Az EU illetékesei hétfőn közlik, hogy engedélyezik-e a kanadai Alcan és a francia Pechiney fúzióját, amellyel árbevétele alapján a világ legnagyobb alumíniumipari társasága jöhet létre. A még hónapokat igénybe vevő egyesülés hozzájárulhat a túlkínálattal terhelt piac megszilárdításához, és csökkentheti a Londoni Fémtőzsde (LME) alumíniumforgalmát is – vélik egyes elemzők. Ám egyelőre igencsak kétséges, hogy a Goldman Sachs által jövőre jósolt visszafogott, tonnánként 51 dolláros tőzsdei átlagár-emelkedés is megvalósul-e. E szerint 1490 dollár lenne a 2004-es átlagára, ugyanakkor Londonban a héten még az 1440 dolláros szintet sem érték el a háromhavi jegyzések. Bár a tőzsdei árak így is közel 10 százalékkal meghaladják a tavaly szeptember végi szintet, de nagyon ingatagok. A globális feleslegek tudniillik a múlt hónapban újra érezhető növekedésnek indultak.
Augusztusban átlagosan napi 59,9 ezer tonna alumíniumot gyártottak a világon, ötszázzal meghaladva a júliusi és 1100-zal az egy évvel korábbi szintet. Ilyen bő kínálatra nem volt példa 1972 óta, amikortól a Nemzetközi Alumíniumintézet (IAI) megkezdte a havi termelési adatok közlését – jelentette a Bloomberg. A világkészletek így mintegy 25 százalékkal tovább duzzadtak az elmúlt három hónap egészét tekintve. Ráadásul kapacitásbővítő tervekről érkeznek hírek, többek között az országok termelési ranglistáján második helyen álló, a tavaly 3,35 millió tonnát gyártott Oroszországból. A vezető orosz és globálisan egyelőre a második legnagyobb alumíniumgyártó, a Ruszkij Aljuminij (Ruszal) jelenleg négy projekten dolgozik, amelyek teljes befejezését követően 1,37 millió tonnával bővülhet az éves kínálata. Ám az orosz termelés egyötödét adó Szual is évi 550 ezer tonnás kapacitású üzem létesítését tervezi, még csak az a kérdés, hogy mely nyugati cég támogatásával. (Az eredetileg megcélzott partner, a Pechiney részvéte-lét az említett fúzió gátolja, a Szual ezért legújabban a vezető gyártóval, az amerikai Alcoával kezdett tárgyalásokat.)
A hazai termelést, illetve a belföldi és exportárakat is közvetve befolyásoló nyomott tőzsdei trend alapvető fordulatára ezért továbbra sem számítanak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Rt.-nél. A társaság a feldolgozott alumíniumtermékei mintegy 65-70 százalékát külföldön, zömmel az Európai Unióban és a CEFTA-régióban értékesíti. A félgyártmányok árait gyakorlatilag az LME-ár plusz + fázisár (feldolgozási költség) képlet alapján kalkulálja. Ám az elérhető árszint nagymértékben függ a vevők keresletétől, illetve az adott ország vagy régió gazdasági helyzetének alakulásától.
Magyarországon már csak Inotán gyártanak elsődleges alumíniumot, amelyből a helyszínen átdolgozással hidegen hengerelt keskeny szalagot, tubustárcsát és huzalokat állítanak elő. (A tatabányai és ajkai kohókat még a kilencvenes évek elején leállították.) A maximálisan évi 35 ezer tonna kapacitású inotai kohónak az ugyancsak a Mal Rt. keretén belül működő ajkai timföldgyár szállítja a szükséges timföldalapanyagot, évi mintegy 67 ezer tonnás mennyiségben.
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak