az állategészségügyi termékeit milyen hatékonysággal tudja reklámozni és piacra dobni.

Az igazi adu-ász a Rába, az a cég mely igen hosszú ideje negatív eredményeket közöl magáról, az a cég, melynek új vezérigazgatójától a befektetők és az elemzők látványos változást várnak. A Rába 107 éves magyar gépipari cég, a KGST ideje alatt tehergépjárműveiről és futóműveiről elhíresült vállalat részvényei névértékük alatt futnak a tőzsdén. A Rába számára több növekedési lehetőség is adódhat, egyrészt a kínai piacon történő megjelenés, másrészt a Honvédségi tender ésszerű kihasználása, harmadik szempontot tekintve a DaimlerChryslerrel történt partneri viszony. Az utóbbi a DC kapcsán felmerülhet egy felvásárlási lehetőség is, de ehhez a nagyobb tualjdonosok (Wallis, Garbopalst, Győri Önkormányzat) hozzájárulása is kellhet. A Rábát tekintve a DC-nek azért fontos a magyar gyártóbázis, mivel a nehéz és könnyű haszongépjárműveket főként a kelet-európai és közel-keleti piacokon lehet értékesíteni. A ma már Németországban megszüntetett egyes Mercedes-Benz tipusú tehergépkocsik gyártását a Rábánál igen kedvező feltételek szerint tudják megoldani. Részben a szakmai múlt, másrészt a logisztikai szempont azt jelzi, hogy a DC számára startégiai fontosságú lehet a Rába, ha viszont ez így van és mások a DC számára is igen világos a lépéskényszer akkor valóban hosszútávon a Rába részvényei akár két-háromszorosra növekedhetnek a jelenlegi 950 forintos szintről.

A „feltörekvő papírok” közül a Synergon is megérdemel némi figyelmet. A rendszerintegrátor cég, a BÉT egyik technológiai szereplője jelenleg igen alulértékelt. Az eredmények javításában eltöltött többéves küzdelem mellett a Synergon menedzsmentje számlájára kell írni azt a kedvező hírt, hogy a cég akvizíciók terén és a közép-kelet európai regionalitás ügyében továbbra is az egyik legeredményesebb cég. A Synergont az elemzők vételre ajánlják, egyrészt az alacsony árfolyama, másrészt a neövekedési lehetőségek miatt. A szakértők a Synergon esetében rámutattak, hogy a vállalat tulajdonosi szerkezetét tekintve akár felvásárlási célpont is lehet, az pedig nem elképzelhetetlen, hogy ahogyan a magyar cég „viselkedik” a kisebbekkel, úgy viselkedik egy „nagyhal” a Synergonnal.