Németországnak színt kell vallania – állítják a szervezők. A ZDF közszolgálati televízió által meghirdetett voksoláson a résztvevők tizenkét kategóriából – egyebek között a zene, a történelem, az irodalom, a vallás, a gazdaság vagy a tudomány világából – válogathatják ki az általuk vélt legjobbat. Ugyanakkor némiképp meglepő, hogy míg a szórakozás és média prominensei közül 46 személyt jelöltek szavazásra, addig a művészet világából 25, a zene kitűnőségei közül pedig 27 nevet találtak említésre érdemesnek.
S hogy mi alapján válogatták ki ezt a háromszáz nevet? A kritériumok nem igazán alkotnak egységes képet, hiszen a jelölésnél számításba vették a szellemi örökségen kívül az egyéni erényeket, a kimagasló teljesítményeket, a hírnevet és azt is, ki az, akit példaképként lehet a németek elé állítani? Így fordulhatott elő, hogy a nagy klasszikusok mellett – mint például Beethoven vagy Bach – helyet kért magának Dieter Bohlen vagy a „99 Luftballon” énekesnője, Nena is. A történelem kategóriáján belül a régmúlt kiválóságain túl megtalálható a német politikai élet jelenleg is fungáló több képviselője, így Joschka Fischer külügyminiszter, Gerhard Schröder kancellár vagy Johannes Rau államfő. Az irodalom jelöltjei közül is jól megférnek egymással a Grimm testvérek és Goethe, valamint az indiánkönyvek atyja, Karl May és az „irodalompápaként” emlegetett kritikus, Marcel Reich-Ranicki. A gazdasági élet aspiránsainak neveit olvasva – Benz, Daimler, Grundig, Oetker, Opel, Porsche, Strauss – világmárkák egész sora ötlik fel, mint ahogy Siemens, Röntgen és Zeppelin neve is ma már fogalom (tudomány kategória). Einsteinről nem is beszélve… Némiképp kakukktojásnak tekinthető az úgynevezett legendák válfaja, ahol mások mellett az irodalomból ismert Till Eulenspiegel, Münchhausen báró, illetve Ferenc József felesége, Sissi található.
A németek szeptember 15-ig adhatják le voksaikat, az általuk kiválasztott legjobbakat pedig novembertől egy nagyszabású televíziós show keretében mutatják be. A győztes fejére (még ha képzeletben is) november végén kerülhet fel a korona, mindazonáltal a jelek szerint német földön már mindenkinek megvan a maga favoritja. Nagy-Britanniában – ahonnan az egész játék elindult – Winston Churchill vitte el a pálmát, és megfigyelők szerint könnyen meglehet, hogy Németországban is politikus lesz a nyerő. Sokak szerint azonban Beethovennek vagy Goethének nagyobb esélye van a megtisztelő címre. A szervezők egyébként nagyon ügyeltek arra, hogy olyan személyiség ne kerülhessen a listára, aki valamiképpen szégyent hozott a németekre, így szóba sem jöhetett Adolf Hitler neve, ahogy a többi nemzeti-szocialista politikusé sem. „Problémásnak” találtattak a kommunista NDK egykori vezetői is, így sem Ullbrichtot, sem Honeckert nem kívánták felvenni a jelöltek közé.
A vitáknak ezzel azonban nem vették elejét. Alighogy megjelent a háromszáz nevet tartalmazó felsorolás, az osztrákok egyként hördültek fel: a listán mások mellett ugyanis olyan személyek is szerepeltek, akik annak idején Ausztria, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia területén születtek. Így történhetett, hogy a legnagyobb német címért ringbe szállt Mozart mellett Metternich, Freud, Haydn és Porsche is. „A németek el akarják lopni a mi Mozartunkat!” – kongatta meg a vészharangot címoldalán az osztrák Kronenzeitung. A ZDF-et azonban a jelek szerint hidegen hagyja a vircsaft. Ők azzal védekeznek, hogy a Salzburgban született muzsikus-zseni egykoron a Német-római Birodalom alattvalója volt. Egyébként is: nem csak az lehet jelölt, aki német földön született – replikáznak. (Így fordulhatott elő, hogy a legnagyobb német címre aspirálhat a szerb területen született „Winnetou”, Gojko Mitic is.)
Az osztrákok azonban a jelek szerint nem elégedettek a ZDF válaszával, a Kurier című lap például az édes bosszú jegyében arra szólította fel olvasóit: szavazataikkal járuljanak hozzá, hogy a slágergyáros Dieter Bohlen legyen „minden idők legnagyobb németje”!
Ruff Orsolya
origo.hu
Mi történt 2024-ben, ami megváltoztatja Magyarország jövőjét?
