A Károlyi Palota Irodalmi Központban tartott nagyszabású bemutatón Selmeczi Gabriella FIDESZ országgyűlési képviselő bejelentette, hogy ez utóbbiakból Erdő Péter prímás érseken és az alkotókon kívül többek között Orbán Viktor miniszterelnök is kap egy példányt. Két darab pedig október végéig nyilvános árverésre kerül, a befolyt összeget jótékonysági célokra használják föl.
A beszélgetőkönyv gondolata Jezsó Ákostól származik, aki először készített interjút Erdő Péter érsek-prímás beiktatása idején a Magyar Nemzetben. Maga Erdő Péter mondta el a dekoratív könyv bemutatóján: a könyv megszületése első sorban Jezsó Ákos érdeme, aki az interjú megjelenése után néhány nappal fölhívta őt és elmondta: a beszélgetés még a várhatónál is nagyobb visszhangot keltett. Mi több, a prímás-érsek személye iránti jószándékú érdeklődés maximálissá fokozódott. E kiváncsiságot kielégítendő, kérte föl Jezsó Ákos Erdő Pétert egy mélyinterjúkötet alanyának szerepére, amelyet ő Bartha Szabó Józseffel együtt készítene el.
A prímás-érsek úgy érezte, hogy a kihívás elől azért sem szabad kitérnie, mert manapság állandóan az elektronikus médiumok és az írott sajtó negatív manipuláló erejéről szokás beszélni. Ám annál kevesebb embernek jut eszébe most még hazánkban és az egykori szocialista országokban, hogy éljenek a sajtóban rejlő evangelizációs lehetőségekkel, ami Nyugaton magától értetődő dolog. Az első hazai precedenst már megteremtette Bolberitz Pál. a tudós teológiaprofesszor és Eperjes Károly színművész maratoni vitáját megörökítő kötet a hit, a hazafiság, a globalizáció alapkérdéseiről, amely szintén a Válasz Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Jezsó Ákos, Bartha Szabó József és Erdő Péter beszélgetőkönyve már a jó példát követheti.
A könyv küllemében, kivitelezésében európai színvonalú. A legnagyobb elismerés illeti a kiadó irodalomtörténész elnökét, Elek Istvánt, Balogh Ágnes kiadóvezetőt és Dobi Ágnes szerkesztőt, hogy világi ember létükre vállalkoztak egy teológiai hitvalláskötet megjelentetésére. A két újságíró, Bartha Szabó József és Jezsó Ákos magas színtű tudásának, empátiájának is köszönhető, hogy a beszélgetőkönyv az utca emberét megszólító ihletett vallomásregénnyé finomult. A mű olvasói megismerhetnek egy karizmatikus teológust, aki Jézus Krisztus szellemében nem csak úgy hirdet igét, mint egy tudós, „hanem úgy, mint akinek hatalma van”.
A könyv tartalmi elemzésére térve, Jelenits István professzor atya, Erdő Péter prímás-érsek egykori tanára bevezető tanulmányából megtudjuk, hogy a Csak a kegyelem kötetcímet tündökletes tehetségű egykori tanítványának választott jelmondata ihlette: „Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem”. A gyönyörű mondat Szent Ágostontól származik. Erdő Péter a karizmatikus lelki emberek szuggesztív szerénységével beszél a kegyelem erejéről, vallja, hogy az Úr hívásánál nincsen nagyobb ajándék, általa Isten belénk, a szívünkbe költözik és mi is az Atya, Fiú, Szent Lélek hármasságának részesévé válunk. E pilanattól kezdve evidencia, hogy „minden jó történelmi változás és fejlődés is az Ő ajándéka. A Vele kialakuló személyes kapcsolatunk is az ő indíttatására jön létre. De magunknak is együtt kell működnünk az isteni kegyelemmel.”
Erdő Péter esztergomi prímás-érsek kiegészítő jelmondata Szent Pál talán legtöbbet idézett újszövetségi helye: „Ama nemes harcot megharcoltam, pályámat elvégeztem, a hitet megtartottam”. Ezt a hercegprímás atya annak kapcsán fejtette ki, hogy a Frankfurter Allgemenie Zeitungban nagyra értékelték patriotizmusát, a szó nemes értelmében vett tradicionalizmusát, modern konzervativizmusát és határozottságát. Az újságíró úgy gondolja: újra olyan feje van végre a magyar katolikus egyháznak, aki Mindszenty József szellemében hazájának és a magyar katolikusságnak érdekeit tartja mindennél előbbre valónak. Ha kell, a harcot is vállalja ország-világ előtt. Amikor Jezsó Ákos szembesíti őt a cikk gondolataival, Erdő Péter vállalja a minősítést és idézi Szent Pál mondatát, majd ki is fejti nézeteit. A szó teológiai értelmében vett harcot minden lelkésznek illik vállalni, kiváltképpen akkor, ha az illető Magyarország hercegprímási székében ül. Szerinte életünk első számú csatáját legyünk akár egyháziak, akár világiak, első sorban saját szellemi és testi restségünk ellen kell megvívnunk. Továbá a keresztényeknek vállalniuk kell a Pál apostol által emlegetett nemes harcot a jóért a rosszal szemben. S bár nem emberek ellen kell ringbe szállnunk, sajnos, az evilági gonoszság terrmészete olyan, hogy jórészt egyes emberek cselekedetein, vagy a jóra való restségükön keresztül érvényesül meg.
E kettősség: egyrészt a gonosz személytelensége, másrészt a tény, hogy a sátán akarata személyek megnyilvánlásaiban ölt testet, igen csak nehezíti olykor harcunkat és olykor azt is hátráltatja, hogy kövessük híven és napra készen Isten akaratát. A gonosz elleni parányi győzelmünk soha nem végleges, az embernek naponta föl kell vennie keresztjét, mint Jézus Krisztus tanítványainak. Ám a harc közben sem hagyhatja el a krisztusi lélekembert a szerénysége – hangsúlyozza a prímás-érsek – amely egyenesen adódik abból, hogy a karizmatikus hívő mindig az Atya, a Fiú és a Szent Lélek sugallatának megfelelően cselekszik. Tehát a keresztény humanizmus szellemében, krisztusi alázattal közelít a világhoz.
Erdő Péter nyomatékosan figyelmeztet bennünket, ezt akkor sem szabad felednünk, ha világnézeti küzdelmekbe, vitákba bocsájtkozunk. Bizonyos határhelyzetekben a hívő ember sem kerülheti el, hogy a szónak politikai értelmében is „páncélt” és „vértet” öltsön, s letegye egyértelműen a voksát azok mellett, akik az anyaggal szemben a lélek elsőbbségét, a materializmussal szemben a spiritualizmus primátusát vallják. „Az már más kérdés, hogy hogyan szólalunk meg. Meggyőződésem, hogy a retorika akkor jó, ha békés” – vallja a prímás érsek.
Erdő Péter címerválasztása is sokat mondó. A heraldikai szempontból sem mindennapi kompozíció középpontjában
a trónoló Szűz Máriát láthatjuk, kezében a kis Jézussal. Ez a kép gyakori középkori ábrázolás, amely Jézus anyját, Magyarok nagyasszonyát a „Bölcsesség székének” – Sedes Sapientiae – tünteti föl. Szűz Máriát a katolikus egyetemek védőszentjének is tekintik világszerte, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem központi kápolnájában is olyan Mária szobor található, amelyiken a szüzanya ül, koronájával a fején és kezében a szintén koronát viselő Jézust tartja. A címer felső sávjában található a Nap és a Hold, Erdély címerében is szereplő motívumok, amelyek az árulkodó családi néven kívül szintén Erdő Péter családjának erdélyi eredetére utalnak. És a magyarság feltétel nélküli vállalására. „Magyarország a hazámat, a magyarság pedig a népemet jelenti. Mindkettőt a szívemben hordom. A magyarság fogalmába természetesen a határokon túl élő magyarokat is beleértem.” A keresztény ember soha nem lehet kizárólagos, Erdő Péter a magyarság egyik legkiválóbb tulajdonságának tekinti, hogy képes a feltétel nélküli szeretetre, arra, hogy a másikban tisztelje az Atya arcmására teremtett lényt, a Krisztus-képmáshordozót.
A remek interjúregényből kiderül, hogy a prímás-érseket Isten már gyermekkorától kezdve a papi hivatásra rendelte, még akkor is, ha ennek sokáig nem volt tudatában. Nem véletlen, hanem isteni rendelés volt az is, hogy a piaristák katolikus gimnáziumába iratkozott be, s bár jó ideig úgy vélte, hogy térképésznek, tudományos kartográfusnak készül, az érettségi évében, egyik pillanatról másikra, a felvételi formanyomtatvány kitöltésének pillanatában érte a megvilágosodás és papnak jelentkezett. Az esztergomi, majd a pesti szeminárium, a licenciátusi cím megszerzése, a pappá szentelés, a dorogi káplánévek mind-mind a karizmatikus hívő próbatételeinek egy-egy stációját jelentették. Isten rendeléseként fogta föl azt is, hogy az egyházjog, a kánonjog területén korán megmutatkozó kivételes tehetsége vitathatatlanná tette, hogy ő csak Rómába mehet, a Lateráni Egyetemre, ahol a Magyarországon megvédett teológiai doktori disszertációja mellé három esztendő alatt megszerezte a kánonjogi doktorátust is. Fényes nemezetközi hírnevet szerzett magának és Magyarországnak is.
A Pápai Magyar intézet ösztöndíja, számos kiváló dolgozat publikálása után mintegy betetőzendő tudományos életművének első nagy szakaszát, Erdő Péter arra is lehetőséget kapott, hogy az 1983-ban, Rómában megjelent új Egyházjogi Törvénykönyvet magyarra fordítsa. Bámulatos szakértelmének és intenzív munkájának köszönhetően a törvénykönyvet már 1985-ban megjelentethette a Szent István Társulat Erdő Péter fordításában. Ezután szükségképpen érte a fölkérés, hogy írjon értekezéseket a római Gregoriana Egyetem egyházjogi folyóiratába, a világ legtekintélyesebb kánonjogi szaklapjába. 1986-tól 1988 nyaráig Rómában élve, attól kezdve a tavalyi esztendőig Magyarországról „ingázva” tanított a világ legjobb kánonjogi tanintézményében, a római Gregoriana Egyetemen.
A könyből megtudjuk, Erdő Péter a rendszerváltozást elindító évében újabb hívást kapott Istentől. Nevezetesen, hogy vállalja el a budapesti hittudományi karon a már létező, de elhanyagolt kánonjogi tanszék újjászervezését. S bár maradhatott volna egyházi ember és elegáns világpolgár, „csak” nemzetközi szinten megbecsült jogtudós, a haza hívó szavára, hasonlóan nemzetünk legnagyobbjaihoz, Széchenyihez, Pázmányhoz, Magyarországra tért, hogy elvégezze a reá szabott feladatot a szellemi szempontból rombadöntött ország, s a korábban háttérbe szorított egyház infrastrtuktúrájának megerősítésében és újjépítésében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem létrehozásában, az egyházjog tanításának megerősítésében, a Kánonjogi Postgraduális Intézet megteremtésében és közvetve-közvetlenül az 1945-ben nagyrészt tönkretett katolikus főiskolai, középiskolai intézményrendszer újjászületésének egyik legfontosabb szereplőjévé vált.
Felsorolhatatlan érdemeiért 1999 novemberében a Szentatya püspökké nevezte ki, 2000. janár 6-án Veres Andrással Rómában nyerték el a felszentelést. Jezsó Ákos és Bartha Szabó józsef könyve hitelesen tartalmazza a nagy pillanat megörökítését. Idén, január 11-én, a „magyar Sion ormán”, Esztergomban őrségváltás történt, vagyis a 75. életévét betöltő Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek utódjaként a II. János Pál pápa által kinevezett Erdő Péter prímás-érsek bemutatta a Szentséges Atyától kapott kinevezési okmányát.
Maga a beiktatás Esztergomban zajlott, a katolikus egyház hagyományai szerint az új prímás-érsek bemutatkozott a híveknek az esztergomi után az ország második Bazilikájában, a Bajcsy-Zsilinszky úti Szent István Budapesti Érseki Társszékesegyházban is. Ezeken az eseményeken a környező országok bíborosai, az ország egyházi és világi főméltóságai, a parlamenti pártok képviselői, a rendszerváltozás utáni köztársasági elnökök és megboldogult Antall Józsefet követő miniszterelnökök teljes létszámban megjelentek. Példa és üzenetértéke van annak is, hogy Erdő Péter a beiktatását közvetlenül megelőzőn Mindszenty József sírja előtt imádkozott, azaz vállalta a mártírsorsú nagy előd szellemi örökségét.
A két jeles újsígíró, Jezsó Ákos és Bartha Szabó József kötete követendő mintát teremtett a regényinterjú műfajának. Elmélyült, teljességre törekvő újságírói és szerkesztői munkájuknak köszönhetően plasztikusan elénk tárultak egy koránt sem lezárult életút stációi és a katolkus egyházfő jövőbeli törekvései.
Erdő Péter tisztában van azzal, hogy Magyarországon és az egykori szocialista országokban az emberpróbáló misszió csak most kezdődik igazán. Állnak templomaink, működnek egyházi iskoláink. A lelkész hivatása egyrészt az, hogy igazi hitéletet leheljen a nagy iskolaközpontokba és a legkisebb falusi plébániákba is. Ez sem elég, a karizmatikus lelkiségű ember első számú törekvése, hogy a Szentháromság erejét beköltöztesse a hívek hétköznapi életébe. A prímás érsek hiszi és vallja, hogy ez a feladat életre szóló hivatás.
Jezsó Ákos és Bartha Szabó József érzékeltetik: Erdő Péter képes arra, hogy közvetlenül, a lélek erejével és karizmájával térítse az egyszerű embereket is az útra, amely Isten országába vezet bennünket. Ez a nem mindennapi erő záloga a keresztény Magyarország igazi megújulásának is. (Csak a kegyelem – Bartha Szabó József és Jezsó Ákos beszélgetése Erdő Péterrel az egyházról, hazánkról, a családról és a társadalomról. Válasz Könyvkiadó, Budapest, 2003. 173 oldal, 2900 Ft.)
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
