Kelta szórt hamvas sír maradványai Szegeden
A feltételezések szerint a késői vaskorból, az időszámítás előtti II-III. századból származó kelta szórt hamvas sír maradványaira bukkantak a szakemberek Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum előtti ásatáson. „Egyedülállónak számít a városban ez a feltárás, ugyanis Szeged történelmi Belvárosának legrégebbi és ez idáig egyedüli ismert kelta lelet-együtteséről van szó” – emelte ki Törőcsik István, régész.
A kelta sír igazolni látszik egyes kutatók történeti és nyelvészeti adatokra alapozott feltételezését, miszerint a Szegeddel azonosítható római kori Partiscum város egy korábbi kelta település helyén jött létre. „A sír körülbelül egy négyzetméteres nagyságú, négyzet alakú foltja hét végén bontakozott ki, előkerült három kerámiaedény, urna is, amelyek közül kettőnek még csak a peremét látjuk” – mondta a régész. A már kiemelt urna peremének átmérője 27 centiméter, ami a kelta leleteknél jó közepes nagyságúnak számít.
Ismertetése szerint a pontos kormeghatározásra később kerül sor, de a földben lévő állatjárásokban szórványosan talált égett embercsontok alapján arra következtetnek, hogy a sírba feltehetően máglyán elégetett holttest hamvait szórták. A kutatók számítanak további hasonló sírokra, nagyobb kelta temetőt gyanítanak a téren.
Lassuló ütemben fogy a magyar
Az idén júliusban több gyermek született és kevesebben haltak meg, mint egy évvel ezelőtt, a népességcsökkenés mértéke azonban az első hét hónapban még mindig meghaladta a tavalyi azonos időszakét. A KSH közleménye szerint a magyar népesség száma július végén 10 millió 121 ezer volt. A népességcsökkenés mértéke a tavaly január és július közötti 3,8 ezrelékkel szemben 4,4 ezreléket tett ki az év első hét hónapjában, ami alacsonyabb az első hat havi, 4,9 ezreléknél.
A születések száma 1 százalékkal csökkent, a halálozásoké pedig 4,4 százalékkal emelkedett. Az első hét hónapban 24 ezer 500 házasságot kötöttek, több mint 55 ezer gyermek született és csaknem 81 ezren hunytak el. Ebben az időszakban a házasságkötések száma 550-nel maradt el az egy évvel ezelőttitől, a születések száma 500-zal volt kevesebb a tavaly január-júliusinál, a halálozások száma azonban 3400-zal haladta meg azt. A nyári hónapok kedvezőbb statisztikái szerint júniusban és júliusban 400 gyermekkel született több mint az előző év azonos időszakában és a május-júliusi időszakban ezerrel kevesebben haltak meg mint egy évvel korábban.
Új szálláshelyek a budapesti hajléktalanoknak
A hajléktalanok sorsát télen kiemelt figyelemmel kísérik, s idén télen 759 új, időszakos szálláshellyel bővítik az ellátórendszert – mondta el Demszky Gábor. Jelenleg a budapesti éjjeli menedékhelyeken 904 férfit és 175 nőt, az átmeneti speciális ellátó helyekkel együtt pedig összesen naponta 2370 hajléktalan férfit és 567 nőt tudnak elhelyezni. Idén 10 szervezet biztosít majd hétköznap 1500, hétvégén pedig 250 hajléktalan részére utcai étkeztetést az úgynevezett teajáratok részeként. Az utcai gondozásban részt vevő 18 szervezet ismét működteti a krízisautókat.
A hajléktalanokat idén is speciális egészségügyi szolgáltatások keretében látják el. Ennek részeként lesz majd mozgó orvosi szolgálat, nyitott orvosi rendelés és 24 órás orvosi ügyelet is. A rossz egészségi állapotban lévő hajléktalanokat az úgynevezett lábadozóban helyezik el. A tavalyihoz hasonlóan a fővárosi kórházak idén is speciális ágyakat tartanak fenn a hajléktalanok részére. A főváros pályázati keretében belül több mint tízmillió forintot biztosítottak a hajléktalanok érkeztetésére, a feltételek javítására. A szaktárca mintegy 25 millió forintos támogatásával és egy szociális közalapítvány közreműködésével mód nyílik regionális szerepvállalásra, módszertani és diszpécseri feladatok ellátására is.
Félmillió aláírást szeretne összegyűjteni az MVSZ
A Magyarok Világszövetsége két hónap alatt 500 ezer, a kettős állampolgárság megadását támogató aláírást szeretne összegyűjteni, aláírásgyűjtésük október 23-án indul. Október 1-jén kezdődő „Újra együtt” című kampányukkal hívják majd fel a figyelmet Magyarország megyeszékhelyein a kitűzött célra. Patrubány Miklós, a szervezet elnöke elmondta: az MVSZ „nem revízióra törekszik, de legyen világos, hogy elcsatolt magyar testvéreinkről lemondani sohasem fogunk”. Azért tűzték ki 500 ezer aláírás összegyűjtését, hogy minden kétséget kizáróan meglegyen a szükséges 200 ezer aláírás. Az elnök közölte, hogy az MDF hasonló témában indított aláírásgyűjtése károsan hat a népszavazás esélyeire, ezért újabb levelet ír ez ügyben Dávid Ibolya pártelnöknek. Az Országos Választási Bizottság szeptember 18-án hitelesítette népszavazási aláírásgyűjtési ív mintapéldányát.
Négyszázezer magyarigazolvány Romániában
Több mint 400 ezer romániai magyar igényelt eddig a kedvezménytörvény alapján magyarigazolványt – hangzott el a Magyar Rádióban. A kedvezménytörvény megvalósításával foglalkozó RMDSZ-iroda közleménye szerint tavaly januártól idén szeptember közepéig Romániában 400 ezer 23-an igényeltek magyarigazolványt. Diákigazolványt csaknem 32 ezren kértek, pedagógusigazolványért 4628-an, míg oktatói kártyáért 357-en folyamodtak. A 2002-es népszámlálási adatok alapján a romániai magyarok mintegy 28 százaléka igényelt magyarigazolványt.
Fidesz: a kormány nem volt körültekintő a misszió ügyében
A Fidesz elvileg támogatja az afganisztáni műveletekben részt vevő magyar katonai egészségügyi kontingensről szóló országgyűlési határozat módosítását, de nem tudja elfogadni a kormány eljárási módszerét – mondta Simicskó István. A Fidesz számára nagyon fontos az ország NATO-tagsága, de az is fontos, hogy a kormány időben tájékoztassa a parlamentet terveiről, szándékairól – hangsúlyozta a honvédelmi bizottság fideszes alelnöke.
Simicskó István arra reagált, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter élesen bírálta a Fideszt, amiért az ellenzéki párt nem járult hozzá az országgyűlési határozat módosításának házszabálytól eltérő tárgyalásához. A képviselő utalt arra, hogy hétfőn négypárti tanácskozás keretében egyeztettek az előterjesztésről, és ezen a kormány figyelmen kívül hagyta a Fidesz indítványait, amelyek létszámfeltüntetésre, határidő-megjelölésre vonatkoztak.
„A kormány javaslatainkat, sajnos, semmibe vette, az eredeti indítványt erőltetve ma mindenáron a házszabálytól való eltérést szerette volna kicsikarni” – fogalmazott Simicskó István. Emlékeztetett arra, hogy a kormány előtt már tavaly áprilisban ismeretes volt, hogy a NATO átveszi a parancsnokságot Afganisztánban. Idén augusztusban azt is tudni lehetett, hogy a NATO-parancsnokságokról szükség lesz katonákat, közöttük magyar katonákat is Afganisztánba küldeni.
„Ha a kormány felelősen járt volna el, javaslatát érdemi egyeztetés után időben az Országgyűlés elé terjeszti és nem próbál szándékosan kényszerhelyzetet teremteni” – jelentette ki. Simicskó István közlése szerint ha kormány hajlandó a Fidesz javaslatait átgondolni, akkor az ellenzéki párt bármikor hajlandó a módosításról dönteni.
Egyetlen pályázó a Petőfi egykori frekvenciájára
A Magyar Katolikus Rádió Rt. egyedüliként pályázott a Petőfi adó egykori középhullámú frekvenciájára a hétfői beadási határidőig – közölte az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)szóvivője. A testületnek kilencven nap áll rendelkezésére az elbírálásra„, tette hozzá Vékony Éva. Júniusban döntött a médiahatóság a frekvencia pályázatának kiírásáról. Eszerint a Petőfi rádió egykori középhullámú sávjának hasznosítási jogát hét esztendőre nyerhetik el a közműsor-szolgáltatói jellegű ajánlattal indulók.
A kiírás szerint benyújtható ”speciális célközönségnek szóló vallási jellegű speciális karakterisztikájú„ pályázat is; ebben 50 százalékot meghaladó arányban kell vallási műsoroknak szerepelniük. Az ORTT tavaly decemberben fogadta el a frekvenciára kiírandó pályázat tervezetét. Az akkori sajtóhírek szerint az egyik legfőbb érdeklődő a katolikus egyház volt.
Forrás: mti, mtv.hu, mno.hu
Brüsszel
Brüsszel szankciókat akar kivetni Izraelre
