2003. október 17.

Ma Alajos, Alojzia, HEDVIG, Leó, Leon, Lúciusz, Margit, Margita, Rezső, Rudolf, Salamon, Szalóme, Szilamér nevű olvasóinkat ünnepeljük.

MNO
2003. 10. 16. 22:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA
Az ENSZ közgyűlésének kezdeményezésére 1992 óta tartják. A világnap gondolata Joseph Wresinski atyjától, az ATD-Negyedik Világ mozgalom alapítójától származik. Magyarországon 1996-tól emlékeznek meg a világnapról.

ANTIOCHIAI SZENT IGNÁC ÜNNEPE
Antiochiai keresztény püspök, vértanú, állítólag János apostol tanítványa. Traianus római császár alatt szenvedett vértanúságot 107-117. között. Nála fordult elő először a „katolikus egyház” kifejezés, amely alatt a hívők teljes közösségét értette.

EZEN A NAPON TÖRTÉNT:

MAGYARORSZÁG – VÁRSZÍNHÁZ
ESEMÉNY: 1787.10.17.
Budán megnyílt a német nyelvű Várszínház, Buda első állandó színháza, a főváros legrégibb, műemlékként nyilvántartott színházépülete. 1790. október 25-én Kelemen László színtársulata itt tartotta az első magyar nyelvű színielőadást. Az épület 2001 decemberétől az új Nemzeti Táncszínháznak ad otthont.

AUSZTRIA – FRANCIAORSZÁG
ESEMÉNY: 1797.10.17.,Campoformio
Franciaország és Ausztria megkötötte a campoformiói békét, amelynek értelmében Ausztria lemondott németalföldi tartományairól és Lombardiáról, kárpótlásul megkapta Isztriát, Dalmáciát, Velencét és annak szárazföldi birtokait.

ANGLIA – TUDOMÁNY
ESEMÉNY: 1831.10.17.
Michael Faraday angol fizikus rúdmágnes mozgatásával áramot keltett. Felfedezésével, hogy pusztán mechanikai munka révén, mágnesesség segítségével elektromos energiát lehet előállítani, fordulóponthoz érkezett az elektromosság-kutatás története.

MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY: 1880.10.17., Budapest
Budapesten megnyílt az új lóversenypálya, amelynek főtribünje Feszty Adolf tervei alapján készült el. Az akkori versenytér a Csömöri út, Aréna út, Kerepesi út, Hermina út által határolt területen volt. Az utolsó versenynapot 1918. október 13-án tartották itt, utána a helyre más sportlétesítmények költöztek. A mai lóversenypálya a régi közelében 1928-ra készült el.

BLÉRIOT MAGYARORSZÁGON
ESEMÉNY: 1909.10.17.
Louis Blériot francia pilóta, aki 1909. július 25-én először repülte át a La Manche csatornát, bemutató repülést végzett Kisrákoson, s ezzel először emelkedett fel repülőgép Magyarország földjéről.

I. VILÁGHÁBORÚ – MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY: 1918.10.17.
A parlamentben Tisza István elismerte az I. világháború elvesztését.

EZEN A NAPON SZÜLETETT:

ÁGOST, III.
SZÜLETETT: 1696.10.17., Drezda
MEGHALT: 1763.10.05., Drezda
Szász választófejedelem, lengyel király. A politikához nem sokat értett, annál többet a művészethez, a zenéhez, a festészethez. Jeles műgyűjtő volt és ő honosította meg Drezdában az olasz operát.

SAINT-SIMON, Claude-Henri de Rouvroy, gróf
SZÜLETETT: 1760.10.17., Párizs
MEGHALT: 1825.05.19., Párizs
Francia filozófus, utópista szocialista, közgazdász. A társadalmi haladást az értelem fejlődésétől és a gazdagok megnyerésétől várta.

DEÁK FERENC
SZÜLETETT: 1803.10.17., Söjtör
MEGHALT: 1876.01.28., Budapest
Államférfi, politikus, jogtudós, akadémikus, „a haza bölcse”. Az 1830-40-es években a reformellenzék vezéregyénisége volt. 1848-ban az első felelős kormányban igazságügy-miniszterként törvényjavaslatot dolgozott ki a hűbéri maradványok felszámolására, amelyek azonban már nem emelkedhettek törvényerőre. 1850-től a passzív ellenállási politika megszemélyesítője, 1861-től a Felirati Párt vezéralakja. Deák és pártja tényként fogadta el a fennálló állapotokat, így Ferenc József uralkodását, s ennek megfelelően „feliratban” kívánta az uralkodót tájékoztatni az országgyűlési álláspontokról. A királynak küldött feliratot Ferenc József visszautasította, s ezután az országgyűlést feloszlatták. 1865 áprilisában a Pesti Naplóban jelent meg „húsvéti cikke”, amely az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés alapjául szolgált. Az 1870-es években az állam és az egyház szétválasztását és a polgári házasságkötés bevezetését szorgalmazta. Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál a barátja volt, s részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt.

WEST, Nathanael
SZÜLETETT: 1903.10.17., New York
MEGHALT: 1940.12.22., Los Angeles
Amerikai író, újságíró. Szállodaigazgató, majd lapszerkesztő volt. Legismertebb műve a világsikerű Sáskajárás. A dadaizmus és szürrealizmus amerikai meghonosítására is törekedő első regénye, a Balso Snell álomvilága nem hozta meg számára a várt sikert, mindössze ötszáz példányt adtak el belőle. Második regénye, az 1933-ban kiadott Törtszív kisasszony vitathatatlanul mestermű, amelyben a szerző az őt körülvevő világ ürességét írja le az írásaira oly jellemző ironikus távolságtartással.

JÁNOS PÁL, I./LUCIANI, Albino
SZÜLETETT: 1912.10.17., Fornodi Canale
MEGHALT: 1978.09.28., Róma
Római pápa. Velence érsekét 1978. augusztus 26-án választották pápának, de csak alig egy hónapig, haláláig ült Szent Péter trónján.

MILLER, Arthur
SZÜLETETT: 1915.10.17., New York
Amerikai dráma- és regényíró. Ismert műve Az ügynök halála, a Salemi boszorkányok, az Édes fiaim, a Közjáték Vichyben, a Pillantás a hídról, a Kallódó emberek.

EZEN A NAPON HUNYT EL:

GUARNERI, Giuseppe Antonio
MEGHALT: 1744.10.17., Cremona
SZÜLETETT: 1698.08.21., Cremona
Olasz hegedűkészítő, Stradivari mellett a legnagyobb hegedűkészítő mester, a híres család legtekintélyesebb hegedűkészítője.

CHOPIN, Fryderyk Franciszek/Frédéric Francois
MEGHALT: 1849.10.17., Párizs
SZÜLETETT: 1810.02.22. (03.01.), Zelazova-Wola
Lengyel zeneszerző és zongoraművész. Zenéje, noha alapvetően romantikus, mentes a romantika külsőségeitől, darabjai klasszikusan tiszták és csiszoltak. Szinte csak zongoraműveket írt, zongora nélkülit egyet sem.

VARSÁNYI IRÉN
MEGHALT: 1932.10.17., Budapest
SZÜLETETT: 1878.08.16., Győr
Színésznő. 1896-tól haláláig a Vígszínház társulatának tagja volt. A magyar drámaírók műveiben megteremtette a pesti polgárasszony típusát.

ARON, Raymond Claude Ferdinand
MEGHALT: 1983.10.17., Párizs
SZÜLETETT: 1905.03.14., Párizs
Francia publicista, szociológus, filozófus. A Sorbonne, majd a College de France professzora, a Combat, a Le Figaro, majd a L,Express vezérigazgatója volt. Tagadta a társadalmi osztályok, az osztályharc, a történelmi törvényszerűségek létezését. A konzervatív nézeteiről ismert publicistát Jean-Paul Sartre halála után a francia szellemi élet legtekintélyesebb, nemzetközileg is elismert képviselőjeként tartották számon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.